Hidrológiai tájékoztató, 1973

Pichler János: A Fertőtájjal kapcsolatos tudományos kutatás és tervezés 1972. évi munkái

Kardos Imre javaslatai a töltések fejlesztését szolgálják. Dr. Vágás István az árhullámok hidrológiai jellemzését közli. A lokalizációs töltésekkel Boldizsár Sándor foglalkozik. Tripolszky István a jugoszláv árvízvédelemmel való kapcsolatról tudósít. A második rész tárgyalja azt, hogy az intézkedéseket hogy hajtották végre, ismerteti a védelmi körzetek szükséges decentralizációját, a szakszolgálatok munkáját. A védelmi körzetek vezetői, Simády Béla, Sódar István, Litauszki István, Hajdú Dezső, Kováts Gábor és Betovics András, ismertetik a decentralizált védelmi tevékenységet. Fajka László, Kurucz Gyula, Vágfalvi József és dr. Pálfy Lajos számol be a szervezés, műtárgyvizsgálat, hírszolgálat, világítástechnológia és munkaügy kérdéseiről. A harmadik rész a legtagoltabb. Ez tartalmazza azoknak a gyakorló műszaki szakembereknek és kutatóknak tanulmányait, akik szolgálatuk folytán vettek részt a védekezésben. De itt közlik a helyszínen bekapcsolódott szakemberek munkásságának eredményeit is. Dr. Zsuffa István és Virágh Mihály közös tanulmánya az árvíz hidrológiai statisztikai értékelése. Dr. Andó Mihály a tiszai vízgyűjtő természeti földrajzi elemeit tárgyalja. Dávid Sándorné, Winter János és dr. Vágás István közös tanulmánya az árvízi vízhozamméréseket tárgyalja. Galli László a védvonalakon tett talajmechanikai és szivárgási megfigyeléseit közli. A töltés állapotának helyszíni vizsgálati módszereit tárgyalja dr. Zsuffa István, Kontúr István és Szvetnik Antal közös tanulmánya. Ugyancsak közös tanulmány, Magyari Gáboré és Salamin Andrásé, foglalkozik a töltés megrongálódásának helyszíni nyilvántartási módjával. Hegyesi Ferenc megállapításai a Maros olyan szabályozási kérdéseivel foglalkoznak, amelyeket az árvíz tett időszerűvé.Csongrády Kornél az árvízvédelmi véderdők hullámcsillapító hatására vonatkozóan közöl fontos megállapításokat. Szépfalusi József és dr. Vágás István közös munkája a védekezési időszak vízminőségi vizsgálatait értékeli. Dr. Csizmadia György tanulmánya részletes megfigyelései értékelésével ráirányítja a figyelmet arra, hogy az emlősök, főleg az egerek és pockok járataikkal mennyire csökkentik a gátak ellenállását. Szeged 1879. évi árvízkatasztrófája volt az az impulzus, mely a módszeres árvízvédelem fontosságát az egész országgal megértette, ahogy azt Simády Béla vízügyi igazgató a kötet előszavában megállapította. Csaknem egy évszázad múlva az alsó-tiszai eredményes védekezés és főleg Szeged sikeres védelme fényes bizonyítéka annak, hogy a szervezett, műszakilag és tudományosan magasszintű árvízvédelemi apparátus megbirkózhat a fenyegető természettel, főleg ha az ország egységét, aggódását és szeretetét érzi a háttérben. A könyv minden vízügyi szakember hasznos segítsége lehet, mert több mint egyszerű beszámoló. A műszaki intézkedések értékelése és a tudományos megalapozottság általános érvényűvé, mindenütt hasznossá teszi a könyvet ott, ahol árvízzel számolni kell. Dr. Erdélyi Mihály A Fertőtájjal kapcsolatos tudományos kutatás és tervezés 1972. évi munkái A) Tudományos kutatás I. A Magyar Tudományos Akadémia Fertő-táj Bizottsága az 1972. évben 26 szakágazat területén a következő eredményeket érte el: 1. Megjelentette a Fertő-tájra vonatkozó kutatásokat és feltárásokat áttekintő „Helyzetfelmérő tanulmányok" IV. kötetét: „A táj geoszférája" címmel. A kötet a táj földtani felépítésével, vízföldtani helyzetével, geofizikai méréseinek eredményeivel és felszíni domborzatával foglalkozó kutatásokat ismerteti. A Geoszféra tanulmányait Vendel Miklós akadémikus foglalta össze. A sorozat további kötetei: V. A táj bioszférája és VI. A bioszféra készleteinek hasznosítása a következő években jelennek meg. 2. Megjelentette továbbá a Győr—Sopron megyei Tanács támogatásával „A Fertő-táj bibligráfiájá"-t, amelyet Lászlóffy Woldemár, a műszaki tudományok doktora szerkesztett a Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportjának közreműködésével. A kiadvány 300 oldalon 2652 címszót tartalmaz magyar és német nyelven, rövid annotációval. A vízügyi fejezetek a következők: Felszíni vizek általában Felszíni vizek kialakulása Vízszintingadozás. Vízjárás Vízháztartás Felszín alatti vizek általában Talajvíz Ártéri vizek Ásvány- és gyógyvizek Hévizek 3 A tájmonográfia előkészítésére a 26 szakágazat területén adatgyűjtést végeztettek, amelyek közül a vízügyi és hidrometeorológiai vonatkozások a következők: — Zorkóczy Zoltán: Felszíni vizek. Vízkészlet-gazdálkodás. Vízi létesítmények. — Ihrig Dénes: Felszín alatti vizek — Pásztó Péter: A Fertő-tó nyílt vizének minősége —• Dr. Donászy Ernő: A nádasok vízkémiája — Dr. Schulhof Ödön: Ásvány- és gyógyvizek — Dr. Antal Emánuel: Éghajlati viszonyok a Fertőtájon Az „Adatgyűjtemény" nyomtatásban az 1975. évben jelenik meg. II. Az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízásából készült: 1. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Növénytani és Növényélettani Tanszéke (dr. Borka Gyula): Jelentés az 1972. évben a Fertő-tájon végzett vízforgalmi vizsgálatokról (a nádasállomány transpirációjának időszakos és állandó mérési eredményei). 2. Központi Légkörfizikai Intézet (dr. Antal Emánuel) : Jelentés a Fertő-tó vízmérlegének 1971/72. évi kutatásairól. 3. Győri Tervező Vállalat: Talajmechanikai szakvélemény a Fertő-tó mederanyag-vizsgálatáról. 4. FTV építőipari, korrózióvédelmi és vegyészeti osztálya: Kolloidkémiai vizsgálati eredmény a tó mederanyag-kutatásához. B) Tervezés 1. A Fertő-tó partvonalának meghatározása, különös tekintettel a tó vízügyi kezelésbe vételére. ÉszakDunántúli Vízügyi Igazgatóság. Tervező: Kováts Zoltán. 2. A Fertő-táj üdülőkörzet regionális tervtanulmánya. VATTI. Tervező: dr. Princz Gyula. 3. A Fertő-táj vízgazdálkodási kérdései. Alapozó tanulmány. VIKÖZ Tervező: Bosznay Miklós. 4. A Fertő-táj vízgazdálkodás-fejlesztési terve. VIKÖZ—ÉVIZIG Tervező: Bosznay Miklós. Pichler János 120