Hidrológiai tájékoztató, 1974

Gaál Ferenc: 15 éves az MHT Nyugatdunántúli Területi Szervezete

teljesen megszűnt munkacsoportokat. A Hidrológiai Társaság keretein belül munkacsoportokat olyan távlati vagy kisebb fejlesztési tervek kidolgozására szeretnénk megszervezni, amely a működési területen dolgozó gazdasági egységek részéről merülnek fel és amelyek kidolgozására tervezői kapacitást nehéz találni. Az ily módon létrehozott társadalmi tevékenység lekötésére egyrészt megfelelő propaganda munkát kell kifejteni, másrészt a felmerülő igényeket fel kell tárni. Ennek biztosítására a MTESZ társegyesületek segítségét szeretnénk felhasználni. Hajós Béla 15 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugatdunántúli Területi Szervezete Nyugat-dunántúlon a vízgazdálkodás területén dolgozó műszaki emberekben már az ötvenes évek elején felvetődött a gondolat, hogy a METESZ keretében létre kellene hozni a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugatdunántúli Csoportját. E gondolat lelkes hirdetői általában azok voltak, akik a Hidrológiai Társaságnak tagjai sorába tartoztak, de közvetlenül a budapesti anyaegyesülethez. A terület fejlődése és a vízgazdálkodási feladatok megoldásának társadalmi téren való elősegítése egyre égetőbben sürgette a Nyugat-dunántúli Csoport megalakulását. A lelkes tagok és a sürgető társadalmi igény eredményeképpen 1958. október 24-én megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság Nyugat-dunántúli Csoportja 53 fővel. A tagság zömét a Vízügyi Igazgatóság és a Vízművek műszaki dolgozói — -mint bázisszervezetek — tették ki. A Csoport tevékenységének földrajzi területe megegyezett a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság működési területével, ami tulajdonképpen Vas és Zala megye, valamint Veszprém megyéből a Keszthelyi járás, Somogy megyéből pedig a Marcali járás nyugati része. A Nyugat-dunántúli Csoport első elnöke Éry István a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, titkára pedig Csetneki István az Igazgatóság csoportvezető mérnöke volt. A csoport a tulajdonképpeni munkát az 1959-es évben kezdte meg. A témakörök megválasztása során elsősorban a területi igényeket vette figyelembe és ezek szerint határozta meg a feladatokat is, amelyek elsősorban — a megyék (Vas és Zala) távlati iparosítási tervnek vízgazdálkodási kérdéseivel, — a megyék vízellátási, szennyvízelhelyezési kérdéseivel, •—• a megyék vízrendezési kérdéseivel való foglalkozást jelentette. E fő témakörökből választotta ki a csoport minden évben azokat a konkrét feladatokat, amelyek az éves munkatervet képezték. Így kerültek az éves munkatervbe az alábbi témák kidolgozásai: — Hévíz vízellátási, csatornázási és szennyvízelhelyezési kérdései, — a radioaktív anyagok szennyező hatása, — a láphasznosítás vízrendezési kérdései, — Cák-Velem környékének forrásviszonyai, — falusi vízellátás tervezési, építési, üzemelési kérdései, — termelőszövetkezetek központi majorépítésének vízgazdálkodási kérdései, — a vidék szakemberellátásának és a meglevő szakemberek továbbképzésének kérdései, — a csoport taglétszámának növelése, hogy csak a jelentősebbeket említsem. A kezdeti lendület hatására már 1959-ben megvitatásra kerültek, igen széles körű nyilvánosság előtt Hévíz vízellátási, csatornázási és szennyvízelhelyezési kérdései. A tájékoztató előadások és az értékes hozzászólások alapján kerültek meghatározásra a fejlesztés fő irányai, amelyek a következő évtized tervezési és kivitelezési munkáját is meghatározták. Most visszapillantva e munkára, utólag is megállapíthatjuk, hogy a fejlesztés irányvonalának meghatározása helyes volt és ez a munka is hozzájárult a jelenlegi színvonal megvalósításához. 1960-ban Keszthelyen megrendezésre került Láphasznosítási Ankéton a Nyugatdunántúli Hidrológiai Csoport tevékeny részt vállalt az ankét megszervezésében és az ankéton a Keszthelyi öblözet vízrendezési kérdéseinek helyi tolmácsolója volt. Tulajdonképpen ez után az ankét után kezdődött meg az öblözet mezőgazdasági hasznosításának tervezése. Dr. Kemenesy Ernő Kossuth-díjas kutató dolgozta ki a Keszthelyi öblözet lápi agrotechnikáját, talajművelés, növénytermesztés és a növényápolás módszereit. Meg kell említeni még dr. Bélák Sándor professzor és munkatársainak a láphasznosítás területén kifejtett tevékenységét is. A vízrendezési munkák a VIZITERV tervei alapján kezdődtek meg és 1965-ben a IX. Nemzetközi Lápkongresszuson, amelyet Magyarország rendezett és Keszthelyen tartottak, Csetneki István a Hidrológiai Társaság Nyugatdunántúli Csoportjának akkori titkára már a lápterületen folyó vízrendezési munkák építési tapasztalatairól tudott beszámolni. Az állami és társadalmi szervekkel való szoros együttműködés eredményeképpen került megrendezésre 1961. október 31-én a mérnök—technikus tanácskozás, ahol az egyik vitaindító előadást Éry István, a Hidrológiai Társaság Nyugatdunántúli Csoportjának akkori elnöke tartotta. Ez a tanácskozás a párt- és tanácsi szervek egyöntetű elismerését érdemelte ki. Nem kis szerepe volt a tanácskozásnak abban, hogy ettől az időponttól kezdve növekedett a fiatal mérnököknek és technikusoknak a területen való elhelyezkedése. A tanácskozás elhatározása alapján 1964. október 20-án, az új Művelődési és Sportházban megrendezésre került a II. mérnök—technikus tanácskozás, ahol a megnyitót Éry István, a csoport elnöke tartotta. Előadást tartott a fiatal műszaki értelmiség helyzetéről és jövőjéről dr. Kiss Árpád az OFMB elnöke is. A területi vízgazdálkodási feladatokról dr. Joó Ottó a csoport jelenlegi titkára tartott előadást. Az előadása során külön kiemelte, hogy a fiatal műszakiak milyen sokat tehetnek a most megindult Örségi meliorációs munkák megvalósulása érdekében. A csoport megkülönböztetett érdeklődéssel figyeli és tevékenyen elősegíti az Örségi munkák megvalósítását, amely már nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény elismerését is kiérdemelte és a terület terméseredményei minden szónál ékesebben bizonyítják a komplex munka eredményességét. Az 1964—66. évben a csoport munkájában bizonyos mértékű visszaesés mutatkozott. Az erőn felüli vállalásokat csak részben tudta a csoport teljesíteni. Ezt a problémát csak fokozta a titkár Keszthelyre történő áthelyezése is, majd az új elnök Kolláth László a Vas megyei Víz- és Csatornaművek főmérnökének tragikus hirtelenségű halála. 1967. május 29—31. között vízgazdálkodási ankétot tartottunk Kőszegen mintegy 70 fő részvételével. Az ankéton: dr. Kneffel Pál vas megyei Köjál-igazgató: Pathogén coli törzsek okozta járványok vezetékes vizeken, dr. Pajor Géza Vas megyei Köjál-főorvos: Nitrátos ivóvizek okozta egészségügyi ártalmak, 75