Hidrológiai tájékoztató, 1975
Gábri Mihály: Élet a szudáni Jebel Marra nyugati lejtőin
nás — képet mutat, a sík felszínből kiemelkedő megkapó vulkáni eredetű kis hegyekkel. A nagy kiterjedésű Jebel Marra vulkán jelentős hatású meteorológiai és talajtani, s ennek következtében növénytermesztési szempontból is. A terep a hegylábtól nyugat felé enyhén lejtős, vádi medrekkel sűrűn szabdalt fennsík. A legnagyobb vádi-k (Azum, Aribó stb.) medre több száz m széles. Ezekben és az egész kis vádikban is csak az esős évszakban, a záporoknak megfelelő időközökben ömlik felszíni víz. Máskor (8— 10 hónapon át) a meder felszíne száraz. Száraz időben ivóvíz csupán a medret feltöltő alluviumból, kutak segítségével nyerhető. Másutt sehol. A fennsík magassága 400—900 m a tenger felett. Talaja keletről nyugat felé: vulkáni tufa-kúp, láva, vulkáni alap-komplexum, illetve a fennsíkon: vörös-barna szélhordás, agyag, agyagos kavics, települt homok, barna trópusi arid talajok és a vádik medre: folyami alluvium. A terület időjárási feltételeit, viszonyait a trópuson belüli front évszaki eltolódása — ami 4—6 hét késéssel követi a nap zenit-állásának változását — nagymértékben befolyásolja. A Jebel Marra csúcsán az évi csapadék 1000 m, ami a fennsíkon keletről nyugatra 450 mm-re csökken. Átlag 650 mm. Az esős évszak júniustól szeptemberig tart, a csapadék 60°/o-a júliusban— augusztusban hullik le. Ez időn kívül soha egy csepp eső sem esik. A sajtóból ismert, hírhedt aszály (Szahalien) zóna keleti határa csaknem a project-ig elért. A fennsíkon a napi hőmérséklet maximuma április— májusban túlhaladja az 50 C°-ot (árnyékban 40 C°), a napi minimum december—januárban 0 C°, a völgyekben található. A levegő relatív páratartalma kedvez az általános életfeltételeknek. A szabad felszíni vízfelületre átszámított párolgás évi átlagos legkisebb, illetve legnagyobb értéke 1300 mm, illetve 2000 mm. A népesség két nagy csoportra osztható. A „fur" őslakosok (Darfur = fúrok hazája) a fellelhető víz miatt a vádik völgyeit művelik. A marha-, illetve tevetartás révén megkülönböztetett nomád törzsek országhatárt nem véve figyelembe az esős évszaknak megfelelően vonulnak állataikkal a fúrok földjén át, feletetik a termés maradványait és trágyáztatják a talajt. írott nyelvük nincs. Végül arabok is élnek itt, főleg mint kereskedők, tisztviselők, városi lakosok. Megemlíthető magyar vonatkozások: a rablókat „hararni"-nak, a marhát „baggara"-nak (bagaria) nevezik. A terület felosztása A termesztési viszonyoknak megfelelően a project területét jellemző régiókra kellett felosztani (2. ábra). Ezek keletről nyugat felé haladva: a) a Piedmont (hegyláb) és a hegyvidéki régió; b) a felső völgyek (Vádi-Azum és mellékágai Dereisáig) és c) az alsó völgyek (Vádi-Azum alsó szakasza, a VádiSaleh és Vádi Debarei). A három régió mezőgazdasági fejlesztési feladatainak megoldására a körülírt régiók területén belül három helyen: Nyerteién, Dankuchban és Umballán egyegy kísérleti farm létesítésével kellett a régiónak megfelelő típusú öntözéses és száraz gazdálkodáshoz szükséges tapasztalatokat kialakítani. A vízkészlet A project kiértékelte az 1925 óta — különféle módszerek szerint különféle helyeken és időben — gyűjtött meteorológiai, hidrológiai és hidrogeológiai adatokat. A hegyvidéki és hegyláb területeken az állandóan (de nem állandó mennyiséggel) vizet szállító patakok szolgáltatják az öntözővizet. (A vulkáni-tufakúp a száraz évszakban lassan leadja az esős évszakban felfogott víztömeget.) A 80% valószínűségű évi csapadék (Nyerteténéi 720 mm) és a lefolyási tényező (az esős és a száraz időszakok lefolyási tényezői rendre 13%, illetve 12%) ismeretében az évi árvízi lefolyás 55 MCM, a száraz idei 25 MCM értékűnek adódik. Ez utóbbi biztosítja az öntözés folyamatosságát, oly módon, hogy pl. Nyertetén a legszárazabb hónapokban a 200 l/s minimális vízsugarat az éjszakai 12 órában tározóban fogják fel, és nappal az érkező 200 1/s-mal együtt elöntözik. A nagyobb vádik völgyében a prekambrium eredetű vulkáni és átalakult alapkőzeten alluviális és dilluviális rétegek települnek. Az üledék vastagsága a felső völgyekben 20, az alsókban 30 m. A vízszint a száraz évszakban az alluvium szintje alatt 2—3 m-re helyezkedik el. A Vádi Azum mintegy 125 km szakaszán árvíz idején az alluviumba való beszivárgás a felsőbb szakaszon mintegy 0,25 m/nap, az alsón 0,15 m/nap értékűnek adódott. A völgyek talajvízkészletének meghatározásánál az évi 80%-os valószínűségű árvizet, évi potenciális beszivárgást, árvízből való visszatöltődést, természetes veszteséget, a vízszín-csökkenésből adódó veszteségcsökkenést figyelembe véve, a 80%-os valószínűségű, öntözésre használható talajvízkészlet a felső völgyekben 30 MCMnek, az alsó völgyekben 70 MCM-nek adódott. A pontosabb adatok szükségszerű feltárása érdekében további két esztendőnyi hidrogeológiai vizsgálat végrehajtását javasoltuk. A mezőgazdaság tervezés A Nyertetei Kísérleti Farm mintegy 3000 feddán kiterjedésű (1 feddán kb. 0,4 ha). Ebből 1210 fed-nyi öntözhető az éjszakai tározó segítségével. Ez a terület a meglevő 450 fed már öntözött egyéni gazdaságból (350 fed gyümölcs, 50 fed dohány és 50 fed konyhakert), a 270 fed-nyi állami gazdaság 80 fed öntözéséből, valamint 140 fed lehetséges további fejlesztésből áll. A téli száraz időszak kis vízhozamát a meglevő öntözések teljesen lekötik, mert a gyümölcsöst és a kertet állandóan öntözni kell. Így az újonnan tervezett öntözendő területen a legfontosabb kereskedelmi cikk, a dohány, 3 éves rotációján alapuló hármas vetésforgót gyümölcs és zöldség nélkül, a következők szerint alakítottuk ki: — a 4 feddánnyi intenzíven öntözött farmokon: júniustól decemberig: egyharmad dohány kiegészítő öntözéssel, egyharmad köles és egyharmad földimogyoró; januártól májusig: egyharmad ugar a dohány után, egyharmad öntözött nagybab vagy búza, egyharmad öntözött hagyma vagy búza; — a 6 feddánnyi kiegészítve öntözött farmokon: júniustól decemberig: mint az intenzíven öntözött vetésforgó, januártól májusig: nincs termesztés; — a 8 feddánnyi nem öntözött (rain fed = esővel táplált) farmokon: júliustól decemberig: egynegyed burgonya és zöldpaprika, vagy zöldpaprika és paradicsom, egynegyed köles, egynegyed cirok, egynegyed földimogyoró. Az egész Nyertetei kísérleti telep növényaránya (a meglevő, de korszerűsítendő öntözés, valamint a fejlesztés együtt) a következő: 35% gyümölcs, 25% dohány, 40% egyéb. A felsorolt területű farm-egységeket egy-egy családnak juttatják művelésre. A Dankuch-i Kísérleti Farm részére a project előtt 2700 fed-t jelöltek ki — főleg a vádi homokos medrében, vagy ahhoz közel — öntözésre. Tanulságos, hogy ebből összesen 846 fed bizonyult végül is öntözésre alkalmasnak úgy, hogy 30 fed-t a kísérleti központ, 816 fed-t pedig 204 család kapott. Rendkívül kell vigyázni a kijelölésnél, nehogy az esős időszak vízhozama elmossa a medrekbe épült öntöző berendezéseket. 100