Hidrológiai tájékoztató, 1974

Aujeszky Géza-dr. Scheuer Gyula: Az Eger déli víznyerő terület tájékoztató feltárása

rn 152 135-, M8 130"125120 1151102pQ>? oOQ, 13,2 Cx.0 o

On -M6,0 J-U.,0 Ü 2 ÓVOO 2

1Q7? h

l 0.0 b^teSM O^ w V ö-o'C? J-12,0 -L-2Q0 50 m -125 -120 -115 L110 2. ábra. Vázlatos vízföldtani keresztszelvény (B—B szelvény) 1. Agyagos íedőréteg; 2. Vízvezető kaviesréteg (negyedkor); 3. Homokos és iszapos kifejlődésű íekü rétegek (felsőpannóniai). sebb vastagságú, mint a tőle É-ra, illetve D-re telepített fúrásoknál. Az Andornaktálya, Nagytálya közötti terület vízföldtani felépítésének bemutatása céljából közöljük a 2. ábrát. A kavicsos rétegek feküje a megfigyelések szerint pannóniai korú. A fúrások szerint túlnyomó részben iszapos finom homok, homok, ritkábban agyagként jelentkezik. A kutatófúrásokat próbakutakká képeztük ki és azokon rövid ideig tartó szivattyúzást végeztünk (3. és 4. ábra). A szivattyúzási eredmények alapján megállapítható, hogy a kavicsos rétegek vízadóképessége kedvező. Szivattyúzásunk során néhány esetben kiugróan magas terep 134,32 m t.sz.f. tfi 203 mm V7 1 IU -7—7—7—7 i / ; /' Nvv -1,60 V7 Ztá&Z* 1972 I 12 3.0 -f 0 2.9 o O ps 0 o » ° ofofPcpoO QöO ói o 5.8 <b 159 mm 0 2.9 o O ps 0 o » ° ofofPcpoO QöO ói o 5.8 próbaszüro 32-es szitaszö5,80 ve

t 0 2.9 o O ps 0 o » ° ofofPcpoO QöO ói o 5.8 6,90 N 16--Z-Z — 8,2 6,90 N 10,20 'A'// 3. ábra. Az M/5 jelű próbakút földtani szelvénye I. Barna humuszos agyag; 2. Sötétszürke iszapos agyag; 3. Szürke iszapos kavics; 4. Szürke homokos kavics; 5. Szürke görgeteges kavics; 6. Szürke iszap; 7. Barna agyag; 8. Barnásszürke agyag. nagy fajlagos hozamok mutatkoztak, így pl. az M2-es fúrásnál 860 l/p vízhozamot termeltünk ki 0,8 m-es leszívás mellett, mely 1100 l/p fajlagos hozamnak adódik. Továbbá igen jó fajlagos hozamúak voltak az M3-as, M5-ös, M9-es és az MIO-es próbakutak is. Fajlagos vízhozamuk 360—670 l/p/m között változott. A középső szelvényre telepített fúrások mutatták a leggyengébb vízadóképességet, amely a kavicsos rétegek változó vízvezetőképességű adottságaira utal. A szivattyúzási adatokból kiszámítottuk a szivárgási tényező (k) értékeit: a kapott számértékek 6,0X10—

1 — 0,6 X 10—

3 m/sec között mutatkoztak. Mint látható a szivárgási tényező értékek is igen változóak. A legnagyobb érték a legkisebbnek éppen tízszerese. A szivárgási tényezőre is vonatkozik, hogy a legnagyobb értékek a völgy középvonalában találhatók. Szélsőségesen magas érték adódott az M2-es fúrásnál 6,0X103 m/s), de igen magas az ugyanabban a szelvényben levő M3 fúrásnál is (4,7 X 10—

3 m/s). Viszont az M4—M7-es fúrások szelvényében az M5 fúrástól eltekintve viszonylag kicsi (kb 1,0 X 10"

3 m/s) a szivárgási tényező értéke. Az M8—Mll-es fúrások szelvényében a szivárgási tényező átlagértéke is 2,0 X 10—

3 m/s körüli értékű, de az MIO-es fúrásban 3,0 X 10—

3 m/s-et is elér. Valamennyi fúrást vízszintfigyelő csőkúttá képeztük ki. Így lehetőségünk nyílt egyidejű vízszintmérésekre. n 100 200 300 400 500 500 700 800 900 1000 (Q)l/p 1 n

yv. -1,80 £ Í

3 o o 4. ábra. Az M/5 jelű próbakút vízhozamgörbéje 820 l/p vízhozam a nyugalmi vízszinthez képest 2.00 m leszívás mellett. Fajlagos vízhozam: 410 l/p/m 1 T 1 1 1 a.| aJ s\ § CNJ -J 1 Isla J. 1 1 1 | -38m i 1 1 1 l i 63