Hidrológiai tájékoztató, 1973

Jolsvai Arthur-Jolsvai József: Kedvező vízáramlástani feltételeket biztosító, gazdag vízhozamú fúrt kutak készítésének tervezete

Az 1. ábra kétféle vízmennyiségnél és két feltételezett gravitációs hézagtérfogatra vonatkozóan szemlélteti az áramlási sebességeket. Az ábráról többek között leol­vasható, hogy: — a hiperbolikus sebesség függvény az átmérő csök­kenésével fordított arányban növekszik, — a szűrőben a fémváz és a szűrőanyag érintkezése helyén lép fel a legnagyobb áramlási sebesség, — Pratje adatait elfogadva 30%-os hézagtérfogatot feltételezve a rétegben, s a szűrő 1 m-ére 60 l/min. vízkivételt számolva, a kút felé áramló víz már 406—457 mm 0 közötti térségben szállíthatja, a 0,03—0,10 mm 0 közötti homokszemeket. Ugyan­akkor a 0,14—0,17 mm 0-jű kőzetszemcséket 318— 324 mm 0 között képes a kút felé haladó víz to­vábbítani (és értelemszerűen így tovább). A jelzett határértékektől kezdődően a vízáram fokozódó erővel rászorítja a szűrő felületére a homokot, tö­möríti azt, s növeli a kútellenállást. A gyakorlatban nagy vízigény esetén kis mélységre (50—60 m-re) készülnek 400—600 mm 0-jű kavicsszó­rásos kutak. Megoldatlan azonban a kérdés, ha a réteg mélyebben helyezkedik el. A következőkben ezen ese­tekre keresünk megoldást. Tervezet A kút fúrását az eddig szokványos rotary rendszerű „jobb"-irányú iszapöblítés helyett, légeme'léses mód­szerrel, tiszta vízzel és úgynevezett „bal"-öblítéssel kí­vánjuk végezni közepes mélységhatárig. Nagyobb mély­ség esetén a balirányú öblítést air-lift cs szivattyú kom­binációval tervezzük megoldani. A mammutöblítéses fúrási módot hazánkban legin­kább aknafúrásnál, víztelenítő fúrásoknál, és újabban kisebb mélységű kútfúrásoknál alkalmazzák peremes csatlakozású fúrócsövekkel. Ezzel a megoldással azon­ban nagy átmérőkkel kell dologzni a kezdettől a befe­jezésig, hiszen a fúrócsövek peremmérete 280 mm, s a hozzátartozó legkisebb 0-jű fúró 444 mm. Tervezet szerint a peremes fúrócsövek helyett kar­mantyús csatlakozású, duplafalú fúrócsövek kerülnének alkalmazásra. Így lehetővé válik kisebb 0-jű béléscső használata. Ugyanis az „air lift" típusú fúrócsöveknél a peremekre erősített légvezető csövek szerepét a csőköz veszi át. A mammutöblítéses eljárás előnyét mutatja, hogy míg jobböblítés mellett például 1 mm 0-jű kvarcszemcsét 100 m mélységből — egy viszonylag nagy — 400 l/min. teljesítményű szivattyú üzemelésénél — számítás sze­rint — 83 perc alatt jut a felszínre, addig ugyanolyan kútátmérőnél és mélységnél a légemeléses szivattyúzási mód 70 mm-es nagyságú kavicsdarabot 1 perc alatt szál­lít ki a fúrólyukból. A javaslatot képező kútfúrási technológia első lép­csőiben követi az eddig kialakult eljárást. Nevezetesen a 2. ábra szerint 5—15 m mélységig egy iránycső kerül beépítésre (1) és becementezésre. Ezután kisebb méret­tel előfúrást kell végezni, míg a vízadó réteg átharán­tolása megtörténik. Eddigi gyakorlat szerint az előfúrást furadék~h\ öblit5f ej homok+viz r,i b c d e 2. ábra. A javasolt kútfúrási technológia lépcsői 116—145 mm 0-vel végezték. A légemeléses módszernél az előfúrt kutató lyukszakasz átmérője 200 mm küröl lesz. A keresőfúrással felkutatott vízadó homokréteg mély­ségi elhelyezkedésének megállapítása, a szükséges geo­fizikai műszeres rétegvizsgálat és a szemcseelosztási adatok tisztázása után a fúrólyuk a kiválasztott homok­réteg fölé 1—2 m-ig le lenne bővítve. A lebővített lyuk­szakaszba a tervezett csőrakat beépítésre kerül, és alsó szakasza cementtejjel vízzáróan rögzítve (2/b. ábra), vagy a csővég az agyagrétegbe, szűk fúrólyukszakaszba lesz bepréselve. Megjegyzendő, hogy a csövezés előtti bővítésnél (2/c. ábra) a szaggatott vonallal jelölt előfúrást a fúra­dék feltölti. Ennek kapcsán és hogy a bővítőfúró meg­felelő mélységben kezdje meg a bővítést, a becemente­zett cső alá a homokrétegig elő kell fúrni a cső dugó­méretével azonos 0-jű fúróval. Ezután következne a homokréteg felbővítése a szűrő egyidejű elhelyezésével. Szerszám- és szűrőkombináció A fúrat felbővítése és a szűrő elhelyezése ötféle elem­ből összetevődő és a felszínen összeszerelt fúró-szűrő kombinációval lenne megoldva. Az öt szerkezeti részből álló egység (alulról fölfelé követő sorrendben): a) mechanikus szárnyas vagy csuklós bővítőfúró (3. ábra), 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom