Hidrológiai tájékoztató, 1975

Kissné Hegedűs Judit: Az öntözés helyzete a Kisalföldön

tartani, szükséges az öntöző főmű kapacitásának növelése. Felszíni vízkészleteink további gazdaságos kihaszná­lása érdekében a mezőgazdasági vízhasznosítás fejlesz­tésének előkészítő munkáit már 1968-ban elkezdtük. Az üzemek öntözésfejlesztési igényeinek felmérése alap­ján a Tervezési Osztály a Lébény—Hányi öntözésfej­lesztések, a Vízhasznosítási Osztály pedig a Kis-Rába öntözőrendszer öntözésfejlesztési tanulmánytervét ké­szítette el. Ezek a tanulmánytervek felölelték a mű­szakilag megvalósítható öntözési lehetőségeket az adott térségben. Az OVH 1970-ben kiadott utasításában szabályozta a célcsoportos mezőgazdasági vízszolgáltatás beruhá­zásainak lebonyolítását, és megkezdődött a beruházási programok alapját képező tanulmánytervek kidolgo­zása. A fenti munka eredményeként az alábbi beruházási programszintű tanulmány és koncepciótervek készül­tek el: Kis-Rába öntözőrendszerben 6 db önt. fürt 9 820 ha Lébény—Hany területén 7 db önt. fürt 10 455 ha Mosoni-Hát területén 5 db önt. fürt 6 455 ha összesen: 18 db önt. fürt 26 720 ha területen. A fejlesztési igényeket az OVH—MÉM közös bizott­sága értékelte. Az elbírálás során figyelembe vették az üzemek állóeszközellátottságát, valamint azt a tényt, hogy az öntözés anyagi és személyi feltétele milyen mértékben biztosított. Nem hagyták figyelmen kívül a megvalósítás mű­szaki gazdaságosságát sem. Ilyen elvek alapján került sor a IV. ötéves terv fo­lyamán megvalósuló esőztető öntözőfürtök kiválasztá­sára, amelyek Beruházás össz. m Ft I. ü. II. ü. Össz. I. ü. II. ü. össz. ha 1. Keszeg-ér jp. 850 480 1330 30 000 9 755 39 755 2. Tordosa ö. f j. 639 313 952 20 213 5 776 25 989 1489 793 2282 50 213 15 531 65 744 Az öntözésfejlesztések elengedhetetlen feltétele, hogy megfelelő kapacitású főművek álljanak az öntözés szol­gálatában. Ezt a célt szolgálja a Lébény—Hányi öntöző főcsatorna megépítése. Az alábbiakban röviden ismertetem az egyes beruhá­zásokat. I. Lébény—Hányi öntöző főcsatorna: A beruházás több létesítményből tevődik össze: 1. Lébény—Hányi öntöző főcsatorna; 2. Öntöző mellékcsatorna; 3. Mosonmagyaróvári duzzasztómű. 1. Lébény—Hányi öntöző főcsatorna. A Mosoni-Duna 85 + 330-as szelvényéből indul ki Mosonmagyaróvár alatt délnyugati irányban, keresztezve az E-5-ös utat, a Budapest—Hegyeshalom vasútvonalat. 9,847 km hossz­ban a Mosonszentjánosi övcsatornáig. A csatorna maximális vízszállító képessége 5,2 m 3/sec. A főcsatorna üzemét a vízkivételi zsilip, a 3 db auto­matikus alvízszint-szabályozó, valamint a Mosonszent­jánosi övcsatornába való becsatlakozás előtt létesülő billenőtáblás vízszint-szabályozó biztosítja. A csatornán keresztül való közlekedés biztosítására 11 db dűlőúti híd épül. Az E—5-ös úttal, valamint vasúttal való keresztezés­be négyszög-szelvényű iker vasbeton csőáteresz került átsajtolással beépítésre. A főcsatorna földmunkájának közel 8 millió Ft, a mű­tárgyaknak 5 millió Ft az építési költsége. A csatorna két ütemben került megépítésre. Az első ütemben 5,15 km-es szakasz került megépítésre a hoz­zátartozó műtárgyakkal együtt. Az első ütem műszaki átadása már megtörtént. A főcsatorna teljes egészében 1977-re készül el. Meg­építésével lehetőség nyílik a Lébény—Hányi öntöző­fürtök, valamint a Kisalföldi Állami Erdőgazdaság Lé­bény—Hányi és Princ—Hányi területeinek öntözővízzel való ellátására. 2. öntöző mellékcsatorna. A főcsatorna 1 + 665-ös szelvényéből ágazik ki délkeleti irányban haladva a Bordacs—Császárréti, majd a Horvátkimlei csatornát keresztezve a Rábcái tőzegcsatornába köt be. A mellékcsatorna 8,33 km hosszban 1,2 m 3/sec víz­szállítással, az V. ötéves tervben kerül megépítésre. Üzemét 5 db dűlőúti híd és 5 db zsilipes áteresz fogja biztosítani. A mellékcsatorna kiviteli költsége közel 3 milliót Ft. Megépültével lehetőség nyílik a Lébény— Hányi erdőterület öntözővízzel való ellátására. 3. Mosonmagyaróvári duzzasztómű. A duzzasztómű a Mosoni-Duna 85 + 280-as szelvényében, Mosonmagyaró­vár Győr felőli városrészén, az E—5-ös út mellett ke­rül megépítésre. A duzzasztómű teszi lehetővé az ön­töző főcsatornába a kívánt 5,2 m 3/sec. vízmennyiség gravitációs úton történő beadagolását. A műtárgy 2 X 10 m szélességű elzárószerkezettel és egy 55 m széles fix bukógáttal kerül kialakításra. Megépítése 1977 végére várható. A fent leírt létesítmények együttes üzembe­helyezésének várható határideje: 1978. március 15. II. Keszeg-ér jobbparti öntözőfürt. Az öntözőfürt a Szombathely—Hegyeshalom vasútvonaltól délre, a Szil—Páli közútig terjed. Az öntözőfürt megépítésével két termelőszövetkezet, a Szili „Győzelem" és Páli „Béke" Mg. tsz-ek öntözéses nagyüzemi gazdálkodása valósul meg. A fürt területe 1330 ha, a szükséges öntöző-vízigény 730 l/sec. Az öntözővíz a Keszeg-ér 34 + 640-es szelvényéből kiágazó, burkolt tápcsatornán keresztül jut a Zsebe­háza határában épülő szivattyútelephez. A szivattyútelepen 15 db MAB—350-es hordozható diesel üzemű szivattyú kerül felállításra. A föld alatti nyomócsőhálózat mellékvezetékein (20 010 fm. a. c. cső) 96 m-enként helyezkednek el a vízkivételi hidránsok, amelyekhez korszerű öntözőbe­rendezések csatlakoznak. A csőhálózat kialakítása olyan, hogy lehetővé teszi a vontatható, csévélhető tömlős, valamint a hagyomá­nyos hordozható öntözőberendezések üzemelését is. Az alkalmazandó gépi áttelepítésű öntözőberende­zések nagyban hozzájárulnak az öntözésnél eddig szük­séges jelentős kézi munkaerő-igény csökkentéséhez. III. Tordosa öntözőfürt. Az öntözőfürt a Kapuvár— Bősárkányi csatornától délre, a Csorna—Kapuvár fő­közlekedési útig terjedő területen; Osli—Veszkény— Szárföld községek között, a Tordosa két oldalán helyez­kedik el. Az öntözőfürt három Mg. tsz nagyüzemi öntö­zéses gazdálkodását oldja meg: Osli „Petőfi" Mg. Tsz., Veszkény „Rákóczi Mg. Tsz. és a Szárföldi „Kossuth" Mg. Tsz-ekét. Az öntözhető terület összesen: 952 ha, a szükséges vízigény 550 l/sec. Az öntözőtelep vízellátása közvetlenül a Tordosa csa­tornából történik. A csatorna 2 + 400-as szelvényébe épülő vízkivételi zsilipen keresztül kapja az öntözővizet a 11 db MAB—350-es szivattyúagregát. A szivattyúk által szolgáltatott üzemi nyomás 80 m. A szivattyútelep irányítása kézi vezérléssel történik. A szivattyútelepről az öntözővíz a Keszeg-ér jobb­parti öntözőfürtnél elmondottaknak megfelelően jut az üzemelőkhöz. 51

Next

/
Oldalképek
Tartalom