Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Dobos Irma: A Visegrád, Lepence völgyi hézvízkút

agyagos-vasas homokkő kitöltésekkel tarkított felsőtriász dachsteini típusú mészkövet. Miután a mintaanyag nem szálban álló kőzetre utalt, ezért ezt az összletet mindenképpen át kellett fúrni, mivel mind a kútkiképzés, mind a víznyerés szempontjából ez elengedhetetlenül szükséges volt. A törmelékes jellegű kőzetben a szabálytalan lefutású repedések egy részét kristályos kalcit töltötte ki. Kevés hintett pirit és magnetit kristálykát is fel lehetett fedezni a repedésekben. Az agyagos-vasas homokkő a nagyobb repedéseket tölti ki, amelynek anyaga — feltehetően szubgressziós módon — az alsóoligocénben mosódott be a triász mészkő repedéseibe. Anyagát nagyobb részben effuzív magmás (savanyú) kőzetből származó kvarc képviseli, amely mellett bontott, agyagásványosodott, effúzív magmás (piroklasztikus ?) kőzettörmelék (földpát, kvarc, csillám) észlelhető. A nehézásványok közül gyakori a magnetit, kevés cirkon, zöld amfibol és turmalin. Ezt a törmeléket limonitos, kovás, agyagásványos kötőanyag cementálja, a limonit túlsúlyával. A törmelék és kötőanyag egymáshoz viszonyított menynyisége 1:1. Végső soron a továbbfúrással az 1301,0 mes talpmélységig képezték ki a kutat, s az utolsó méterekben (1298,0-től) már szálban álló erősen karsztosodott kőzetet harántoltak. A kavernákat, agyagos szennyeződéseket és töredezett kőzetszakaszokat — Vízhányó I.-né értékelése szerint — a 4. ábra mutatja. Ellenállás szelvény ?

3 Mikro szelvény Lyukböség 0 300 600 900 1200 ohmm 0 16 32 48 64 ohmm 100 200 mm i 1200— 1250helyett 466 m-re vastagodott ki. Annak ellenére, hogy a Lepence völgyben is várható volt vékonyabb kavicsos, homokos üledék, ez nem jelentkezett, hanem durva törmelékes andezit, amely kb. 10 m-ig tartott. Alatta szálban álló andezit következett, s a magminták tanúsága szerint egységes andezit lávát harántolt a fúrás. Alapanyaga teljesen átkristályosodott, kevés bontott, opacitosodott vagy agyagásványosodott színes elegyrésszel. A színes elegyrész mennyisége jelentős: amfibol, biotit és piroxén egyaránt található a kőzetben. Kovásodás, a plagioklászok elbontása fokozott, ritkán némi karbonát is található helyükön. A 347,0 és 400,0 m közötti szakasz az andezitösszlet legüdébb szakasza, majd az alatta következő rész 466,0 m-ig ismét bontottabb, zöldes árnyalatú, a kovás átitatás gyakori, a plagioklászok még viszonylag üdék. A vulkánitok alatt 763,0 m-ig felsőoligocén agyagos, homokköves összlet következik. Iger iól elkülöníthető a középsőoligocén „kiscelli" agyagm; majd az alatta 1018,0 m-ben kezdődő alsóoligocén ö- let. Ez utóbbihoz hasonló kifejlődésű és vastagságú képződményt már a szentenrei fúrásban is észleltünk. Az oligocén alsó részét homokkő és agyagmárga képviseli. Az 1165,0— 1170.0 m közötti magminta alján megjelenő triász mészkődarabok az aljzat közelségét jelezték és valóban a földtani tervnek megfelelően 1173,0 m-ben elértük a felső szakaszain erősen töredezett és vöröses színű Neutron-T akt. 16-10

3 imp/perc Geof szelv. Term. T akt. 500 imp/perc 4. ábra'- A Visegrád, Lepence völgyi hévízkútban harántolt triász mészkőösszlet geofizikai szelvényei 1. kaverna; 2. anyaggal kitöltött töredezettt kőzetszakasz Fúrás közben 1173,0 m-ig iszapveszteséget vagy vízhozzáfolyást nem lehetett észlelni. Ez azt jelenti, hogy mindaddig a mélységig nem volt, illetve nincs lehetőség vízbeszerzésre. A triász alaphegység elérése után viszont azonnal — már a törmelékes zónában — jelentkezett iszapveszteség, amely a karsztvíz jelenlétét jelezte. Az alaphegység szálban álló szakasza előtt 1173,0— 1247,0 m között tájékoztató jelleggel réteg vizsgálatot tartottunk. A kitermelt víz mennyisége 220 l/p, 63 m-es levegőcső mellett minősége lassú vízáramlásra utalt, amelynek oka a talpmélység ellenőrzésekor derült ki. A víz hőmérséklete nem haladta meg a 30,5 °C-ot. Szabadkifolyással pedig csak mindössze 30 l/p, 28 °C-os vizet adott a kút. A víz minőségére kompresszorozás közben már bizonyos utalást kaptunk az erősen vörös színeződésből. Szabadkifolyásnál a víz színe tisztának látszott, a vastartalom mégis 25,80 mg/l-nek adódott. Az agresszivitást a kis pH (5,9) és az aránylag nagy szabad szénsavtar64