Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Ákos Klára: A hévizek balneotechnikai hasznosítása Csongrád megyében

3. kép. A csigéri gát túlfolyója 4. kép. A feketetóti duzzasztó 1985-ig nagy mértékben megnő a vízigény, s már 370 millió m 3 víztömeg tarozásáról fognak újabb völgyzá­ró gátakkal gondoskodni. De az 1985 utáni távlati igény 780 millió m 3 sem több, mint a Körösök évi vízhoza­mának 2,5 milliárd m 3-nek a 30%-a. Nálunk 1950-ben jelentkezett először a vízkészlet sza­bályozás hiánya. Azóta a keleti-főcsatornán és a Horto­bágyon át tiszai átvezetés biztosítja a Körös-vidék víz­szükségletét, összesen 350 millió m 3-t. A Körösből mindössze 50 millió m 3 víz kiemelése le­hetséges. 1985-re már megkétszereződik nálunk a vízigény s az 780 millió m 3-re emelkedik. Ezt is a Tisza biztosítja jórészt, és csak 100 millió m 3-t tudunk a Körösök víz­készletéből hasznosítani, melyet a folyókban és holt­medrekben, s kisebb tározókban lehet az árhullámok végéből visszatartani. A távlati vízigények kielégítése már csak közösen létesítendő hegyvidéki tározók révén képzelhető el. A Körösök természetes vízkészlete tehát még hosz­szú időn át felhasználatlanul, árhullámok alakjában távozik el. Ma úgy látjuk, hogy a Körösök teljes lefolyás-szabá­lyozása a következő évezredbe is átnyúlik. Addig is az előkészítésen kívül tág tere van az együtt­működésnek, különösen az árvíz és a vízminőség-véde­lem tekintetében. A hévizek balneoíechnikai hasznosítása Csongrád megyében DR. ÁKOS KLÁRA Csongrád megyei Tanács VB egészségügyi osztály, Szeged Csongrád megye vízkészlete, felszíni és felszín alatti vízellátottsága kedvező. A felszín alatti gazdag víz­készletek feltárása folytán nagy hőmérsékletű és ked­vező vegyi összetételű víz bőségesen áll rendelkezésre mint hőenergia és mint gyógyászati célokra hasznosít­ható víz. A mélyfúrásokkal nyert hévizek alapján „thermálvíz dömping"-ről lehet beszélni, mivel a me­gye földtani szerkezete olyan, hogy a hőszigetelő réteg vékony, kb 1000 m alatt már hévíz nyerhető. A megye területén a legújabb adatok szerint 77 hasznosítható hévízkút van, melyek hőmérséklete 37—96 C°. (A ka­kasszéki kút hőmérséklete a legnagyobb.) A kutak víz­hozamának mennyisége különböző (500—3000 m 3/nap). A hévízkutak fúrásának időpontja változó (1912— 1970). A kémiai analízis során megállapítást nyert, hogy egyszerű hévíznek tekinthető a csongrádi, szentesi és a hódmezővásárhelyi fürdő vize, amelyeknek elismert gyógyhatása van, annak ellenére, hogy a hévíz nem tar­talmaz különleges vegyi elemet. Alkalikus vizű a makói, a szegedi Anna és a székelysori, valamint a mórahalmi és a kakasszéki hévízkút. A csongrádi hévíz szulfátot is tartalmaz. A megye keleti részei felé haladva fluor, bór, szilicium-oxidot tartalmazó hévízkutak is talál­hatók, amelyeknek vize összetételénél fogva alkalmas arra, hogy gyógyvízzé lehessen nyilvánítani. A kőolajmező rétegnyomásának fenntartására termel vizet a fentemlített 77 kút közül 10, 67 kút vizének fel­használása jelenleg több irányú. A mezőgazdasági üze­mek felhasználják a kertészeti telepek légtér és talaj­fűtésére, az ipari üzemek, az üzemi épületek fűtésére és kenderáztatásra. Az egészségügyi intézmények, vala­mint a lakások távfűtése is jelentős felhasználási terü­let. Továbbá a városok és Mórahalom község tisztasá­gi- és strandfürdői szintén hévízzel üzemelnek. Egyes községekben ivóvízként használják a 42 C°-os vizet le­hűtés után. Mindezekből megállapítható, hogy jelenleg a hévizek gyógyászati felhasználása nem történik meg a reális igényeknek megfelelően. A gyógyvizek feltá­rása még fokozható és a hőenergianyerésre felhasznált víz másodlagosan teljes mértékben alkalmas gyógyá­szati célokra. A hévizek gyógyászati célokra való felhasználására eddig csak a szegedi Anna-fürdő, a szentesi kórház, a csongrádi és a mórahalmi fürdők rendezkedtek be. A hévizek közül a szegedi Anna és a székelysori, vala­mint a szentesi kórházi kút vize gyógyvízzé minősített és folyamatban van a csongrádi fürdő vizének gyógy­vízzé való nyilvánítása. Az Egészségügyi Minisztérium megjelölte azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén egy területet gyógyhellyé, illetve üdülőhellyé lehet nyilvánítani. A hévíz jelenléte Csongrád megye ilyen jellegét erő­síti, de egyéb gyógytényezők is fennállanak. Kedvező a napfényes órák száma, valamint a nyári középhőmér­séklet, a széljárás iránya és erőssége, továbbá a relatív nedvességtartalom. Csongrád megye városai a legtisz­70

Next

/
Oldalképek
Tartalom