Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dr. Lábdy Jenő: A környezetvédelem vízjogi kérdései

a nagyarányú fejlődés hatásával szemben. A nagyvárosok kialakulása, az ipar nagyarányú fejlődése, és a jelen időkben a mezőgazdaság kemizálásának kifejlődése a vizek teljes elszennyeződésének a veszélyét rejtik magukban. A területek vízrendezése, a folyók szabályozása megváltoztatja az adott terület víz viszonyait, a talaj vízháztartását, és egyes esetekben beláthatatlan károkat is okozhatnak. Ezért a korábban ösztönösen jelentkező, és csak másodlagosan érvényesülő környezetvédelmi szempontokkal tudatosan és tudományosan kellett és kell foglalkoznunk. Ez a tudományos és tudatos akaratnyilvántartás már az 1885. évi XXIII. törvénycikkben, amely a vízjogról szól, megmutatkozik. E törvény védőterületet ír elő az ásvány- és gyógyvizek védelmére. Szabályozza a vizek használatát, és tiltja a vizek „ártalmas anyagokkal való megfertőzését". A felszabadulás után keletkezett jogszabályainkban ez a tudatosság még intenzívebben mutatkozik meg. E környezetvédelemre is irányuló vízügyi szabályokat törvényi szinten az 1964. évi IV. tv. és a végrehajtására kiadott 32/1964. évi Korm. rendelet kodifikálja. Az itt rögzített magatartási szabályokat több OVH rendelet és utasítás részletezi. A környezetvédelemmel kapcsolatos legjelentősebb vízügyi jogszabály a vizek tisztaságának biztosítását irányozza elő. Így a Vízügyi törvény tiltja a vizek fertőzését és káros szennyezését. E törvényi tilalom betartását komly anyagi hátrányt jelentő szennyvízbírság kiszabásával biztosítja. A vizek tisztaságának védelmére az érvényes jogszabályok alapján főleg az ipari szennyvizek, valamint a városokban keletkező kommunális szennyvizek kártételei ellen lehet fellépni. A szennyvízbírság alkalmazása a kiszabható bírság progresszív növekedésével különösen alkalmas arra, hogy az egyes ipari üzemeket, valamint az egyes települések szennyvizeit elvezető vízés csatornaműveket a szennyvizek kellő mértékű megtisztítására ösztönözzünk. E területen problémaként jelentkezik az üzemek részéről az a véleményem szerint hibás szemlélet, amely különben a természetre, a környezetre károsan ható más jelenségeknél is jelentkezik, hogy a vízvédelemmel kapcsolatos költségek, mint nem közvetlen termelési költségek jelennek meg, és így az előállított termékek termelési áránál szükségtelen növelő tényezőként érzékelik. Nem érzékelik kellő súlylyal, hogy a termelés káros hatásait meg kell akadályozni, és így az ezzel kapcsolatos költség részarányosán az adott termék árában kell hogy jelentkezzen, hasonlóan az egyéb termelési költségekhez. Azt kell megértenünk, hogy magatartásunkkal nem okozhatunk kárt, és hogy senki sem jogosult a saját ipari, vagy egyéb tevékenysége érdekében az egész társadalmunk közkincsét képező vizeket akár csak vétlenül is elszenyezni. Ez ugyanis igen nagyfokú rövidlátás lenne, mert később az okozott kárt helyrehozni már csak sokkal nagyobb erőfeszítéssel és költséggel tudnánk, mint azokat előre megakadályozni. A vízügyi jogszabályok környezetvédelmi jellege megmutatkozik a mélységi vizek védelmében, valamint a gyógyforrások, és gyógyvizek különleges védelmében. Szabályozza még a vízügyi törvény a vízrendezést, és a vizek elleni védekezés magatartási szabályait is. E törvényi szabályozás messzemenően figyelembe veszi a társadalom érdekeit, és csak olymértékben enged beavatkozást a vizek természetes életébe, hogy azok káros hatását megakadályozza, de a beavatkozás ne hasson károsan az érintett terület vízviszonyaira és biológiájára. A környezetvédelem érdekeit figyelembe véve a vízügyi jogszabályokban előírtak területén jogi problémaként jelentkezik, hogy milyen mértékben lehet beavatkozni és határt szabni az egyén tevékenységének. Az egyén, ideértve az egyes gazdálkodó egységeket is, érdeke, hogy a tevékenységével elérni kívánt célt minél kevesebb munkával, és minél kevesebb költséggel érje el. Így arra igyekszik, hogy a szűken értelmezett legcélszerűbb megoldást válassza. Ez azonban nem biztos, hogy nem lesz-e káros tevékenység mások részére, továbbá nem lesz-e káros a környezetére. Így pl. egy terület lecsapolása közvetlen érdeke lehet egy gazdálkodó egységnek. A terület lecsapolása azonban károsan befolyásolhatja a környező terület vízháztartását, továbbá a terület lecsapolása megváltoztathatja és megváltoztatja az adott terület növény- és állatvilágát. A lecsapolás engedélyezésénél e tényezőket mérlegelni kell. Szembe kell állítani az egyes érdekeket és azok súlyát, jelentőségét figyelembe véve lehet döntést hozni, Ha a társadalmi érdek a példánk esetében úgy kívánja meg, hogy a terület ne kerüljön lecsapolásra, ezáltal megakadályozva a természeti táj megváltozását, akkor azt nem szabad engedélyezni. Ez esetben azonban felvetődik az a probléma, hogy az anyagi hátrányt kinek kell viselnie. Általános jogi elv az, hogy az anyagi hátrányt annak kell viselnie, akinél az előny is jelentkezik. Így ha társadalmi érdek diktálja az adott tilalmat, vagy kötelezést, akkor annak költségeit is társadalmi szinten kell előirányozni. Komoly problémát jelent környezetvédelmi szempontból, és ezenbelül vízvédelmi szempontból is a mezőgazdaság nagyfokú kemizálása. A különböző növényvédőszerek, gyomirtók, és sok esetben a különféle műtrágyák alkalmazása a kívánt hasznos hatása mellett károkat is okozhat. A mai társadalmi gazdasági viszonyok mellett a gazdasági fejlődésünk tényezőit ismerve senki sem kívánhatja, hogy a mezőgazdaság ne használja ki termelésében a vegyszerek használata által elérhető elnyöket. Ez társadalmi érdek is, és az is az egész társadalom érdeke azonban, hogy ezen előnyök elérésében folytatott tevékenység ne okozzon jóvátehetetlen károkat. Az érdekek itt ütközhetnek. A különböző növényvédőszerek alkalmazását vizsgálat előzi meg. E vizsgálatok azonban a tapasztalat alapján nem terjedhetnek ki minden olyan körülményre, melyek az adott vegyszer alkalmazásánál jelentkeznek. Továbbá az előzetes vizsgálatok eddig főleg a mezőgazdaság termelési érdekeit, valamint az emberi és állati szervezetre való hatását tartotta szem előtt. Véleményem szerint azonban figyelmen kívül maradt a vegyszerek alkalmazásának a környezetre és ezenbelül a vizekre való utóhatásának az intenzív vizsgálata. Nemcsak nálunk, hanem sokkal fejlettebben kemizált mezőgazdasággal rendelkező államoknál is jelentkeznek időszakonként a vegyszerek használatával kapcsolatos káros hatások. Ilyen esetekben az alkalmazott szer ugyan betiltásra kerül, azonban a már okozott kár, és annak esetleges áttételes hatása messze túléli a betiltott szert. A különböző vegyszerek káros hatásának vizsgálata nem jogi kérdés. Ennyit azonban azért kellett vele foglalkozni, mert az alkalmazásuk folytán keletkezett esetleges károk már komoly jogi hatásúak is lehetnek. A jognak nem lehet célja, hogy kimondottan a kár esetleges megtérítését tegye lehetővé, sokkal inkább célja, hogy a károk keletkezését, amennyiben lehet megakadályozza. A gyomirtó szerek használatát is ezért jogilag szabályozták, és az új vegyszerek vonatkozásában folyamatosan szabályozzák, azonban ezek a szabályok jelenleg már nem rpegfelelőek. így vízvédelmi szempontból egyes vegyszerek alkalmazását ugyan eltiltják a vizek mellett, illetve csatornák környékén, ez azonban nem akadályozza meg a növényvédőszerek vízbe való bejutását. A szabályok pontos betartása mellett is a csapadékvízzel, vagy akár a talajvízbe történő beszivárgás útján vegyszer kerülhet az élővízbe. Nagyobb baj azonban, hogy e tilalmak betartását a jelen jogi szabályozás mellett hathatósan nem lehet elérni, ugyanis legjobb esetben szabálysértési eljárást lehet a vegyszer szabálytalan felhasználója ellen alkalmazni, melynek anyagi és erkölcsi hátránya messze alulmarad a vegyszer alkalmazásával elért gazdasági előnnyel szemben, s így az eredménytelen. Problémát jelent még e téren, hogy a szabálytalan vegyszer alkalmazásával okozott károknál a károkozó személye nem, vagy csak igen nehezen állapítható meg, és így a polgári jogi kártérítés sem realizálható minden esetben, nyilvánvaló így, hogy a különböző vegyszereket használók könnyen figyelmen kívül hagyják az előírásokat a várható gazdasági előnyök érdekében. Ez a jelenség, továbbá a ke29