Hidrológiai tájékoztató, 1975

Forgó László: Csongrád megye régi ármentesítő társulatai

5 uoo &50 300 250 700 ISO 100 11 *CJ so iL 1L Korona ,

Pengő A / \ / \ 525 'v 70 < A d> a-O 3000 -J A \ / \ v r $o 50 40 30 20 25 2 500 iqn to 90 i± 7o *L 50_ 40 « 10 i0_ s í J_ J_ •f 1000 1500 1

000 900 ioo_ 700 600 soo_ •MCJ JW 100 _._.becsértik (mitl.P) kat.-ben elfogadott befektetett töke befektetetttőke (m.P) beli/hcsat hosu (m) kat.tisztajöv

ímill P) ad ós sáp Jmill P) " ' beívlz költs (m.

R) \ terület (kh.) >vl fentátl (1000 P) i hátralék 11000 P) / \ A í°JL?

sJi°ví Isi ' adovisszatérltés töltés burkolat s

1 r-1 I I I r~I I I I ITT «v «v Ü

1 s> ?> S? § § O £> 4. ábra. Az ármentesítő társulatok jellemző adatai III. 1925—1941. (17 év) talajvízjárása volt. A korábbi években az előrelátó, gondolkodó mérnökök a társulatok fórumán át, sokszor szóltak az árvízvédelem hátországát fenyegető belvízveszélyről. Megtették, amit tudtak, ez azonban nem volt elég. Tisza K.-tól Teleki P.-ig semmi sem változott! Ilyen politikai körülmények között kellett a társulatoknak dolgozniok, és az érdekeltség számára a mentesítést biztosítani. Segítséget nem kaptak, de az államosítást „megajánlották"! Mindezek ellenére ebben az időszakban is olyan víziművek készültek, mint a Sámson—apátfalvai főcsatorna meghosszabbítása, a Királyhegyesi főcsatorna, a Szentesi szivattyútelep, az Algyői szivattyútelep és főcsatorna, a Dongéri főcsatorna torkolati zsilipje, és még mások. Az 1940. évben kezdődő belvízjárás legjobban a társulatok mélyárterét sújtotta. Országos felháborodás járt a nyomában. A Kormány és a központi szervek a társulatokat vízjárási egységek szerint próbálták összevonni. Ez a törekvés megyénkben csak részben sikerült. Egyedül a szegedi társulat alakult meg a volt Szegedi—HármasKörös—Algyői, és a két volt bácskai társulat egyesüléséből. Néhány jellemző adat ebből az időszakból a következő: A társulatok munkaereje 102 mérnök, 66 vízmes2* 19