Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Levárdy Ferencné-dr. Scheuer Gyula-Tóth Iméréné: Balf fürdő és környékének vízföldtani viszonyai

A Fertő-tó és környéke különleges természeti szépségei és adottságai miatt nyugati országrészünk egyik legszebb tájegységének tekinthető. Jelentőségét még fokozzák az ásványvizes források, amelyek a partjai mentén fakadnak. Ezek közül leghíresebbek a Balf fürdői kénhidrogénes források, amelyeket már a hagyomány szerint a rómaiak is ismertek és gyógyításra használtak (Cziráky J.). Az 1960-as évek végén ismét előtérbe került a fürdő rekonstrukciója, illetve teljesen új gyógyfürdő és gyógyszálló építése. A tervezési munkálatokat az ÁÉTI végezte az EüM megbízásából. Az ÁÉTI mint szaktervezőt az ÉVM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat mérnökgeológiai osztályát bízta meg a vízföldtani viszonyok tisztázásával, a rendelkezésre álló víz mennyiségének meghatározásával, valamint a vízkémiai és víztechnológiai vizsgálatok elvégzésével. Jelenlegi állapot Balf fürdő Soprontól DK-re kb. 6 km-re a Fertő-tó DNy-i partján helyezkedik el. A kénes források a község Ny-i részén a soproni út két oldalán a Balfi patak völgyében több helyen törnek a felszínre (1. ábra). A fürdő környezetében aránylag kis területen belül több forrás fakad. Ezek a következők: Fekete, István, Mária, Péter és Wolfgang források. A források vize 12—13 °C-ú.A fürdő vízellátását ezek közül csak a Fekete, István és Mária források biztosítják. A források jelenlegi foglalása korszerűtlen, rossz állapotú, környezetük rendezetlen és elhanyagolt, az előírt közegészségügyi védőterületek is hiányoznak. Megállapításaink szerint a forrásokat nem a tényleges vízadó rétegekre telepített műtárgyakkal foglalták. Méréseink szerint a források össz hozama a felszínen — 1969. január — 90 l/p, szivattyúzással 230 l/p vízmennyiség volt. A legbővebb vízhozamú a Fekete forrás, amely a fenti vízmennyiségből 150 1/p-et szolgáltatott. Megfigyeléseinket megelőzően Cziráky J. végzett több esetben a forrásoknál hozamméréseket. Általános vízföldtani viszonyok Hazai vonatkozásban széles körben ismert, hogy a Fertő-tó környéke igen gazdag különféle típusú árványvizekben. A tó Ny-i részén számos szénsavas forrás fakad, melyek közül a legjelentősebb és legismertebb a balfi „savanyú" víz. A vizsgált terület földtani és vízföldtani viszonyaival legrészletesebben Vendel M. foglalkozott. Munkálatainknál felhasználtuk még A. F. Tauber osztrák geológus közleményeit is. Balf fürdő környékén a felszínen lévő legidősebb képződmények a kristályos palák. A területen azonban legnagyobb részben a fiatalabb képződmények elfedik, ezért csak három kisebb foltban mutatható ki (1. ábra). Előfordulásuk ismeretes az Űjhegy—Halászkunyhó környékén, ahol a tóig kimutathatók, továbbá a Kőhalmi-dombon, valamint a Kőhegyen. A palezóos kőzetekre közvetlenül harmadidőszaki képződmények települnek. A tortonai emeletben slir fáciesű „badeni" agyag rakódott le, amely igen elterjedt képződmény, és az agyag fedőjeként a lajtai mészkő és meszes homokkő jelentkezik még. A szarmata emeletben durva mészkő és kavicsos-homokos-agyagos félsós és delta jellegű üledékek keletkeztek. A község környezetében megtalálhatók még a pannóniai emelet képződményei is. Ezek Balfnál csak kisebb vastagságban mutatkoznak az idősebb képződményeket lefedve. Elterjedtek még a fiatal pliocén-negyedkori teraszképződmények is, amelyek kisebb részben a helyi patakok, nagyobb részben pedig a Dunának a lerakódásai. A folyóvízi üledék mellett mocsári-tőzeges rétegek, továbbá lejtőüledékek keletkeztek a negyedkorban. A vizsgálatok szerint a mai morfológiai kép kialakulásában döntően a hegységszerkezeti mozgások vettek részt. A Fertő-tó medencéjét is fiatal (pleisztocén) kéregmozgások hozták létre. A Balf környéki ásványvizek származására és eredetére vonatkozóan számos vélemény ismeretes. A „savanyú" vizeket Vendel M. törésekhez kapcsolva a környék pliocénkori bazanit-bazalt vulkánossága postvulkáni mofettás exhalációjából származtatja. A balfi kénes ásványvizek Cziráky J. szerint talajvízből táplálkoznak, a vízben elnyelt kénhidrogén eredete még nem tisztázott. Ez egyezik Papp F. véleményével is. A. F. Tauber megállapítja, hogy a szénsavas források átmeneti típusok, mert a víz vadozus eredetű, de a gázElőadásként elhangzott a Magyarhoni Földtani Társulat Mérnökgeológia-Építésföldtani és a Magyar Hidrológiai Társaság Hidrogeológiai Szakosztálya 1971. november 16-i közös rendezésű előadóülésén. tartalom túlnyomó részben a vulkánossággal hozható kapcsolatba. A kénhidrogénes források vízutánpótlódását véleménye szerint felszíni vizek biztosítják. Valószínűsíti továbbá, hogy a kénhidrogén a szulfátredukáló csírák hatására keletkezik. 44 2. ábra. A fürdő terület helyszínrajza