Hidrológiai tájékoztató, 1974

Áll Lajos: A KGST szerepe a vízgazdálkodásban

A KGST szerepe a Az ország gazdasági életében a nemzetközi munkamegosztás mind jobban meghatározó szerepet kap. A KGST tagországok együttműködése nemzetgazdaságunk hatékony fejlesztését segíti elő. A gazdasági tényezők sorából a vízgazdálkodás sem hiányozhat. A víz a termelés alapvető nyers-, illetve segédanyaga. A lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásának biztosítása különösen kiemeli fontos gazdasági szerepét. A víz társadalmi körforgásából adódóan a vízkészletek komplex, több célú hasznosítása nélkülözhetetlen. A vízkészletek fokozott igénybevétele a vízmenynyiség csökkenését, illetve a vizekbe juttatott szennyezőanyagok által azok minőségromlását okozza. A felszíni vizek természeti előfordulásának sajátossága, hogy a vízkészlet — az állóvizektől eltekintve — csak mederhez kötötten jelenik meg, és abban — mint természetes szállítási pályán — a lefolyás hidrológiai és hidraulikai törvényei szerint áramlik, esetleg több országon keresztül vagy éppen országhatárt képezve. A vízkészletnek ebből a sajátosságából fakadóan a hasznosítás eleve nemzetközi jelleget ölt, különösen hazánkban, ahol a felszíni vizek mennyiségének túlnyomó többsége (96%-a) a szomszédos országokból érkezik. A vízgazdálkodási beavatkozások közös érdekű feladatok, elsősorban a vizek tisztaságának megőrzése terén. A KGST a vízgazdálkodás egyre növekvő népgazdasági és nemzetközi jelentőségét felismerve XIV. ülésszakán határozatot hozott a vizek tisztaságának megóvása érdekében a tagállamok közötti együttműködésre vonatkozó megállapodások alapelveinek kidolgozására. A tagországok XII. tanácsképviselői értekezletének határozata alapján a vizek tisztaságának védelmével foglalkozó munkacsoport meghatározta a vízvédelem alapvető témáit, amelyek a következők: — egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint az osztályozások elve; — a vízminőség-vizsgálati módszerek és műszaki eszközök egységesítése; — a vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedések egységes tervezési módszerei; — a tisztítóművek és a vízvizsgálat számára szükséges berendezések, ellenőrző mérőkészülékek és műszerek gyártásának tipizálása; — a szennyvizek tisztítási és kezelési módszerei, valamint a felszíni és felszín alatti vizek, elsősorban fenolokkal, ásványolaj-termékekkel, flotációs reagensekkel, szintetikus mosószerekkel és más új szennyeződési nemekkel való környezeti ártalmak elleni védelem módszerei. A Vízügyi Vezetők Értekezlete kidolgozta a fentiekben vázolt főbb feladatokat, munkaprogramokat és több javaslatot terjesztett a KGST Végrehajtó Bizottsága elé elfogadásra. A Végrehajtó Bizottság kiemelte a vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedéseknek a lakosság jobb életkörülményei, valamint a KGST-tagállamok népgazdasági fejlesztése érdekében történő tervszerű megvalósításának nagy jelentőségét. Tekintve, hogy a víztisztaság védelmével kapcsolatos feladatok csak az ipari ágazatok, valamint a vízügyi szervek vezetésével — egységes irányelvek alapján — oldhatók meg, kiadványban tájékoztattuk az érintett szerveket „A vizek tisztaságának védelmére irányuló intézkedések egységes tervezési módszerei"-t tartalmazó KGST ajánlásról. Az ebben foglalt alapelvek és módszerek valamennyi tagország vízminőségvédelmi intézkedéseinél megtalálhatók, ami egyszerűsítette kétoldalú kapcsolatainkban a gyakorlati munka összehangolását. A szomszédos országokkal való vízminőségvédelmi együttműködésünk elmélyítésének legfőbb feltétele volt, hogy azonosan értékeljük a vizek szennyezettségét. A KGST-tagállamok Vízügyi Vezetőinek Értekezlete munkaprogramja keretében kidolgozásra került az egységes vízminőségi kritériumok és normák, valamint az osztályozások elve. A kidolgozott anyag jelentőségét kiemeli, hogy az abban foglalt határértékek és vízminőségi kategóriák alkalmazásával mód nyílt a folyók egységes minősítésére. Elősegíti a határvizek szennyevízgazdálkodásban zettségi mértékének közös értékelését. Az erre vonatkozó KGST-ajánlást a vizek minőségének ábrázolására is tartalmaz egységes eljárást. Ennek megfelelően hazánkban minden évben megjelentetjük az ún. vízminőségi térképeket, amelyek a vizek minőségi kategóriáit — a KGST-ajánlásban lefektetett módszer szerint — tüntetik fel. Ez egyrészt tájékoztatást nyújt folyóink szennyezettségének mértékéről, a különböző komponensek csoportosításában, ugyanakkor a vízminőség-változások is nyomon követhetők. A folyók, helyesebben a vizek minőségi értékeléséhez azonban szükséges volt a vízvizsgálati módszerek és műszaki eszközök egységesítése is. Csak az azonos módszer szerint végzett vizsgálati eredmények hasonlíthatók össze egymással. A korszerű vízgazdálkodás követelményeit kielégítő vízminőség-adatsor csak akkor képezhető, ha a kémiai és biológiai jellemzők meghatározását egységes vízvizsgálati módszerekkel végzik. A KGST-tagországok szakértői kidolgozták az egységes kémiai, radiológiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálati módszereket, amelyeket a Vízügyi Vezetők Értekezlete általános alkalmazásra elfogadott. Hazánkban is az említett módszerek alapján végzik a vízminták elemző vizsgálatát. Az egységes vizsgálat és azonos minősítés gyakorlatának bevezetése korszerű vízgazdálkodásunk egyik alappillére. Megindultak a szennyvíztisztítási technológiák folyamatos korszerűsítésére, valamint a gépészeti berendezések és műszerek egységesítésére irányuló munkák. Ezen túlmenően lépések történtek a víztisztaság-védelemmel kapcsolatos berendezések gyártás-szakosítására. Különösen hangsúlyos feladat volt a KGST VVÉ munkatervében a különböző ipari szennyvizek tisztítása és kezelésük módszerei. E munkaprogram kidolgozása során átfogó és széleskörű tájékoztatást adtak a tagországok az egyes alkalmazott és bevált szennyvíztisztítási módszerekről. Ennek alapján valamennyi tagország, így hazánk is, áttekintést kapott a szennyvizek mesterséges biológiai tisztítási eljárásairól, az alkalmazott tervezési paraméterekről. Részletes ismeretekhez jutottunk az egyes eljárások alkalmazási területét és a kialakított szerkezetek felhasználhatóságát illetően a különböző városi és ipari szennyvizek tisztítására vonatkozóan. Az egyeztett tapasztalatok alapján a Vízügyi Vezetők Értekezlete ajánlást adott a városi, valamint a városi és ipari szennyvizek együttes tisztításánál alkalmazható főbb megoldásokra. E téma keretében ugyancsak kidolgozásra kerültek a fenolokat és olajat tartalmazó szennyvizek, az ércdúsító üzemek, a mesterséges felület-aktív anyagokat tartalmazó szennyvizek, a papír- és cellulóz-ipar, a vaskohászat, a farostlemez-gyártás, a takarmányélesztőgyártás, a húsipar, az antibiotikumok gyártása, a gyógyszeripar szennyvizeinek megtisztítására vonatkozó módszerek is. A kidolgozott tanulmányok ajánlást tartalmaznak a szennyvíztisztítás továbbfejlesztésére is, így tájékoztatást ad elsősorban a fizikai-kémiai tisztítási eljárások alkalmazásával, az ozonizálással, a szorpcióval, nedves égetéssel, elektrokémiával és ioncserével kapcsolatos eljárásokról is. Hazai kutatásainkhoz hasznos támpontot nyújt, ugyanakkor módot ad egyes eljárások közvetlen alkalmazásához, adaptálásához, továbbfejlesztéséhez, gyorsítva ezzel a vizek szennyvízi károsodásának elhárítására irányuló beavatkozások eredményességét. Az elmondottak a környezetvédelemhez kapcsolódó vízminőségvédelmi témákat ölelték fel. Ezen túlmenően a KGST keretében folyó munka jelenleg ennél szélesebbkörű és többrétű vízgazdálkodási feladat-programot foglal magában. Magyarország szempontjából nagyjelentőségűek azok az eredmények, amelyeket a szocialista országok a KGST keretében kialakított vízgazdálkodási együttműködés során a vizek szennyezéstől való megóvása terén már eddig is elértek. A KGSTajánlások szervesen egészítik ki hazai intézkedéseinket és elősegítik a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítését. Áll Lajos