Hidrológiai tájékoztató, 1975

Bognár Antal: A Tanulmányi Állami Erdőgazdaság munkája és szerepe Sopron környezetvédelmében

2. kép. Döntés Stihl-contra motorfűrésszel megháromszoroztuk, mialatt összesen 348 400 m

3 iparifát termeltünk. Bár a fahasználatban elért mennyiségi és pénzügyi eredményeink kedvezőek voltak, mégis szükségesnek láttuk fakitermelési és faanyagmozgatási tevékenységünk teljes korszerűsítését. Az elavult járműpark gátját képezte a korszerű technológiák bevezetésének, elsősorban a korszerű és nagy teljesítményű rakodógépekre, szállítójárművekre volt szüksége az anyagszállításnak (1. kép). Erdőgazdaságunk 1973-ban megkezdte fejlesztési célkitűzéseinek végrehajtását és már abban az évben több mint 1 millió Ft-ot költött célgépek beszerzésére (2. kép). Az azóta végzett beruházásokkal létrehoztuk a felsőrakodóra irányuló hosszúszálfás termelési, illetve közelítési technológiát. Ezen rendszer alapgépeiként beállítottunk egy közelítő szerelvényt, egy felsőrakodói faanyagrendező rakodógépsort, a kérgezés és hasítás gépesítése érdekében pedig felkészítő, illetve előkészítő gépeket. Ugyanakkor a hegyvidéki közelítések alapgépeként beszereztünk és beállítottunk 4 db LKT—75-ös csuklós traktort. A fafeldolgozási tevékenységünk központja, a fűrészüzem, az 1945-ös kezdetleges állapotból csak az 50-es évek elején indult komoly fejlődésnek. A faipari tevékenységet szervesen egészítették ki kezdetben a hegyvidéki és iváni, később a sopronkövesdi és röjtökmuzsaji fagyártmánytermelő üzemek is, amelyek a jelenlegi 7000 m

3-es termelésükkel 25%-os részt képviselnek fafeldolgozásunkban. Készárutermelésünk 1951-ben még csak 4000 m

3-t tett ki, s a 25 év alatt végzett 353 000 m

3-es készárutermelésünk révén 1974-ben termelésünk már meghaladta az évi 29 000 m

3-t. A több mint hétsze3. kép. Befogott vaddisznó res termelésen belül az utóbbi 10 évben készárutermelésünk 59%-os növekedést ért el. Nagyobb arányú műszaki fejlesztést 1973-ban kezdtünk el, amikor is az alacsony termelékenységű, méretpontatlanul dolgozó két régi keretfűrészt, nagyteljesítményű Esterer-keretfűrésszel cseréltük fel. Az új gépet saját tervezésű és részben házilagos kivitelezésű kiszolgáló berendezéssel láttuk el, amely jelentős termelékenység emelést hozott a keretfűrész kiszolgálásában, mind a bemenő, mind a kimenő oldalon, ugyanakkor minimálisra csökkentettük ezzel a nehéz fizikai igénybevételt jelentő munkaműveleteket. A rönkellátás gépesítését 1 db FRAK—B, típusú rakodógép beállításával oldottuk meg, mely lehetővé tette a rönknek a tároló máglyából a keretfűrész kiszolgáló transzportőréhez való továbbítását. 1974-ben tovább folytattuk fűrészüzemünk fejlesztését, gépesítési fokának emelését. Ennek megfelelően az Esterer-keretfűrész fűrészelt árujának továbbításához görgősort állítottunk be; a rönkbehordó kiszolgálásához és rönktéri rendezéshez rakodógépeket szereztünk be, ugyanakkor targoncákkal oldottuk meg a készáruk mozgatását és máglyázását. Végül új típusú, lengyel gyártmányú parketta gépsort szereztünk be a faházgyártás fejlesztése és az értékesebb apróválasztékok feldolgozása érdekében. Említést érdemel a vadgazdálkodási ágazatunk. A felszabadulás időszakára rendkívül megcsappant vadállományunk feljavulása, vadgazdálkodási tevékenységünkben nagyon lassú folyamat volt. Apróvadállományunk az ismételten fellépett fertőző betegségek és a mezőgazdaságban alkalmazott védőszerek mérgező hatása következtében nehezen tudott a megfelelő szintre felszaporodni. Nagyvadállományunk azonban a szakszerű intézkedések életbelépésével menynyiségileg és minőségileg is erősen feljavult, és 1958-ban már külföldi vadászvendégek fogadására is lehetőség nyílott. A vadgazdálkodásnak a korszerű erdőgazdálkodást, egyben az oktatást és kutatást is szolgáló fejlesztésére az illetékes tanintézményekkel együtt, illetve egyetértésükkel nagy lépéseket tett erdőgazdaságunk. A szakszerű vadgazdálkodásnak köszönhető, hogy a 30 800 ha üzemi vadászterületünkön mind mennyiségben. mind minőségben, mind pedig pénzügyi eredményekben jelentős javulást értünk el az utóbbi 10 év alatt. Így ha az 1974. évi vadkilövéseket összehasonlítjuk az 1965. évi kilövésekkel, megállapítható, hogy szarvasbikában 18 db-ról 74 db-ra, őzbakban 12 db-ról 43 db-ra, míg vaddisznóban 144 db-ról 201 db-ra emelkedett a kilövések száma (3. kép). Így az 1965. évi 174 db nagyvad kilövésünkkel szemben 1974-ben már 318 db nagyvadat lőttünk ki, mely a 10 év alatt 83%-os növekedést jelentett. Nagyvad állományunkat mindig is a megfelelő szinten tartottuk, ezen belül viszont örvendetes, hogy dámvad állományunk 10 év alatt 12 db-ról 41 db-ra emelkedett. Ugyanezen idő alatt vadgazdálkodásunk árbevétele az 1965. évi 386 ezer Ft-ról 1,624 m Ft-ra emelkedett, és az akkori 450 mFt-os veszteséggel szemben már 2560 mFt ágazati nyereséget tudtunk elérni. Fácántenyésztésünk érdekében a röjtökmuzsaji erdészet területén 1957-ben fácántenyésztő telepet létesítettünk, ahol 800 db csirkét bocsátottunk ki. Mivel sem az évi, sem a későbbi ez irányú tevékenységek nem jártak kellő eredménnyel, 1973-ban az újkéri Margit-majorban létesítettünk egy új fácántelepet, legkorszerűbb francia keltetőgéppel, az intenzív fácántenyésztés érdekében. Az első évben 302 db-ból álló fácántyúk-törzsállományt, a tavalyi évben már 477 db-ra emeltük. A tavalyi termelt tojásmennyiség megközelítette a 24 000 db-ot, és keltetett 14 205 db fácáncsibéből 9785 db lett kibocsátva a területre. A melléklétesítmények, utónevelők megépítése, az energiaellátás biztosítása az elmúlt évben megtörtént, ezzel a fácántelepi beruházás befejezést nyert. Eredményeként első évben a kilövéseknél 3000 db terítéket értünk el és 1000 db élő befogást. Erdőgazdaságunk területe, természeti- és helyzeti adottságánál fogva lehetőséget nyújtott és jelenleg is feladata, hogy saját dolgozói, az Erdőmérnöki és Fa42