Hidrológiai tájékoztató, 1975

Kerék János: A Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezetének 1974. évi munkájából

Az 5 kutató és tervező-, valamint 13 építő és szerelő cég együttműködésével megvalósított mű gépészeti és villamos berendezései rendkívül korszerűek. Angliában 1974. április 1-én alakult az egységes angol—wales-i vízügyi igazgatás. Ekkor a korábbi mintegy 1600 szervből 10 autonom Regionális Vízügyi Igazgatóságot szerveztek, amelynek munkáját a Nemzeti Vízügyi Tanács koordinálja. E szervezet feladata a vízi környezet tisztaságának megóvása, a folytonosan növekvő vízigények kielégítése és ezzel a vízellátás, csatornázás és a vízminőség-védelem egységességének biztosítása. A Vízügyi Igazgatóságok felügyeletet gyakorolnak a vízművek és a csatornaművek felett. Az országban több, mint 5000 szennyvízkezelő-telep van, melyek közül sok a korszerű, de sok az elavult is, amelyeknek vízkibocsátása alatta marad a szabványos minőségnek. Az 1974. évi csaknem 400 millió angol font tőke befektetésnek mintegy kétharmadát a szennyvízkezelésre fordítják. A befogadó vízminőségét tározók és szennyvízkezelő telepek építése révén, a távlatban ivóvíz nyerésre alkalmassá kívánják tenni. A Nemzeti Tanács elnöke nyomatékosan rámutatott arra, hogy a vízügyi szolgálat hazájában bevezetett új szervezete biztosíthatja azt, hogy az egyre fokozódó vízigényeket kielégíthessék, ugyanakkor a környezetvédelmet egységes szempontok szerint gazdaságosan megvalósíthassák. A Nemzetközi Vízellátási Szövetség egyre több testületi taggal (40 ország), intézményi taggal (165) és több száz egyéni taggal (57 országból) rendelkezik. A Szövetség munkája egyre bővül és előnyös lenne, ha szakmai munkájában a tagsági részvételen kívül hazánk szakemberei is fokozottabban részt vennének. Környei László A Magyar Hidrológiai Társaság Középdunántúli Területi Szervezetének 1974. évi munkájából Az 1974. évi programunk összeállítása során célul tűztük ki, hogy a műszaki-gazdasági fejlődéssel, vízminőségvédelemmel, műszaki fejlesztéssel kapcsolatos kérdések megvitatására, megvalósult és tervezett építményeink ismertetésére rendezvényeket szervezünk Igazgatóságunk, ipari, mezőgazdasági, társulati és tanácsi szakemberek, érdeklődők részére. Követtük azt a korábbi években bevált módszert, hogy a területi gazdasági egységeknél is szervezzünk előadást, jelentőséget adva ezáltal is a területi vízgazdálkodási tevékenységnek. Külön értékelendő, hogy ez a törekvésünk találkozott szekszárdi alcsoportunk aktivizálásával és megalakult 48 fővel a Tolna megyei csoport, a Szekszárdi Szakaszmérnökség szakembereire épülve. A továbbiakban egészen vázlatos ismertetést adunk az egyes előadóülések és rendezvények témájáról azzal, hogy a részletek iránt érdeklődőket az előadók készséggel tájékoztatják munkájuk, illetve kutatásaik eredményeiről. Tóth István árvízvédelmi csoportvezető január 31— február 4 között három előadást és egy szakmai bemutatót tartott a KDT VÍZIG újonnan belépett műszaki dolgozói részére. Ismertette az Igazgatóság árvédelmi vonalainak, belvízvédelmi öblözeteinek és védelmi szervezetének felépítését, a védőképesség jellemzőit, továbbá az árvízvédekezésre való felkészülést, közerő és mentési-kiürítési terveket, az árvízvédelmi beruházási és fenntartási munkák sajátosságait. Végezetül Domboriban árvízvédelmi bemutatóra került sor, ahol a védekezés során előforduló gyakorlati eljárásokat láthatták a megjelentek. Bukovszky György osztályvezető március 20-án tartott előadást „Kisvízfolyások árvízszámítása, kisvízfolyásokon épülő tározók hidrológiai méretezése, összehasonlító vizsgálat különböző árhullámvizsgálati módszerek között" címmel. Az előadás anyagát alapkutatásnak szánták, munkatársak Dely Géza, Bratán Mária és Csikós Béláné. A kisvízfolyásokra vonatkozó számításra a Torna patak Karakói szelvényébe, a tározókra vonatkozó számításra a Fehérvárcsurgói és Sásdi tározói lehetőségek egymásrahatásának vizsgálatára mutatott be az előadó példákat. Szabó Szabolcs osztályvezető május 6-án Budapesten, a Vízépítőipari Szakosztály előadóülésén felkért hozzászólóként beszélt a Velence-tavi nádanyag hasznosításával és megsemmisítésével kapcsolatos vizsgálatokról. A hozzászólásban elhangzottak elsősorban kísérletekről és kutatási eredményekről tájékoztatnak, a gyakorlati hasznosítás a jövő feladata. Középdunántúli Csoportunk május 9—10-én Ifjúsági Hidrológiai Napokat rendezett az Alba Regia műszaki napok keretében. Karászi Kálmán igazgató elnöki megnyitója után budapesti és pécsi meghívott előadók tartottak különböző hidrológiai témájú előadásokat, majd Dely Géza — aki a rendezvény főrendezője és az előadások anyagát tartalmazó terjedelmes kiadvány összeállítója — tartott előadást a fehérvárcsurgói tározó komplex hasznosításáról. A rendezvény résztvevői Székesfehérvár—Zámoly—Pátka—Fehérvárcsurgó— Bakonynána útvonalon tanulmányúton vettek részt. Falussy Ferenc osztályvezető június 7-én Szekszárdon tartott előadást „Tolna megyei öntözésfejlesztési lehetőségek, figyelemmel a víztározók és öntözőfürtök létesítésére, a meglevők kihasználtságára" címmel. A kisvízfolyások vízhozama kevés, öntözésfejlesztés lehetséges a Duna—Nádor—Sió melletti 15 km-es sávban, távolabb csőkutakkal, a dombvidéken tározással. Közvetett lehetőség a talajvédő gazdálkodás. Befejezésül az előadó utalt az állattenyésztő telepek hígtrágyájának öntözéssel való hasznosítására. (Az előadás anyagát a Hidrológiai Tájékoztató jelen számában közöljük. Szerk.) A Magyar Hidrológiai Társaság vezetőségválasztó közgyűlést tartott szeptember 3-án, amelyen csoportunk több tagja vett részt. Középdunántúli Területi Szervezetünk elnöke, Karászi Kálmán igazgató kartárs, a Társaságban végzett évtizedes áldozatkész munkássága, a vízügyi tudományos kutatások támogatása és gyakorlatban való elterjesztése elismeréseképpen a „Vásárhelyi Pál" díj bronz fokozatát kapta. Kőszeghy Tamás tartott szeptember 17-én előadást „A vízminőségvédelmi kárelhárítás és a vízminőségvédelem szerepe a vízgazdálkodásban" címmel. Elemezte a vízminőségvédelem és környezetvédelem kapcsolatát, a vizet érő káros hatások fajtáit és okait és a vízvédelmi tevékenység feladatait. Az előadás második részében a KDT Vízügyi Igazgatóság vízminőségvédelmi szervezetéről, munkájáról, a bekövetkezett kárelhárításra vonatkozó gyakorlati intézkedések rendszeréről beszélt az előadó, megemlítve néhány példát. Az előadás teljes terjedelmében megjelent Területi Szervezetünk „Szemelvények" című 1974. évi kiadványában. Bukovszky György osztályvezető felkért hozzászólóként részt vett október 10-én a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztály budapesti előadóülésén. Hozzászólásában elmondta, hogy a kisvízfolyásokban épülő hidak által okozott duzzasztás gyakorlatilag használható meghatározására kezdeményezett a KDT VÍZIG kísérletsorozatot, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem végzett. 106