Hidrológiai tájékoztató, 1975

Bognár Antal: A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság munkája és szerepe Sopron környezetvédelmében

2. kép. Döntés Stihl-contra motorfűrésszel megháromszoroztuk, mialatt összesen 348 400 m 3 ipari­fát termeltünk. Bár a fahasználatban elért mennyiségi és pénzügyi eredményeink kedvezőek voltak, mégis szükségesnek láttuk fakitermelési és faanyagmozgatási tevékenysé­günk teljes korszerűsítését. Az elavult járműpark gátját képezte a korszerű technológiák bevezetésének, elsősor­ban a korszerű és nagy teljesítményű rakodógépekre, szállítójárművekre volt szüksége az anyagszállításnak (1. kép). Erdőgazdaságunk 1973-ban megkezdte fej­lesztési célkitűzéseinek végrehajtását és már abban az évben több mint 1 millió Ft-ot költött célgépek beszer­zésére (2. kép). Az azóta végzett beruházásokkal létre­hoztuk a felsőrakodóra irányuló hosszúszálfás termelési, illetve közelítési technológiát. Ezen rendszer alapgépei­ként beállítottunk egy közelítő szerelvényt, egy felső­rakodói faanyagrendező rakodógépsort, a kérgezés és hasítás gépesítése érdekében pedig felkészítő, illetve előkészítő gépeket. Ugyanakkor a hegyvidéki közelíté­sek alapgépeként beszereztünk és beállítottunk 4 db LKT—75-ös csuklós traktort. A fafeldolgozási tevékenységünk központja, a fűrész­üzem, az 1945-ös kezdetleges állapotból csak az 50-es évek elején indult komoly fejlődésnek. A faipari tevé­kenységet szervesen egészítették ki kezdetben a hegy­vidéki és iváni, később a sopronkövesdi és röjtökmu­zsaji fagyártmánytermelő üzemek is, amelyek a jelen­legi 7000 m 3-es termelésükkel 25%-os részt képviselnek fafeldolgozásunkban. Készárutermelésünk 1951-ben még csak 4000 m 3-t tett ki, s a 25 év alatt végzett 353 000 m 3-es készárutermelésünk révén 1974-ben termelésünk már meghaladta az évi 29 000 m 3-t. A több mint hétsze­3. kép. Befogott vaddisznó res termelésen belül az utóbbi 10 évben készáruterme­lésünk 59%-os növekedést ért el. Nagyobb arányú műszaki fejlesztést 1973-ban kezd­tünk el, amikor is az alacsony termelékenységű, méret­pontatlanul dolgozó két régi keretfűrészt, nagyteljesít­ményű Esterer-keretfűrésszel cseréltük fel. Az új gépet saját tervezésű és részben házilagos kivitelezésű kiszol­gáló berendezéssel láttuk el, amely jelentős termelékeny­ség emelést hozott a keretfűrész kiszolgálásában, mind a bemenő, mind a kimenő oldalon, ugyanakkor minimá­lisra csökkentettük ezzel a nehéz fizikai igénybevételt jelentő munkaműveleteket. A rönkellátás gépesítését 1 db FRAK—B, típusú rakodógép beállításával oldottuk meg, mely lehetővé tette a rönknek a tároló máglyából a keretfűrész kiszolgáló transzportőréhez való továbbí­tását. 1974-ben tovább folytattuk fűrészüzemünk fejleszté­sét, gépesítési fokának emelését. Ennek megfelelően az Esterer-keretfűrész fűrészelt árujának továbbításához görgősort állítottunk be; a rönkbehordó kiszolgálásához és rönktéri rendezéshez rakodógépeket szereztünk be, ugyanakkor targoncákkal oldottuk meg a készáruk mozgatását és máglyázását. Végül új típusú, lengyel gyártmányú parketta gépsort szereztünk be a faház­gyártás fejlesztése és az értékesebb apróválasztékok fel­dolgozása érdekében. Említést érdemel a vadgazdálkodási ágazatunk. A fel­szabadulás időszakára rendkívül megcsappant vadállo­mányunk feljavulása, vadgazdálkodási tevékenységünk­ben nagyon lassú folyamat volt. Apróvadállományunk az ismételten fellépett fertőző betegségek és a mezőgazdaságban alkalmazott védősze­rek mérgező hatása következtében nehezen tudott a megfelelő szintre felszaporodni. Nagyvadállományunk azonban a szakszerű intézkedések életbelépésével meny­nyiségileg és minőségileg is erősen feljavult, és 1958-ban már külföldi vadászvendégek fogadására is lehetőség nyílott. A vadgazdálkodásnak a korszerű erdőgazdálko­dást, egyben az oktatást és kutatást is szolgáló fejlesz­tésére az illetékes tanintézményekkel együtt, illetve egyetértésükkel nagy lépéseket tett erdőgazdaságunk. A szakszerű vadgazdálkodásnak köszönhető, hogy a 30 800 ha üzemi vadászterületünkön mind mennyiség­ben. mind minőségben, mind pedig pénzügyi eredmé­nyekben jelentős javulást értünk el az utóbbi 10 év alatt. Így ha az 1974. évi vadkilövéseket összehasonlít­juk az 1965. évi kilövésekkel, megállapítható, hogy szarvasbikában 18 db-ról 74 db-ra, őzbakban 12 db-ról 43 db-ra, míg vaddisznóban 144 db-ról 201 db-ra emel­kedett a kilövések száma (3. kép). Így az 1965. évi 174 db nagyvad kilövésünkkel szem­ben 1974-ben már 318 db nagyvadat lőttünk ki, mely a 10 év alatt 83%-os növekedést jelentett. Nagyvad állományunkat mindig is a megfelelő szin­ten tartottuk, ezen belül viszont örvendetes, hogy dám­vad állományunk 10 év alatt 12 db-ról 41 db-ra emel­kedett. Ugyanezen idő alatt vadgazdálkodásunk árbevé­tele az 1965. évi 386 ezer Ft-ról 1,624 m Ft-ra emelke­dett, és az akkori 450 mFt-os veszteséggel szemben már 2560 mFt ágazati nyereséget tudtunk elérni. Fácántenyésztésünk érdekében a röjtökmuzsaji erdé­szet területén 1957-ben fácántenyésztő telepet létesítet­tünk, ahol 800 db csirkét bocsátottunk ki. Mivel sem az évi, sem a későbbi ez irányú tevékenységek nem jár­tak kellő eredménnyel, 1973-ban az újkéri Margit-ma­jorban létesítettünk egy új fácántelepet, legkorszerűbb francia keltetőgéppel, az intenzív fácántenyésztés érde­kében. Az első évben 302 db-ból álló fácántyúk-törzsál­lományt, a tavalyi évben már 477 db-ra emeltük. A ta­valyi termelt tojásmennyiség megközelítette a 24 000 db-ot, és keltetett 14 205 db fácáncsibéből 9785 db lett kibocsátva a területre. A melléklétesítmények, utóneve­lők megépítése, az energiaellátás biztosítása az elmúlt év­ben megtörtént, ezzel a fácántelepi beruházás befejezést nyert. Eredményeként első évben a kilövéseknél 3000 db terítéket értünk el és 1000 db élő befogást. Erdőgazdaságunk területe, természeti- és helyzeti adottságánál fogva lehetőséget nyújtott és jelenleg is feladata, hogy saját dolgozói, az Erdőmérnöki és Fa­42

Next

/
Oldalképek
Tartalom