Hidrológiai tájékoztató, 1973

Dévény István: 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja

ból dúsítással kinyerhető víz. De nyomatékosan felhívtuk a figyelmet arra, hogy — „a Hernád kavicsteraszára telepítendő kutakat az árvízvédelmi töltésen túl, mentesített területen kell létesíteni a víz minőségének védelmében". A Tudományos Munkabizottság szervezésében ugyancsak 1967. október 4-én került sor Antun Magdelenic zágrábi professzor „A karsztban való víztározás lehetőségei, tekintettel a Cetinai Prancevic tározóra" c. előadására. E kapcsolatfelvétel folyományaként 1968. májusának végén és június elején megszerveztük a jugoszláv kollégákkal egy 8—8 napos cseretanulmányutat 32—32 fő részvételével. Mint már korábban említettem a Karsztvízkutató Szakosztály 1966-ban Hidrogeológiai Szakosztállyá alakult, felszámolva ezzel a gyakorlati barlangkutatás és feltárás munkáját. Ezentúl elsősorban műszaki és tudományos kérdések vizsgálatára helyezték a fűsúlyt, 1967-ben megrendezték a nagysikerű „Termálvíz ankétot". Feldolgozták az Avas dél hidrogeológiai viszonyait, s munkájukról az 1968. március 7-én a Borsodi Műszaki Hetek alkalmából rendezett „Talajvíz ankét"on számoltak be. Ugyanitt ismertették a Sajó és Hernád kavicsteraszában végzett talajvíz áramlási vizsgálataikat is. Egyéb rendezvények is mutatják azt a pezsgő életet, ami különösen az új gazdasági mechanizmus bevezetése (1968) óta megindult egyesületünkben. Az újonnan szervezett Mezőgazdasági és Vízhasznosítási Szakosztály rendezésében 1969. május 23-án volt a ricsei öntözési ankét. Központi rendezvényként került sorra 1969. november 18-án dr. Fekete Zoltán egyetemi tanár indiai élménybeszámolója. A Tudományos Munkabizottság jogi tagjainak nyújtott segítséget különböző szakvélemények tervbírálatával. így 1969-ben a borsodnádasdi Lemezgyár savas páclé elhelyezésének problémájával, az épülő Hernádnémeti-i sörgyár vízminőségével, a bükki források elszennyeződésével stb. foglalkozott. Vízellátási és Szennyvíz Szakosztályunknak 1968-ban ismét volt nagyobb rendezvénye. Az OVH és a Vízépítőipari Központ közreműködésével megrendezték az Országos Vízépítőipari Napok-at és kiállítást. A tanácskozás is nagy érdeklődést váltott ki, s a kiállítást is közel ezren tekintették meg, mely művészi színes fotókkal szemléltette a vízépítőipar legszebb alkotásait. A következő nagy rendezvénye a Vízellátási és Szennyvíz Szakosztálynak az 1971. október 13—14— 15-én megtartott a „Vízminőségvédelem társadalmi aktíváinak országos tanácskozása" volt. A rendezvény célja az volt, hogy a hazánk területén működő vízvédelmi bizottságok és figyelőhálózatok tagjai a tanácskozáson megismerjék egymás munkáját, s tudatosítsuk velük a vízvédelemmel kapcsolatos országos célkitűzéseket. A tanácskozáson általában 230—260 fő vett részt. A Hidrogeológiai Szakosztály a Bükkhegységben és a gömöri karsztban végzett állandó karsztvíz-megfigyeléseken és vízhozamméréseken kívül tovább folytatta a földalatti víztárolási lehetőségek vizsgálatát és a talajvízszint-méréseket. Elkészítették 1970-ben a felszínalatti vízkivételi művek védelmi előírásainak javaslatát, különös tekintettel a vízföldtani, vízutánpótlódási viszonyokra. Továbbá társadalmi szakvéleményt adtak a tervezett és sokat vitatott garadnai karsztvíz feltárásáról (1972-ben). A szakosztály szervezte 1971. május 19-én a BMH keretében a „Miskolc fürdőváros" ankétot 50 fő részvételével tanulmányúttal egybekötve. 1972. májusában pedig megszervezték a „Fiatal hidrogeológusok találkozóját". Számos fiatal szakember jött össze, és cserélte ki gondolatait az ország különböző részeiből. Húsz év munkájáról beszámolni ilyen szűk keretek között nem könnyű feladat. így természetszerűleg beszámolóm nem lehetett teljes. Igyekeztem a legjellemzőbbet kiragadni az elvégzett munkából, bemutatni a legfőbb eredményeket, s rámutatni a gyengeségekre is. Végezetül kérem összes tagtársainkat, idősebbeket és fiatalokat egyaránt, hogy további lelkes munkájukkal a jövőben is tevékenyen segítsék csoportunk, egyes szakosztályaink, munkabizottságaink munkáját. A végzendő munka sokoldalú, melyhez minden lelkes, tudományt és népét szerető ember önzetlen munkája szükséges. Dr. Pojják Tibor 20 éves a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja A Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Csoportja 1972. november 21-én ünnepelte megalakulásának 20 éves évfordulóját. A csoport ugyanis a borsodi és pécsi csoportokkal csaknem egyidőben, de ugyanabban az évben 1952. november 12-én alakult meg. Az évforduló alkalmából tartott ünnepi ülésen a csoport elnöke részletesen beszámolt a 20 éves munkáról, ismertette az elért eredményeket, szólt az előadásoknak, ankétoknak utólagos hatásáról, illetve felsorolta azokat a kisebb-nagyobb hiányokat is, amelyek a csoport működésében néha tapasztalhatók voltak. Mivel az első 15 év munkásságáról a Hidrológiai Tájékoztató 1967. májusi száma részletesen beszámolt, ezúttal itt csak az utolsó 5 év munkásságát ismertetjük részletesebben. Az 1968. év egyik legsikeresebb évnek tekinthető, összesen 16 előadás során foglalkozott a csoport a belvízvédelem feladataival, a dél-alföldi szikes területek vízfeltöréseinek törvényszerűségével, szennyvíz öntözőtelepek tervezésével. 1968. év szeptember havát a vízminőség védelem korszerű megoldásának, e kérdés széleskörű ismertetésének szenteltük. Az Alsó-tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen rendezett egésznapos ankét során tárgyalta csoportunk e kérdés múltját és jelenét, időszerű problémáit, a főként Szeged városával összefüggő vízügyi és jogi kérdéseket. Több napig tartó kiállítás során grafikonokon, tablókon mutattuk be az érdeklődő közönségnek a szennyvíz fertőzés káros következményeit, a szennyvíz kezelésével és felhasználásával elért eredményeket. Ugyancsak e napokban került levetítésre több alkalommal is a szennyvizeknek az első vízfolyásokra gyakorolt hatását bemutató film is. A kiállítás és filmvetítés sokezres nézőközönsége minden bizonynyal maradandó benyomást szerzett a kérdés fontosságáról. Az 1969. év egyik legnagyobb szabású rendezvénye az 1879. évi szegedi árvíz 90 éves évfordulója alkalmával rendezett emlékülés volt. Köztudomású, hogy Szeged városát 1879. március 12én a Tisza folyó szennyes árhullámai teljes mértékben romba döntötték, a házaknak alig öt-hat százaléka maradt meg lakható, ép állapotban, a lakosság nagyrésze elmenekült. Az árvíz lefolyását, következményeit, az azóta eltelt kilenc évtized során a folyó szabályozásával végrehajtott munkálatokat és megépített műveket ismertette az emlékülésen az előadó, majd a város újjáépítésével, különösen a felszabadulás utáni hatalmas fejlődéssel foglalkozott e kérdésnek egyik avatott ismerője. A sorsnak különös játéka, hogy a következő évben 1970. május—június havában Szeged városa és az egész 110