Hidrológiai tájékoztató, 1975

Környei László: A Nemzetközi Vízellátási Szövetség IWSA X. Kongresszusa (Brighton - Anglia)

pííésnek, a „mechanized farming"-nak. Egy-egy megfelelő, de eddig nem művelt helyen a legkorszerűbb erdőirtó, talajegyengető stb. gépekkel felvonulva több ezer hektárnyi összefüggő területen eltávolítják a fákat, gyökereket, simítják és előkészítik a talajt stb., majd kölest, cirkot stb. vetnek, és az összevont lakosság segítségével megindítják a termelést. E területeken kizárólag száraz gazdálkodás folyik. Távlati tervünkben kereken 400 000 feddán ilyen száraz gazdálkodásba vonandó területre tettünk javaslatot. A takarmányozás ismeretlen fogalom. Az állatállomány március—áprilisban — mire a fű, a bokor és egyéb faállomány teljesen kiszárad — a sajátos módon éppen akkor zöldellő Acacia abida (harras-fa) ez időre beérő termésével táplálkozik, majd az utolsó víznélküli hetekben a harras ágait ritkítják, és adják az éhező állatoknak. Gyakran hatalmas fákat döntenek ki úgy, hogy a törzset a körülötte rakott tűzzel elégetik. Ilyenkor az állatok az egész lombozatot megeszik. De a fa már kipusztult! E kegyetlen helyzet megakadályozására az előbb javasolt rainfed területnek állattenyésztésre alkalmas takarmánytermesztéses változatát is kidolgoztuk. Ennek alapja 21% kölest, 21% cirokot, 29% földimogyorót, 16% burgonyát, 12% silókölest, 1% egyebet tartalmazó, ötös vetésforgó. Mindkét változat nagymértékben felhasználja a melléktermékeket is. A kifejezetten legelő gazdálkodásra alkalmas területek távlatban való kialakítására mintegy 450 000 fed-t hoztunk javaslatba, döntően a vádi medrekre támaszkodva, mert másutt nincs víz, amiből itassanak. A várható legfontosabb eredmény mintegy 100 000 marha (nem számítva a kecskéket és juhokat) biztos tartása lesz. Végül javaslatot tettünk mintegy 400 000 fed erdő telepítésére. Mindezekhez a gépészeti szolgálat szükséges kifejlesztése érdekében egy központi és három helyi gépműhely telepítését irányoztuk elő, és válaszoltunk az előzőkben felsorolt többi kérdésre is. Különlegességként várható, hogy még a mezőgazdasági fejlesztés befejezése előtt a Jebel Marra környéke — a Kilimandzsáróéhoz hasonlóan — világ-idegenforgalmi látványossággá épül ki. A javasolt fejlesztési munka realitását alátámasztja, hogy egy átlag család 4 feddányi öntözött gazdaságával 2,5—5-szörös, 10 feddányi száraz művelésű gazdaságával pedig 4—7-szeres nettó többletjövedelemre tehet szert. 2. kép. öntözőcsatorna-építés IRODALOM 1. Land and Water Resources Survey in the Jebel Marra Area, The Sudan, FAO, Róma, 1968. 2. Agricultural Development in the Jebel Marra Area, TESCO—VIZITERV, Budapest, 1975. 3. Sudan Almanac 1970—71, Ministry of Information and Culture, Khartoum 4. Sudan Today, University Press of Africa, Khartoum, 1971. 5. A Modern History of the Sudan, P. M. Holt, Weidenfeld and Nicolson, London, 1972. A Nemzetközi Vízellátási Szövetség IWSA X. Kongresszusa BRIGHTON — ANGLIA A Nemzetközi Vízellátási Szövetség X. Kongresszusát 1974. augusztus 19—22. között Brighton-ban rendezte meg. Az eddigi kongresszusok közül az elsőt Amsterdamban, majd 1952-ben Párizs, 1955-ben London, 1958-ban Brüsszel, 1961-ben Berlin, 1964-ben Stockholm, 1966ban Barcelona, 1969-ben Bécs, 1972-ben New-Yorkban tartotta meg. Magyarország az 1972. év óta a Nemzetközi Szervezet tagja, és IWSA Magyar Nemzeti Bizottság alakult. A kongresszust Brightonban a Hotel Metropole-ban tartották. Az előadások, vitaülések két előadóteremben párhuzamosan folytak, és ugyanezen időszakban a kongresszussal kapcsolatos vízellátási felszerelésekről stb. kiállítást szerveztek. A vízellátás, vízvédelem témakörében külön teremben filmvetítést rendeztek. A kongresszus ünnepélyes megnyitása 19-én délelőtt a „Dome"-teremben történt, ahol a hivatalos üdvözlések után az új elnök, Leonard Millis tartotta a megnyitó beszédet. Megnyitójában megemlékezett arról, hogy a Szövetség alapításának gondolatát a II. világháború után Krul holland professzor kezdeményezte, felismerve azt, hogy a vízellátás megoldásának kérdései hasonló problémát okoznak az egész világon. Az első kongresszusokon a résztvevők száma 300—500 fő volt, ma pedig több, mint 1000 fő vesz részt a X. kongresszuson. Az alapító országok Anglia, Belgium, Franciaország és Hollandia voltak, ma pedig több, mint 50 ország delegátusai, küldöttei vesznek részt a kongreszszuson. A következőt 1976-ban Amsterdamban tervezi a Szövetség, majd 1978-ban Japánban. A Szövetség az elkövetkezendő időkben egyre jobban biztosítani kívánja, hogy Ázsia, Afrika és DélAmerika országainak szakemberei is részt vegyenek a Vízellátási Szövetség munkájában és ezen országok vízellátási problémáit a kongresszusok vegyék napi103