Hidrológiai tájékoztató, 1973

Balogh Bálint: Az öntözés és a vízdíj összefüggései

Az öntözés és a vízdíj összefüggései BALOGH BÁLINT Országos Vízügyi Hivatal A hazai mérsékeltövi! éghajlati viszonyok között időszakonként jelentkező száraz, többször aszályosjellegű években a sikeres növénytermesztéshez az öntözővíz létszügségletet jelent. A mezőgazdasági termelés folyamatosságára, és a termésmennyiség fokozására itehát a jó hatásfokú öntözőrendszerek döntő befolyásúak. Az öntözőrendszerek és azokon keresztül az öntözőgazdálkodás fejlesztéséinek mértékét azonban a mezőgazdaság egészének a fejlődése erősen befolyásolja. Kellő imérvű állami beavatkozás szükséges ezért az öntözés nagyságrendjének a kialakításához, és a folyamatos öntözővíz rendelkezésre bocsátásával a száraz évek csapadék hiányának a csökkentéséhez. Egyedül az öntözésfejlesztés helyes arányainak a meghatározásával a lehetőségek teljes kihasználása nem érhető el. Gazdasági szervezés is szükséges a kitűzött cél megvalósításához, az öntözőrendszerek kihasználásához. A szervezés egyik alaptényezője az öntözővíz árának helyes mértékű meghatározása. Nagyszabású öntözésfejlesztési célkitűzések megvalósításánál nem lesz ezért érdektelen megvizsgálni a különféle vízdíjtrendszerek összefüggéseit, azok öntözésre gyakorolt hatását. Az öntözővíz árának meghatározása A víz mint természeti kincs mindaddig, amíg természetes állapotban folyókban, tavakban, forrásokban vagy a föld felszíne alatt helyezkedik el, semminemű költséget nem igényel. Megalkotásához emiberi munka, állati vagy gépi erő nem szükséges. A természetes állapotban található víznél költségről beszélni nem lehet. Ha azonban társadalmi érdekből a víz öntözővízként hasznosul, akkor meg kell változtatni eredeti helyét. Ez esetben a víz már termelőeszközzé alakul át, mivel számottevő beruházási, fenntartási, üzemeltetési költség terheli. Felhasználása így már nem lehet ingyenes, pazarlása pedig közérdekbe üitköziik. Az öntözővíz amíg a szállítócsatornában helyezkedik el, úgy értékelhető, minit elosztásra előkészített anyag. A termelésbe akkor lép be, amikor a felhasználó átveszi a szolgáltatótól, hogy a növénytermeléshez felhasználja. Miután az öntözővíz már költséggel terhelt termelési ^ eszköz, és nem áll mindenütt bőségben rendelkezésre, még ott is tervszerűen hasznosítják, ahol nem ismeretes a tervgazdálkodás. Az öntözővíz ármegállapításának sok és széles körű gazdasági vonzata van. Az ár befolyást gyakorol a szolgáltatóra ugyanúgy, mint a vízfelhasználóra Mivel milnidkét fél magatartása függetlemülhet az árpolitikát kialakító irányító szervek elképzelésétől, ezt az árpolitika kialakítása során figyelembe kell venni. Az öntözővíz ármeghatározása elvégezhető passzív vagy aktív módon. Passzív a víz árának meghatározása akkor, ha az ánat pénzügyi érdekből úgy állapítják meg, hogy az ár megállapítása során nincsenek tekintettel azokra a hatásokra, amelyek az ár megállapítása során, kialakulhatnak. Ezt a módszert azokban az országokban alkalmazzák leginkább, ahol az öntözőrendszerek magán kézben vannak. Ennél a módszernél úgy határozzák meg az öntözőrendszer funkcionális tevékenységét, hogy az öntözővízért számított ár: — biztosítsa a víznyerés és a fogyasztóig történő vízszállítás összes költségét. * Megjegyezzük, hogy a különböző vízdíjak rendezésének kérdése nincs lezárva, ezért jelen tanulmányt a szerkesztőbizottság csak vitaindítónak tekinti. (Szerk.) — tegye lehetővé a befektetett tőke utón ésszerű haszon elérését. — legyen megfelelő a szolgáltató művek hatásfoka, — liegyen alacsony költséggel végrehajtható a fenntartás. Aktív a víz árának meghatározása akkor, ha az árat gazdaságpolitikai cél eléréséhez eszközként használják fel. Az öntözővíz árának aktív funkciói: — a gazdaságos vízszolgáltatás, — az öntözött termények tebbleteredménye, — a helyes vízeloszitás a vízhasználók között. Az öntözővíz költségeinek fedezete Az öntözővíz költségei fedezetének meghatározása során a tényleges költség és az öntözővíz ára nem tekinthető azonos fogalomnak. A tényleges költség magáiba foglal minden, olyan ráfordítási összeget, mely részben az építéssel (beruházás), részben az üzemeléssel (vízszállítás, vízszétosztás) függ össze. A.z öntözővíz ára pedig azt az összeget tartalmazza, amit a vízfogyasiztó az átvett vízért fizet. Az öntözővíz ára, és a tényleges költség nem feltétlenül .azonos, mert mód van arra. hogy az öntözővíz árából a népgazdaság bizonyos költségrészt magára vállaljon. A költségek fedezete három módon történhet: a) a fogyasztók az öntözővíz árát nem fizetik meg, mert a költségeket a népgazdaság teljes egészében magára vállalja; b) a fogyasztók az összes költségeket megfizetik, mégpedig .az átvett víz egységárába békalkulálva; c) a fogyasztók a költségek egy bizonyos hányadát fizetik meg, mert a különbözet a népgazdaságot terheli. Az ismertetett módokból a következők vonhatók le: — az elsőnél — bár azt számos ország alkalmazza — az a tapasztálat, hogy túlzott vízfelhasználáshoz vezet. Ezenfelül megnöveli a beruházási költségeket is, mert ez esetben nem takarékosltodnak megfelelően. Az ingyen víz miatti túlzott fogyasztás elmocsarasodást, szikesedést okozhat; — a másik két módszer alkalmazása a fogyasztók teherbíró képességétől függ. Ha fedezni képesek a költségeket, .akkor nincs probléma. Ez azonban kevés esetben áll fenn. Legtöbbször a vízszolgáltatók számára a víz árához állami támogatást kell nyújtani. Ügy iis el lehet járni, hogy a támogatást nem a vízszolgáltató, hanem maga a mezőgazdasági termelőüzem kapja meg. Hazai vízdíjrendszerünkben nem az utóbbit, hanem az előbbi elvet alkalmazzák. A vízdíj befolyása a víz felhasználására Ha egy termék — jelen esetben a víz — ára a többi termelési összetevőhöz képest emelkedik, az a termék gazdaságosabb felhasználását eredményezi. Másként fogalmazva kevesebb öntözővizet használnak fel a termelők akkor, ha az egységnyi vízzel előállítható terméstöbblet költsége a víz ára miatt megnövekszik. Pl. ha a munkabér v.agy a gépi munka bére magasabb. mint az öntözővíz ára, a termelők nem fordítanak kellő gondot a gyomirtásra. Emiatt a vízfogyasztás megnő. Fordított esetben viszont több munkaerőt vagy gépi munkáit alkalmaznak a gyomirtáshoz. hogy ezzel öntözővizet takarítsanak meg. A vízfogyasztás növelésére alkalmazzák a vízdíjkedvezményt. Csökkentik az egységárat azoknál, akik növelik a vízfogyasztásukat. Ez a módszer azonban vízhiány esetén vízpazarláshoz vezethet. Népgazdasági érdekből imkább az ellentétes árrendszer felel meg 19