Hidrológiai tájékoztató, 1973

Mohos Ottó: A tatai Nagy-tó komplex hasznosítása

3. ábra. A tatai Nagy-tó zárószelvénye a) jelenlegi vízmérleg (1971), b) távlatban várható vízmérleg. Várható tehát, hogy a víz minősége rosszabbá válik, mint a KGST szabvány szerinti IX. osztály, ami a víz fürdésre és üdülésre való alkalmatlanságát fogja jelenteni. Mivel a jelenleg hatásos vízminőségvédelmi rendszer akkor már nem lesz megfelelő, új megoldást kell találni. A tó vízminőségének védelmére a jelenlegi elképzelések és műszaki lehetőségek mellett kétféle megoldás kínálkozik. Az egyik megoldás szerint az Általérbe a Bánhidai-tó alatt vezetett szennyvízmennyiségeknek megfelelő hatásfokú tisztításáról már a bevezetés előtt gondoskodni kell. Biztosítani kell a szennyvizek megfelelő hatásfokú biológiai tisztítását, a telepek túlterhelése nélkül, valamint a tatabányai központi szennyvíztisztító telepen — a foszfátok, nitrátok eltávolítása révén a tóban az eutrofizálódás megakadályozása érdekében — a harmadik fokozatú szennyvíztisztítást (3. és 4. táblázat). 3. táblázat Foszfor-formák mennyisége az Általér torkolatában és a Nagy-tó különböző pontjain (mg/l-ben) össz—P Oldott Oldott SzeszPO/—P kombinált P ton—P Általér torkolat 0,350 0,168 0,057 0,125 Tóközép 0,285 0.112 0,075 0,098 Kórházi beömlés 0,075 0,098 környéke 0,250 0,092 0,008 0,150 Hajókikötő előtt 0,160 0,080 0,020 0,060 Fenékleeresztő 0,080 0,020 0,060 zsilip 0,162 0,076 0,049 0,037 4. táblázat Oldott PO

4—P tartalom az Általér és a tatai Nagy-tó vizében az Északdunántúli VÍZIG laboratórium analízise szerint 1970 (mg/l-ben) Hónap Általér Nagy-tó Vértesszöllős Leresztő zsilip I. 0,02 0,05 II. 0,08 — III. 0,09 0,02 IV. 0,44 0,22 V. 0,64 0,13 VI. 0,71 0,13 VII. 0,27 0,04 VIII. 0,21 0,13 IX. 0,88 0,15 X. 0,55 0,21 XI. 0,45 0,12 XII. 1,04 0,23 A másik megoldást a most utóülepítőként működő rendszernek bizonyos módosításával szennyvíztisztítóvá történő átalakítása jelentené. A távlatokat tekintve elsősorban az első, de a második megoldás esetén is feltétlenül szükséges a szennyvíztisztító telepek bővítése, korszerűsítése, ha a tatai Nagy-tavat, mint üdülőbázist továbbra is fenn kívánjuk tartani. 3. Összefoglalás Az ismertetésben foglaltak rövid összefoglalása — különös tekintettel a további teendőkre — az alábbi: — a tatai Nagy-tó és környéke — adottságai folytán — komoly méretű üdülési sport és idegenforgalmi központtá és vízhasznosítási bázissá építhető ki, ez természetszerűen maga után vonta a tó rekonstrukciójának és komplex hasznosításának távlati megoldására irányuló tevékenységét. — A tó rekonstrukciós munkálatai során első lépésként el kellett végezni a tókotrási munkálatokat, majd megoldást kellett keresni a további feliszapolódás megakadályozására, valamint a fekáliás eredetű szennyvízbevezetések megszüntetésére. — A vízkormányzás hatékonyabbá tétele érdekében tanulmány készült a tó zárógátjában lévő 4 zsilip felújítására, melyek közül a Vecserei zsilip, valamint a fenékűrítő zsilip átépítése az 1966—67. években meg is történt. — Az Országos Vízügyi Hivatal kollégiumi határozata értelmében 1966. január 1-től a tó kezelését az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság vette át. Ennek során határozatban nyertek rögzítést a tó komplex hasznosítására irányuló feladatok, nevezetesen: a tóra, valamint annak műtárgyaira vonatkozó tulajdonjogi viszonyok tisztázása, az Általér jelenlegi és távlatban várható vízkészletének feltárása, a bányavízemelés és vízigények alakulásának vizsgálata, az üdülés és sport vízszintigényeinek biztosítása, a többlettározás lehetőségeinek vizsgálata, s végül a tó vízminőségének, vala,mint vízminőségvédelmének vizsgálata. szabad készlet mértékadó 59