Hidrológiai tájékoztató, 1975

Pálfai Imre: Az öntözés fejlesztésének Csongrád megyei távlatai

6/ ^ial.a/tdrati ^it/épcső^t Alpári tározó tj/VSONGRA "ül ÖNTÖZŐ RENDSZER CsonQradi rSiintet NAGYTOKL TASI ÖN Ti 'ÖZOREND -f , SZER f-i t \\ BUGAC ÖNTÖZŐRE! 2 \ ARAD-CSANAOI ^ ÖNTÖZŐRENDSZER ^..Jmorahalmi 20[km] 1. ábra. Meglevő és tervezett öntözőrendszerek Csongrád megyében 1. Csongrád megye határa; 2. Meglevő öntözőrendszerek és telepek; 3. Meglevő öntöző fővízkivétel; 4. Tervezett öntöző fővízkivétel; 5. Tervezett öntöző főcsatorna; 6. Tervezett öntözőrendszer határa a Maros jobbparti (8) és a ferencszállási (9) öntözőrendszerek. A berendezett területnek öntözési módok szerinti megoszlása a következő: 4000 ha rizstelep, 8000 ha felületi öntözőtelep és 23 000 ha esőztető telep. A Csongrád megyei öntözőrendszerek közös jellemzője, hogy főiként a folyók menti mélyebb fekvésű területekre juttatják el az öntözővizet (ez volt a legolcsóbb megoldás és megfelelt a rizstermesztés igényeinek). Az öntözővizet szállító csatornák gyakran kettős hasznosításúak, eredetileg a belvizek levezetésére készültek (ez sok problémát okoz a csatornák fenntartása, a megfelelő vízminőség biztosítása és a belvizek egyidejű levezetése terén), az üzemi öntözőtelepek pedig zömmel korszerűtlenek és elhanyagolt állapotban vannak (mindössze 2500 ha-on van nagyüzemi ac. nyomócsöves telep). Meg kell még jegyezni, hogy az öntözésre kijelölt helyeken általában hiányoztak a megfelelő üzemi feltételek (gyenge termőképességű talaj, álló- és forgóeszköz, valamint szakemberhiány), a 60-as években pedig túlzott volt a fejlesztési ütem, mert az üzemek többsége nem rendelkezett az öntözéshez szükséges alapvető feltételekkel, s még az öntözés nélküli gazdálkodás lehetőségeit sem használta ki. Az említett tényezők és az elmúlt évtized átlagosnál csapadékosabb időjárása magyarázza, hogy az öntözőrendszerek kihasználása Csongrád megyében nem érte el a kívánatos szintet. A Csongrád megyei öntözőtelepek által vízjogilag lekötött vízkészlet közelítőleg 14 m

3/s, melyből 10 m

3/s-ot a Tiszából és 2—2 m

3/s-ot a Hármas-Körösből, illetve a Maros folyóból kell kielégíteni. 3. Az öntözés fejlesztésének lehetőségei a vízkészletek szempontjából Nagyobb arányú öntözésfejlesztésre Csongrád megyében — akár csak az ország többi részén — a felszíni vízkészletek használhatók fel. A jelenlegi hazai gyakorlat szerint a mértékadó időszakban (július— augusztus hó) 80%-os valószínűséggel hasznosítható vízkészletek megyékre történő lebontása nincs megtervezve, ezért a Csongrád megye számára várhatóan rendelkezésre álló készletekről csak hozzávetőleges tájékoztatást lehet adni. A Tisza jugoszláv szakaszán épülő Törökbecsei Vízlépcső előreláthatólag 1976-ban kerül üzembehelyezésre, s ennek hatására a Tisza Csongrád megyei szakaszán 17 millió m

3 tározási többlet keletkezik. Ez kb. 5 m

3/s hasznosítható vízhozamot jelent, amelynek felhasználását azonban egy nemzetközi megállapodásnak kell majd tisztázni. \ Ugyancsak nemzetközi tárgyalásokon fog eldőlni a Maros folyóból számunkra távlatilag hasznosítható vízkészlet értéke. A tárgyalások eddigi eredményei arra engednek következtetni, hogy a román fél csak a minimális élővízigényt fogja biztosítani, tehát a mértékadó időszakban hasznosítható vízkészlettel nem számolhatunk. A Kiskörei Vízlépcső II. ütemének üzembehelyezése, vagyis a hullámtéri tározás megkezdése, a Tisza középső szakaszán jelentősen meg fogja növelni a hasznosítható vízkészletet. Ezzel egyidőben (1978-ban) el fog készülni a Nagykunsági főcsatorna teljes hosszú96