Hidrológiai tájékoztató, 1975
Dr. Papp Ferenc: Vízgazdálkodáshoz kapcsolt területrendezés és környezetfejlesztés
és célszerű a vasútvonal mindkét oldalán új belvízlevezető csatornát létesíteni. Ezen a módon a belvizek levezetése a jelenleginél kedvezőbben oldható meg, az új csatornából kikerülő föld pedig a vasúti töltésbe rövid szállítási távolsággal beépíthető. A közeli földnyeréssel a vasút építésénél mintegy 8—9 millió Ft költségmegtakarítás érhető el. A tereprendezés költsége pedig nem haladja meg négyszögölenként az 50 Ft-ot. A völgyszakasz építésre kevésbé alkalmas részein, valamint a vasúti töltés mentén 150—150 m szélességben zöldfelületek, erdők, parkok, jóléti tavak létesítését javasoljuk. _(A területfelhasználás tervezésével a Debreceni Tervező Vállalat már foglalkozik.) Fentiekből kitűnik, hogy az általunk javasolt víz- és tereprendezéssel építésre és zöldfelületek céljára alkalmassá válik ez a jelenleg környezetrontó terület. Jóléti erdőnek és tömegsport számára szükséges sporttelepek létesítésének évtizedekre szóló lehetősége lesz a roncsolt szeméttelepek helyén. E munkában megalapozó tevékenység a vízgazdálkodás. Meglevő erdőink fejlesztése A napjainkban folyó környezetfejlesztési munkánkban másik figyelemre méltó terület a közjóléti erdők fejlesztésével kapcsolatos tevékenység. Ha elfogadjuk, hogy a természetes táj értékei közül a víz az egyik legnagyobb vonzóerő, a tájba beillő, esztétikusan elhelyezett vízfelületek az erdők ékességei, továbbá, hogy a jóléti erdő értékét nemcsak a területe határozza meg, hanem a vízfolyások, tavak s ezek harmóniája, akkor egyre nagyobb jelentőségű az összehangolt víz- és erdőgazdálkodás. A terjedelem kötöttsége miatt mellőzöm a Debrecentől keletre fekvő Erdőspuszta kialakulásának részletezését, csak megemlítem, hogy e terület, mely a Kati-ér vízgyűjtőjén terül el a Nyírség egyik legnagyobb és legösszefüggőbb erdővel rendelkező tája. Páratlan szépségű, közel 75%-ban erdősült vidék. Mint nevében is benne van, ligetes terület, ahol a fasorok, facsoportok, erdőfoltok, erdők, rétek és legelők festői tájat alkotnak. Ami e vidékről hiányzik az a víz, amely a maga vonzó erejével még növelné a táj értékét. Ha az éghajlati jellemzők közül csak a csapadékossággal érzékeltetem a romló tendenciát, az önmagában is meglepő és figyelmeztető. Ezért a legfontosabb az Erdőspuszta természeti adottságainak, mezoklímájának vízgazdálkodással történő javítása. Ezt a célt a korábban levezetett, károsnak mondott vizek, tavakban, tározókban való visszatartásával és hasznosításával érjük el. A vízgyűjtőhöz jobban igazodó természetes határok megválasztásával, az 1. ábrán mutatom be az általam értelmezett erdőspusztai területet. A vízhasznosítás során nem a hagyományos öntözésre gondolok, hanem lefolyásszabályozással, a vizek visszatartásával és hasznosításával a mezoklímát befolyásoló éghajlati elemek változtatására. Ezt úgy érjük el, hogy a napjainkban hasznosítás nélkül elvezetett, feleslegesnek és károsnak vélt vizet különböző rendeltetésű tározókban a területen tartjuk és hasznosítjuk azzal a felfogással, hogy amely víz kárt nem okoz az hasznos. Ugyanis — a talajba beszivárgó víz a felszín alatti vízkészletet növeli és az erdő termőhelyi feltételeit javítja — az elpárolgó víz a relatív páratartalmat növeli, a mikro-, illetve mezoklímát javítja. A legutóbbi háromszor negyven év csapadékátlaga a következő: Év Éves átlag 1845—1893 1894—1933 1934—1973 619,8 593,5 579,3 mennyiséget juttatunk a területre. Kereken annyit, amennyivel az elmúlt 100 év alatt csökkent e terület csapadékossága. E viszonylag nagytömegű víz elhelyezése nagy tározó térfogatot igényelne, ha csak a tavaszi csapadékból fognánk fel. Ha részletesebben elemezzük a vízgyűjtő hidrológiáját, akkor megállapíthatjuk, hogy a lefolyás eloszlása nem a legkedvezőtlenebb, hiszen nyári hónapokban is van néhány százalék. A lefolyás százalékos valószínűségét az alábbi adatok mutatják. Hó I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI XII. % 12 16 17 9 6 9 5 4 4 3 5 10 A fajlagos lefolyás és a százalékos eloszlása, valamint a szivárgás és párolgás figyelembevételével meghatároztuk a kiépítendő tározótérfogatot, mely szerint az Erdőspuszta területén kereken 1,8 mió m 3 tározótér elegendő az 5,4 mió m : ! folyamatosan, de ném egyenletes vízsugárként érkező víz fogadására. Ez 210 ha 1,4 m átlagos vízménységű tavakkal elégíthető ki. Nagyszabású terv és program ez, melynek megvalósítása 5—10 év alatt várható, kezdeti eredményeink máris vannak, melyeket a következőkben mutatok be. KATI -f 0 ÍÍOÍÍLSTERÍÍLETE A Kati-ér vízgyűjtőjén a vízgazdálkodás javításának lényege az, hogy a 418 km 2-es vízgyűjtőről a 90%-os valószínűséggel lefolyó évi 13 mm vízmennyiséget tározókban, tavakban felfogjuk. Ez a víztömeg 5,4 mió m 3, amelynek hasznosulását a 130 km 2-es Erdőspuszta területére koncentráljuk, ezzel 50 mm/év többletvízrít '/ cVrC) 3. ábra. A Kati-tó és üdülőterülete 38
