Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Dobos Irma: A 100 éves Budapest gyógy- és melevízű fürdői

A Lukács fürdő mai formájában az 1893—98-as években épült, azóta már többször átalakították és bővítették. A százados fákkal díszített fürdő éppen a beépítettség következtében rendkívül zsúfoltnak hat. A gyógyfürdő a szükséges meleg- és hidegvizet forrásokból és kutakból nyeri. A meleg gyógyvizet három fúrt kútból és a Király forrásból, a langyos vizet két természetes forrásból termelik. A Király forrás vizét korábban csak a Fő utcában lévő Király fürdő melegvíz ellátására használták, ahová kb. 900 m hosszú vezetéken juttatták el a vizet. Ma már az egész rendszer közös hálózatról üzemel, és ez látja el vízzel a Király fürdőt, a Császár gyógyfürdőt, a Császár sportuszodát és a Lukács gyógyfürdő különböző osztályait. A korábbi források és kutak nagy részét a felújítási munkák (1955—56) után megszüntették, s kizárólag az Antal, Király, Lukács III. és IV. sz. kút vizét használják fel a három fürdő, valamint az Árpád fejedelem és Frankéi Leó úti és Zsigmond téri új lakótelepek melegvízellátására. A melegvízből (45 °C) 3.200 l/p, a langyos vízből (21— 26 °C) mintegy 5.500 l/p mennyiséget használnak fel. A kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos víz leginkább mozgásszervi, de egyéb betegségek gyógyítására is alkalmas. A fürdő udvarán kis emléktáblák sokasága a meggyógyult betegek hálájának, megemlékezésének kifejezője, s ezek között afrikait, amerikait, sőt ázsiait is találunk (5. kép). 5. kép. A Lukács fürdő udvara az emléktáblákkal A gőz-, kád-, iszapfürdő mellett nyitott (Lukács és Császár fürdő) és fedett uszoda (Császár fürdő) télennyáron nyitva van a sportolást kedvelők részére. Langyosvizű fürdők Buda két jelentős nagyhőmérsékletű gyógyforrás-csoportja mellett Óbuda sem nélkülözi a természet ajándékát. Igaz ugyan, hogy kisebb mértékben, mert forrásainak, fúrt kútjainak vize jóval alacsonyabb hőmérsékletű. A Szentendrei úton északról dél felé haladva a hegy lábánál találjuk a Csillaghegyi strandfürdőt, amely a három langyosvizű strandfürdő közül a legnagyobb. Változatos domborzati adottságát tekintve egyedülálló a fővárosban. A fürdőmedencéket a hegy lábánál helyezték el, a napozó terület viszont már a hegy oldalában teraszos elrendeződésben található. Vízellátását a József kút. Árpád forrás, s még két fúrt kút biztosítja. A forrásfoglalás (1919) Zsigmondy Béla nevéhez fűződik, majd a harmincas években kutakat is fúrtak. A fürdő részére mintegy 7000—8000 l/p 22 °C-os víz áll rendelkezésre. A római fürdőkultúra nyomát a Római fürdő területén és környékén is megtaláljuk. A közeli Áquincumban a fürdőmaradványok e kor legjelentősebb emlékei. A fürdő kialakítására kedvező lehetőséget biztosított a több helyen felszínre lépő 20—23 °C-os forrásvíz, amelyet a rómaiak igen fejlett műszaki kialakítással foglalták. Még ma is láthatók a jól kiépített „aquaductok", amelyek nagy távolságba eljuttatták a vizet, ahol ivásra és fürdésre, sőt még gyógyításra is használták. A polgárváros, a katonai tábor, a helytartói palota és a csúcshegyi villa fürdői is bizonyítják az igen fejlett fürdőku'ltúrát. Sajnos a népvándorlás Aquincumot és a fürdőt csaknem teljesen elpusztította. A római fürdő romjain a strandfürdőt a múlt század végén alakították ki. A forrásokat földgáttal vették körül, s az így kialakított medence belső oldalát fával, kővel bélelték ki. A források állandó működése biztosította a folyamatos vízcserét. A fürdő mai formáját 1962-ben kapta. A forrástavat megszüntették, a forrásokat külön-külön foglalták. A Római fürdőn kívül még további négy kisebb strand vízellátását is innen biztosítják, sőt az átlag 3800 l/p vízmennyiségből időnként még a Pünkösdfürdő is kap vizet. A fürdő mellett létesült camping nagyban elősegíti az évről-évre növekedő látogatók elhelyezését. A kellemes környezetet mind a fővárosiak, mind a külföldiek egyaránt kedvelik. A legnyugatibb forrás ezen a területen az óbudai Árpád forrás, amely a legrégebben ismertek közé tartozik, és csak a teljesség kedvéért említjük meg. A múlt században vize malmot hajtott, jelenleg a Fehérítőgyár ipari vízszükségletét biztosítja. Á forrás a pleisztocénban magasabb térszínen lépett a felszínre, ezt bizonyítja a közeli Testvér hegyen a forrás által lerakott 8—10 m vastag édesvízi mészkő. Évszázadok folyamán a forrás vízhozama és hőmérséklete változott. Legutóbbi mérések szerint a forrásvíz hőmérséklete 18—20 °C és 500— 3500 l/p a vízhozama. Pest első hévízkútja 1867-ig kizárólagos előnyöket élvezett Buda. Egyedül rendelkezett olyan gyógy- és hévízzel, amelyet bőségesen osztogatott a természet anélkül, hogy kinyerése érdekében bármit is kellett volna tenni. Forradalmi változást jelentett Pest életében Zsigmondy Vilmos bányamérnök javaslata. Alapos földtani vizsgálatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a Budai hegység félszínen lévő kőzetei nagyobb mélységben ugyan, de a pesti oldalon is feltárhatók fúrás útján, és ezek is alkalmasak hévíz kinyerésére. Az 1866—67. évek között létesített Margitsziget I. sz. kút a főváros első, az ország második hévízfeltáró fúrása volt. A 6200 1/p-re becsülhető hévíz az eocén márga repedéseiből jut a felszínre 118,5 m mélységből, s eredetileg a víz hőmérséklete 43,8 °C volt, ma csak 38 °C. Az elért eredmény olyan rendkívüli volt, hogy az akkori „Allgemeinen lllustrirten Zeitung" megörökíti Ferenc József 1868. május 13-i látogatását a hévízkútnál, amint megelégedéssel iszik a kút vizéből. A sikeres kútfúrás vizének hasznosítására megépült a Margit fürdő és a Palatínus strand, amely a főváros leglátogatottabb fürdője lett. A Palatínust a Margitsziget Buda felőli oldalán 1921-ben kezdték építeni, majd 1937-ben átépítették, korszerűsítették. A medence különleges műszaki megoldású, a szokásostól eltérően a medence közepe a legmélyebb. Hullám-, gyógy- és gyermekmedencét is üzemeltetnek a fürdő területén. Később, 1936-ban és 1942-ben a margitszigeti II. és III. sz. kút is megépült, s ma az I. és III. sz. kúttal közösen üzemeltetik a Palatínus strandfürdőt, továbbá a Sportuszoda, Üttörőtábor, Dózsa teniszstadion, Honvéd garázs és a Nagyszálló vízellátását is ezekből a kutaklaól biztosítják. A Magda kút (II. sz.) vizét 1950-ig az Ásványvízüzem és Sportuszoda vízellátására használták, 10