Hidrológiai tájékoztató, 1975

Garád Róbert: A balfi ásványvízkutatás legújabb adatai és tapasztalatai

A balfi ásványvízkutatás legújabb adatai és tapasztalatai* GARAD RÓBERT az MHT Soproni Területi Szervezetének ügyvezető elnöke Életünket szebbé, gazdagabbá tehetjük, ha két síkon élünk: az egyik a valóságnak megfelelő, többnyire göröngyös, buktatókkal teli alsó síkján és a szeretettel formált, a legtöbbször a kortársaktól el nem ismert és alig értékelt társadalmi keretek közt mozgó felső síkon. Aki így közelíti meg szülővárosának gondjait és örömeit, az a napi fáradságos tennivalók után fellapozza a sokszor dohosszagú régi könyveket és feljegyzéseket, valamint örömmel hasznosítja a megjelenő új gondolatokat és szellemi termékeket. Ugyanezen érzések irányítják a Balf fürdő és környékén folyó nagyszabású munkák eddig megjelenő dokumentációinak és várható eredményeinek felhasználási és ismertetési törekvéseit. A történet itt is majdnem sablonos, de azért kérem az előzményeket meghallgatni: A soproni belvárostól alig 7 km-re levő Balf könnyen megközelíthető. Mint a környék számos más települése. Balf is igen régi történelemre tekinthet vissza. Már a rómaiak is felismerték a balfi ásványvizes források értékét és jelentőségét. A magyar honfoglalás után az első ízben 1199-ben írott oklevél említi Balfot. A vérzivataros évszázadok sem kímélték a balfiak életét és keserves feljegyzések és krónikák örökítik meg a társadalmi együttélés tapasztalatait. A falu ásványvizes forrásai átvészelték ezeket a nehéz időket. Sopron város tanácsa 1560 körül kezdett nagyobb gondot fordítani a források hasznosítására és a fürdőélet kialakítására. A városi számadáskönyvek szerint 1559-ben Bécsből szakértőt hozattak, aki intézkedett a kutak, források kialakítására. 1560ban I. Ferdinánd megengedte, hogy a város fürdődíjat szedjen. Egy fürdőmester és egy csapkezelő tevékenykedett abban az időben. Egy bécsi ezermester olyan vezetéket szerkesztett, mely a kénes víz elszivárgását megakadályozta és az teljes egészében került felhasználásra. Balf gyógyító adottságai hamarosan ismertté váltak. Az egykori, levéltári levél szerint egy jobbágy így írt Nádasdynénak: „Nagyságos, Kegyelmes Asszonyom, Hallom és értem bizonnyal, hogy az Űr Isten az ő betegeinek megvígasztalására Boolf-on támasztott volna olyan vizet, akiben a Krisztus által nagyon sok betegek megvigasztaltatnak. De én szegény megnyomorult félszeg ember válván, nincsen Krisztus után hova segedelemért fejemet hajtanám, ha nem csak Nagyságodhoz, miért könyörgök Nagyságodnak a Krisztushoz való tekintetiért, ne hagyjon valami segítség nélkül kölcség nélkül, hogy kivel maradhatnék és táplálhatnék magam Nagyságod kegyelmességéből valami ideig a bolffy vízben." Érthető módon szájról szájra szállt és terjedt Balf gyógyító híre. Jobbágya után hamarosan maga Nádasdyné és környezete is fürdővendége lett Balfnak. A város a fürdő megismertetésére könyvet Íratott, amely több nyelven is megjelent. Szerzője Scholtz Jeremiás orvos, 1631-ben adta ki a kéziratot. A magyar nyelvű kéziratnak ez volt a címe: „A Sopronyi birodalomban levő Balffi Feredő mérsékletes állapota természetileg munkálkodó erejének, használhatóságának megírása." A szegény sorsú fürdőzőket, nem is egyszer, az üzleti szellemű bérlők igyekeztek kihasználni és anyagilag megterhelni. Még a kénes víz fogyasztásáért is merészeltek pénzt kérni. A város vezetősége ezért közgyűlésen hozott határozatot: „A balfi vizért nem jár semmi!" A fürdő fellendülése 1876-tól kezdődött, amikor Balf vasúti állomást kapott. A fürdőt 1898-ban korszerűsítették. Épületeket emeltek és gyógyászati berendezésekről is gondoskodtak. 1900-ban megkezdték a savanyúvíz magánerőből történő palackozását. A két világháború közötti időszakban élénk forgalmú gyógy- és üdülőhely volt Balf község. Az 1950-es években a Vá* Előadásként elhangzott az MHT Soproni Területi Szervezete 1974. szeptember 24-i előadóülésén. 4 rosi Tanács tervezési szinten foglalkozott a fürdő felújításával, de csak a bontási munkák kezdődtek el. A további pusztulást és enyészetet elvégezték a gazdátlan évek. 1956 után a MTESZ Sopron Városi Szervezetének Elnöksége kezdeményezte az újjáépítést. Ideiglenes jelleggel és főleg társadalmi munkákkal először 12 kádat, majd amikor a Soproni Vízmű és Csatorna Vállalat átvette a fürdőterületet, 20 fürdőkádat lehetett a fürdővendégek rendelkezésére bocsátani. A Magyar Hidrológiai Társaság Területi Szervezete 1961-től kezdődően szervezte a Balf fürdő újjáépítését célzó ankétokat és megbeszéléseket. A legeredményesebb ankét 1969. február 26-án foglalkozott Sopronban a fürdők helyzetével. A résztvevők a MTA, a Soproni Műszaki Egyetem, a Városi Tanács, az OVH, ÉVM, a Hazafias Népfront, a MTESZ, a MHT illetékeseit képviselték. A részletes tárgyalás megindította azokat a folyamatokat, melyek a jelenleg befejezés előtt álló nagy beruházásokat megalapozták. Pusztán tájékoztatásul kívánom bejelenteni, hogy a Balf fürdő mintegy 100 milliós költségkihatással a közeli hónapokban átadásra kerül és a savanyúvízhasznosítását célzó kutatási szerződés életbelépett, amely azt jelenti, hogy a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat már megkezdte feltáró fúrásait és elkészítette az ehhez szükséges dokumentációt 350 000 Ft kivitelezési értékkel. Röviden vázoljuk azokat az alapadatokat, melyek a további fejlődéshez támpontot nyújtanak. A savanyúvizes, szénsavas kutak Balf község északi kijáratánál települtek. Az alkálihidrogénkarbonátos savanyúvíz részletes elemzése dr. Papp Szilárd (Az ásvány- és gyógyvizek kémiai jellege és összetétele), valamint dr. Schulhof ödön (Magyarország ásvány- és gyógyvizei) c. munkáiban találhatók (Budapest, 1957. p. 463.). A jelenleg üzemeltetett savanyúkút csak részben és időszakosan tudja ellátni az egyre növekvő igényeket és a palackozási elképzeléseket. A Fertőtáj fejlesztésére vonatkozó tanulmányok egyik fejezete részletesen ismerteti a Győr-Sopron Megyei Tanács által elfogadott irányelveket. Balf község és környékének Fürdő Gyógyüdülőhellyé való nyilvánítása mellett az ásványvízkutatások időszerűsége és azok további feltárása is szükségessé vált. (Részletes elemzés: A Fertőtáj távlati fejlesztésére vonatkozó tanulmányok kiadvány 3—9. oldalán található.) A továbbiakban a teljesség igénye nélkül — ágazati bontásban, a lehetőségekhez mérten, állítottuk össze javaslatainkat. Hidrogeológiai adottságok. A Fertő tó és környékének Regionális Tervét az 1030/1967. IX. 17. és a 2051/1967. IX. 17. sz. Kormányhatározatok alakították ki. A Fertő tó és környéke üdülő- és idegenforgalmi jelentősége miatt különös figyelmet érdemel és az ásványvízhasznosítási tevékenység szervesen beleilleszkedik a nyugat-dunántúli üdülőterület fejlesztési elképzeléseibe. Az Egészségügyi Minisztérium által megkezdett és befejezés előtt álló százmilliós beruházás a balfi gyógyfürdő üzemeltetési kérdését megoldotta. Az ásványvíztermelés fokozása szorosan összefügg a balfi üdülőterület fejlesztésével, mert a növekvő palackozási igények mellett az ivóvízkurás savanyúvízhasznosítás is időszerűvé válik. A hidrogeológiai feltárások alapján a ruszti, fertőrákosi, balfi — zömmel lajtamészkőből felépített dombvidék — Fertő tó felőli lejtőjén sok helyen tapasztalható az ásványvízjellegű források felszínre való kiömlése. Az elmúlt évszázados forrásfoglalások mellett a jelenleg üzemeltetett és a Győr-Sopron Megyei Szikvíz, Üdítőitalgyártó és Szeszfőzde Vállalat által vezetett 3. számú Telep, Balf község északi kijáratánál az utóbbi években fokozódó nehézségekkel küzd. Különösen az 1960-as években kialakuló községfejlesztési elképzelések, valamint a palackozóüzem lejtővonalába épített és telepített laktanyai biológiai derítő