Hidrológiai tájékoztató, 1975

Forgó László: Csongrád megye régi ármentesítő társulatai

története", s történetüknek viszontagságokban felettébb gazdag időszaka (1813—1881 közötti 6—7 évtized vagy csak 1840—1881 közötti 4 évtized) az 1879/81. években befejeződött. Az 1877. év őszén újjáalakult Tiszavölgyi Társulat az 1881. évtől az ármentesítő társulatokról összesített évi jelentést adott ki. A következőkben ezeknek az adatoknak az értékelésére is sor kerül. Az 1879. évtől az 1919. árvízig eltelt négy évtized Csongrád vármegye legsúlyosabb árvízkatasztrófája kétségtelenül az 1879. évi „Szegedi árvíz" volt. A megye 75 000 lakost számláló fővárosa pusztult bele. Környékén még legalább 25 000—30 000 megyei lakos került koldusbotra, és végveszélybe a tanyákon és más, akkoriban eldugott kicsi településeken. Elpusztult Algyő és Tápé, tönkrement a 14 000 lelket számláló kiskunkerületi Dorozsma község is. A szegedi árvíz előzményei és története a sajtóban, sokféle módon látott már eddig is napvilágot, és az ország határain túl is ismert, ezért ezzel részletesebben nem foglalkozom. A város vezetősége, a közigazgatás mindvégig a helyén maradt. A kormány megmagyarázhatatlan elutasító álláspontja és magatartása a katasztrófa után is ellenséges maradt. Március 15-én tárgyalták a szegedi árvízvédelmi segély ügyét és Tisza K. mindössze 40 000 forint öszeget engedélyezett. Bakay N. és az ellenzék, valamint a sajtó és a felhangzó külföldi visszhang hatására több csak annyi történt, hogy Tisza K. Péchy T.-t, a közmunka és közlekedésügyi minisztert, és a hibákért mindenek felett felelős Herrich K.-t menesztette. Fivérét Tisza L-t viszont — a szegediek bizalmatlanságát fokozva — az uralkodó királyi biztosként — mintegy elégtelenül az érdemtelen és bűnös Tisza K. számára — Szegedre küldötte. Mikszáth K. fogalmazta meg a szegediek bizalmatlanságát, amikor azt írta, hogy Szegednek két Tiszát adott a végzete ..." A Tiszavölgyi Társulat a vész idején nem segíthetett, mert megmaradásáért kellett küzdenie, azonban a Szegedet elsöprő katasztrófa, a külföld érdeklődése, részvétele, segítsége, a belső ellenzék szorítása a sajtó, a közvélemény, talán még a császár és király gesztusa is (?), végül az évekig tartó küzdelem után a Tisza-szabályozást országos üggyé tette, s az elindulhatott a rendes tervszerű úton, hogy befej eztekor dicsősége legyen az egész népnek. Az 1881. évi ismét magasabb szintű árvíz is siettette az eseményeket. Csongrád vármegyét elsősorban Szeged város újjáépítése érdekelte. Ugyanakkor azonban a Tisza-balparton, még mindig sorozatos veszedelmeket okoztak a kialakulatlan érdekeltségi, társulati viszonyok. A sok apró érdekeltség egymás ellenére működött. Megérett a helyzet, hogy a Tisza folyó balpartján létrehozzák az ország legnagyobb társulatát. Az országgyűlés 1881-ben törvényt hozott, s így jött létre a Körös—Tisza—Marosi Ármentesítő Társulat 1884-ben. Ezzel alakult ki Csongrád vármegyében is az egyetemes vízgazdálkodás alapja. A társulatok ármentesített területeinek fejlődését az 1. ábra szemlélteti. A jobb parton az ármentesített terület jóval kisebb, mintegy 20%, mint a bal parton, tehát a terület egységére eső létesítési költség, a keskenyebb sávon lényegesen nagyobb. Mégis miért a jobb parti társulatok alakultak hamarabb, és ugyanakkor miért maradtak meg élesebben az eredeti öblözetek határai, a végleges formában kialakult társulatok között is? Á jobb oldalon nem jött létre az egységes társulat, hanem még a régi, nagy Csongrád—sövényházai Társulatból is 1898-ban kivált a Hármas—algyői Társulat. Ennek oka nem műszaki és nem is kormányzati szempont volt, hanem a társadalmi és tulajdonviszonyok érvényesülése. (A Pallavicini hitbizomány érdeke döntött. A Tisza-balparton, a mentesített ártér társadalmi és tulajdonviszonyai eltértek a jobb parti résztől. A városok is jobban illeszkedtek a nagy társulat keretébe. A társulatot létrehozó törvény volt mégis a döntő. A törvény országos érdekekről beszél, kedvezményt biztosít a kölcsönök elbírálásakor, az állam magára vállal bizonyos feladatokat. A helyi érdekeltségek szemléletét Csongrád sövényházi Hármat• algyői £

V (kecskemétű 1ÍSO Szegedi (Sz.údéki) Felső-torontáli I Csongrád megyében mentesíteti árte rütet kórós- Tisza -marosi Tisza-köröszugi 100000 kh 100000 kh 1. ábra. A mentesített ártér fejlődése Csongrád megyében, a Tisza-szabályozás ármentesítő társulatainak működési területein 14