Hidrológiai tájékoztató, 1974

Dr. Horváth Imre-Tuzson Tihamér: A hidraulikai kutatások néhány fotogrammetriai vonatkozása

nyű torzítatlan modellen hajtottak végre kísérleteket az említett Duna-szakasz esetében. A három kísérletsorozatra vonatkozó jellemző felvételeket az 1. a—c képeken mutatjuk be Hankó Z. nyomán [4], A kísérleteket végző kutatók értékes következtetéseket vontak le a kialakuló áramlási viszonyokról, a modellezhetőség kérdéséről, különös tekintettel a kanyarulati szakaszban kialakuló csavaráramlás, illetve a centrifugális erő szerepéről, ami az alkalmazható modelltörvény kiválasztásában is jelentős szerepet játszik. A képek összehasonlításával kitűnik, hogy az a) és b) jelű változatok nagyobb eltérést mutatnak, mint az a) és a c) képek, ami a modelltorzítás hatására is utal. Megemlítjük, hogy a fenti vizsgálatok 1200 m

3/s-os vízhozamra vonatkoznak. A hivatkozott Szerzők munkái részletes utalást adnak a fotogrammetriai alkalmazás és értékelés további megoldásaira is. 3.2 Oxidációs árok hidraulikai vizsgálata Következő példaként a szennyvíztisztítási technológiákban alkalmazott oxidációs árok hidraulikai vizsgálatát említjük. A Feketevölgyi szennyvíztisztító telepen megépített műtárgy egy részletét mutatjuk be a 2a. képen. Az egyszerű fényképfelvételről jól láthatók a 2/a kép. A feketevölgyi oxidációs árok áramlástani vizsgálata (VITUKI) jellemző áramlási viszonyok az oxidációs árok kanyarulati szakaszában. A felszíni áramképre utaló konfetti-eloszlásból kitűnik, hogy a nagy sebességű áramlás az árok külső kerülete mentén jelentkezik. A belső kerületnek a kanyarulat utáni szakaszán áramlási árnyék, holttér mutatkozik, amelyre a képen a vízfelszín hullámzó helyén észlelhető leválásból lehet követikez2/b kép. Egy modellméretű oxidációs árok kanyarulati szakasza után kialakuló áramlás (BME Vízgazdálkodási Tanszék) tetni. A berendezés részletesebb hidraulikai jellemzését egyébként egy korábbi tanulmányunkban ismertettük [9]. A 2. b kép modellvizsgálat nyomán szemlélteti az oxidációs árok kanyarulati szakasza után kialakuló forgók helyét és nagyságát. Az utóbbi kép Illés I. egyetemi adjunktus vizsgálataiból származik (BME Vízgazdálkodási Tanszék). 3.3 Levegőztető medence hidraulikai vizsgálata Az elmúlt években kiterjedt kutatási munkát végeztünk a szennyvíztisztítási technológiákban alkalmazott különböző típusú levegőztető medencék áramlástanilag kedvező térkialakításával kapcsolatban. Példaként kiemeljük a Hatvanban megépített tisztítótelep INKArendszerű légbefúvásos levegőztető medencéjét, amelynek 1:6 méretarányú modelljét vizsgáltuk. Az üvegfalú modellben végzett áramlástani mérések eredményei közül a 3. a képen bemutatjuk a medence kereszt3/a kép. A hatvani tisztítótelep levegőztető medencéjének 1:6 méretarányú modelljében kialakuló áramkép metszetében kialakuló áramképet. A fényképen jól láthatók a válaszfal két oldalánál jelentkező vízhengerek. E kísérletsorozatnál úszók gyanánt benzol-széntetraklorid keverékből álló, vízfajsúlyú folyadékot alkalmaztunk, amelyet olajfestékkel tetszőleges színűre (a bemutatott képen fehérre) festve, a fényképezés számára jól rögzíthető áramvonalak adódnak. Az expozíciós idő célszerű megválasztásával — közelítően síikáramlás esetén — a sebességvektorok nagysága kielégítő pontossággal számítható az áramló térben levő benzol3/b kép. Fotogrammetriai módszerekkel értékelt és rögzített áramkép vázlata 23