Hidrológiai tájékoztató, 1975

Dr. Váncsa András Lajos: Limnológiai Szakosztály Miskolcon

hogy a víz alkalmassága a benne zajló természetes élet­folyamatok biztosítására és az émberi használatra csökken vagy megszűnik. A vízszennyezés (nem szá­mítva a mérgek és egyéb durva beavatkozások kárté­teleit!) mindig tápanyagot juttat a vízbe, ami az élő­lények anyag- és energiaforgalmán keresztül visszahat az ember vízhasználataira. A szerves szennyeződés elő­ször szennyezi a befogadót, majd a szerves anyagok szervezetlenné bomlása révén növényi tápanyagokban gazdaggá teszi; a szervetlen tápanyagok bejuttatása először tápanyaggazdaggá teszi a vizet, majd a vízi élet táplálékláncában keletkező elsődleges szervesanyagok révén szennyezi a befogadót. Fentiek figyelembe vételével természetesnek tartjuk, hogy a vizet ért hatásokról és a megváltozott életkö­rülményeikről az élőszervezetek adhatnak számunkra elsősorban hasznos jelzéseket. Ezzel összefüggésben mindenkor figyelembe kell vennünk az élővilág öko­lógiai igényeit és lehetőségeit, hogy a vízi életközössé­gek folyamatrendszerét durván befolyásolva, ne okoz­zunk káros hatást." Cseh Péter és Boldogh Sándor: Biológiai vonatko­zású vízminőség-változások felszíni víztározókban, te­kintettel a víznyerőhely kiválasztására című előadá­sukban a Lázbérci-víztározó több éves vizsgálati ered­ményei alapján szerzett tapasztalataikról számoltak be, előadásukat színvonalas ábraanyaggal is szemléltetve. „A víztározók létesítése során elsődleges szempont, hogy a belőlük kivehető víz mennyisége a tápfolyók átlag vízhozamát megközelítse és biztosítsa egész év folyamán. Másodlagos szempont, hogy a tápfolyók víz­minőségének gyakori változását pufferolja, öntisztulá­sát elősegítse. A tározókból kivehető víz mennyiségét a tárolókapa­citás mellett a tápfolyók vízgyűjtő területén leesett csapadék mennyisége és időben való eloszlása hatá­rozza meg. A tározókban kialakuló víz minőségét igen sok té­nyező kedvező vagy kedvezőtlen irányban befolyásol­hatja. Ilyenek pl.: — tározó morfológiai viszonyai (sekély, mély); — klima (évi átlaghőmérséklet, csapadékviszonyok, annak időben való eloszlása); — tározó helye (földrajzi-földtani adottságok); — tápfolyók vízminősége, mennyisége (trofitás, mVsec); — tározott víz mennyisége; — a víz tartózkodási ideje (öntisztulási lehetőség biz­tosítása) ; — a tározó létesítésekor a mederben hagyott aljnö­vényzet mennyisége. Magyarországi sekélyvizű dombvidéki tározóink víz­minősége — öntisztulása a tavaszi-őszi időszakokban megfelelőnek mondható — azonban nyári és téli idő­szakban hosszú jégfedettség esetén) másodlagos víz­minőségi szennyeződés tapasztalható, ami biológiai eredetű. Miben jelentkezik a tározó vízének másodlagos szennyeződése? A tározott víz kémiai és biológiai para­méterei kedvezőtlenül alakulnak. Megnő a víz O, fogyasztása, vas, mangán, szabad­szénsav, nitrit, ammónia, kénhidrogén tartalma, a nö­vényi mikroorganizmusok száma, ennek következtében a víz íz- és szaghatása. Csökken a víz pH-ja, oldott 0 2 tartalma. Az 1. és a 2. ábra a lázbérci tározó vízének 1971. augusztus havi kémiai és biológiai jellemző paraméte­reit tünteti fel. Az 1. ábrán jól látható, hogy a vas, mangán, ammónia tartalom jelentősen megemelkedett a tározó vízében, főleg az alsó vízrétegekben (5—15 m-es mélységben). Oldott 0 2 a 6 m-es mélységben már nem található. A fitoplankton száma 5 m-es mélységben 64 millió db/l értéket is elérte (2. ábra). A másodlagos szennyeződés oka a fenék-vízréteg ol­dott oxigén hiánya. A nagymértékű és gyakori alga populáció — elhalá­suk után a tározó fenekére jutnak, ahol a lebontásuk­hoz szükséges oxigén a vízben levő oldott 0 2-ből, va­lamint a vízben vegyületben levő 0 2-ből vonják el — a lebontó baktériumok — így bizonyos idő után re­duktív folyamatok is megfigyelhetők. A vízkivételi hely megválasztásának jelentősége. Ha a vízkivétel a tározóból ivóvíz-tisztítás céljára törté­nik, akkor rendkívül fontos, hogy a kivétel abból a vízrétegből történjék, amely a legkevesebb energiával, vegyszer felhasználásával és a kialakított technológiá­val legjobban tisztítható. A lázbérci tározónál a vízkivételi hely lehetőséget biztosít arra, hogy a tározó maximális feltöltése ese­tén 5, 9, 13 m mélységből lehessen vizet vételezni. 0 5 10 15 2 0 " [C»J 0 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 0,6 0,7 O^/Q 0 2 4 6 8 10 [mg/l] 1. ábra. A kritikus időszak jellemző vízminősége (vertikális), 1971. augusztus hó 117

Next

/
Oldalképek
Tartalom