Hidrológiai tájékoztató, 1973

Kerekes Miklós: Tolna megye közművesítési helyzetéről és problémáiról

példája lehet mind szervezési, műszaki, mind gazdasági vonatkozásban a községi csatornamű építésének (3. kép). A 2. táblázatban bemutatott meglévő eredményeket tovább kívánjuk fokozni. Célkitűzéseink — az országos vízgazdálkodási tervekkel összhangban — az alábbiak: Ellátottsági szint: vízellátás csatornázás 1975. 1985. 65% 85% 8% 55% A célkitűzések reálisak, megvalósíthatónak tűnnek, de ahhoz, hogy 1985-re a nagyfokú elmaradás behozásával a csatorna ellátottsági szintet 55%-ban lehessen biztosítani komoly erőfeszítésekre lesz szükség. A csatornaművek létesítésének feltételeit, az állami erőforrások igénybevételének, és az érdekeltek részvételének módját ki kell dolgozni. A csatornahálózat nagyarányú fejlesztése mellett a szennyvíztisztítás problámájának megoldása is sürgető feladat. A meglévő csatornaművek nagy része jelenleg sincs ellátva megfelelő tisztító teleppel (Tamási, Gyönk), de még ma is épülnek ideiglenes tisztító telepekkel is (pl. Tolna). A vízellátás területén az eredmények mellett sok —fentiekben már utaltakon túl is — nehézséggel, problémákkal küzdünk. Ezek közül elsősorban a korábban létesített, de a mai igényeknek már nem mindenben megfelelő vízművek fejlesztésének, rekonstrukciójának problémáját kell megemlíteni. A szűk igények kielégítésére méretezett létesítményeink további rekonstrukcióra szorulnak, bár élettartamuk nem tenné szükségessé (4. kép). Ezt a feladatot még nem tartjuk meg4. kép. Csőtörés javítása oldottnak. A meglévő vízművek teljesítőképessége — a fogyasztás gyors ütemű növekedését figyelembe véve — 1974-re sem éri el mindenhol a szükséges mértéket (Paks, Bátaszék). A bővítésen, fejlesztésen, rekonstrukción munkálkodó szervek (tanácsok, vízműtársulások, megyei Vízmű Vállalat) munkájának összehangolására sok erőfeszítést kellett, és még kell is tenni. A fejlesztési, rekonstrukciós munkák műszaki alapjait a távlati igényeket is figyelembe vevő tanulmány — tervek jelentik. A vízművek fejlesztését, bővítését, rekonstrukcióját célzó munkákat a tanulmánytervvel összhangban indokolt megvalósítani, mivel az az adott terület távlati fejlesztési, gazdasági tervein alapszik, ugyanakkor azokhoz adatokat is szolgáltat. Megyénkben a kiemelt alsófokú központ kategóriáig bezárólag minden településre rendelkezésre áll a fejlesztési és rekonstrukciós terv. A községi vízműtársulatok alakítása egyre nehezebb feladat, mivel egyre nagyobb terhet jelent a lakosságnak, vízművel még nem rendelkező településeinken gyakran kedvezőtlenebbek az építési, terep és talajviszonyok. A kisebb települések vannak az ellátatlanok kategóriájában. A távlati igények figyelembe vétele is többletköltséget eredményez. Mindezek miatt a korábbi 2—3 ezer Ft-os érdekeltségi hozzájárulásokkal szemben 7—8 ezer Ft-nál tartunk, sőt ennél nagyobb összegek is előfordulnak. A községi közművesítés mellett röviden szólni kell a megyeszékhely, Szekszárd közművesítésének helyzetéről, problémáiról is. A város vízellátását a Duna kavicsteraszára telepített, sekélymélységű kutak biztosítják. A víz mennyisége a távlati igényeket is ki tudja elégíteni. Minősége viszont tisztítás nélkül a nagyon nagy (4—5 mg/l) vastartalom miatt annál súlyosabb gondként jelentkezik. A jelenleg üzemelő vastalanító kapacitása (7500 m

3/nap) kicsi, az átlag fogyasztásnak sem felel meg (átlag 9000 m^/nap, csúcs 12 500 m3/nap.) A nagy vastartalom a víz felhasználásának nehézségei mellett a csőhálózatban történő nagymennyiségű lerakódással csak fokozza a problémákat, a minőségi panaszokat, azoknak mintegy további forrása is, de ezen túl erősen csökkenti a csőhálózat szállítóképességét is (5. kép). 5. kép. A szekszárdi vastalanító PP " 6. kép. A várdombi vízmű savtalanítója A vastalanító szükségletnek megfelelő bővítésének előkészítése folyamatban van, de várhatóan csak 1975. után oldódik meg. A csőhálózatban lévő nagymennyiségű lerakódás eltávolítása is jelentős költségráfordítással az 1972-es évben megkezdődött és szakaszos folytatással, több éves távlatban nyer végrehajtást. A vízellátás leglényegesebb problémája tehát Szekszárdon a vastalanító megoldása, valamint az 1926-ban épített hálózat szinte teljes egészében történő rekonstrukciója. 77