Hidrológiai tájékoztató, 1973
HÍGTRÁGYA-HASZNOSÍTÁSI ANKÉT - Dr. Láng Géza: Bevezető - Dr. Vermes László: A jelenlegi helyzet ismertetése és a hígtrágya-hasznosítás vízminőségi kérdései
1. táblázat Hígtrágyák víz- és környezetszennyező hatása o ö w £ e o 2 W c M tj M •cd "jd ss u a u P3 •3 <3 '3 w •ca •4—> M «3 O S |3 X c a g £ 8 75 « "S s§ w I r-l Ctli •V c -cd & ^ 5 C a) 0 O .ÍH r—í W g>§ cő o a i rü KU -ns ö: 3 N> 3 •cd « go ' 'CO ns __ J„ w o •j^g ' >> c § N >as N X i >> •c g h- N 'c tat M > hígtrágya szétválasztott híg fázis 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 1. pH ( 3,5—8,5 7,9 7,6 8,1 7,6 7,7 7,6 7,7 7,7 7,5 2. 0 2 fogy. mg/l 75 32.078 6.244 5.915 6.641 10.188 3.500 7.914 796 1.982 3. összes lebegő a. mg/l 1.000 31.923 5.781 5.673 5.733 8.430 3.540 8.178 702 5.204 4. Oldott ásványi a. mg/l 2.000 2.873 2.231 2.615 1.450 2.112 2.400 2.434 1.144 1.409 5. Ammónia mg/l 30 1.421 534 457 385 639 940 613 43 19 6. Foszfát mg/l 4 1.038 171 242 383 463 400 435 0,8 — 7. Szulfid mg/l 5 38 24 26 62 23 63 25 — — 8. Na% 45 21 27 46 30 25 11 29 33 — 2. táblázat Hígtrágyák fontosabb vízminőségi mutatói és trágyaértéke átlagadatok alapján hígtrágya szétválasztott híg fázis 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1. bio 3 mgA 15.389 3.434 3.310 4.784 5.841 3.420 4.042 194 2.780 2. összes száraz anyag mg/l 38.367 9.156 10.325 8.557 12.740 7.150 12.462 2.304 9.655 3. összes oldott anyag mg/l 6.444 3.375 4.652 2.823 4.310 3.610 4.284 1.602 4.451 4. összes szerves anyag mg/l 31.240 5.912 6.241 6.022 9.162 3.550 6.427 1.040 6.310 5. összes N. mg/l 2.612 830 974 996 1.225 2.087 1.051 20 81 6. összes P 20 5 mg/l 1.268 337 550 328 701 350 909 4 9 7. összes k ao mg/l 2.345 954 868 828 1.476 1.416 1.383 40 55 8. Mg% 51 41 41 43 45 40 . 40 43 — telepenkénti adatok elemzése folyamatban van.) Az adatok közül leginkább a szétválasztás után tárolt híg fázis viszonylag magas tápanyag értékei meglepőek. Ez onnan adódhat, hogy a mintavételi helyeken túlnyomórészt 1:1 arányú ún. kövér hígtrágya kerül ki az istállókból. A 3. táblázat adataiból láthatjuk, hogy a szilárd fázisok is általában jó, vagy közepes minőségű trágyának felelnek meg. Itt feltűnő legföljebb a káliumtartalom nagyobb ingadozása, ami egyrészt a kioldódás mértékétől függ, másrészt a takarmányozási különbségekből is adódhat. Az adatok többirányú elemzési lehetőségei közül egyre kívánok rámutatni. Amíg a homogenizált hígtrágyát, vagyis a híg és szilárd részt együttesen kiadagoló módszernél a trágya összes hasznosítható tápanyagát azonnal a növényhez juttatják, addig a szétválasztásos módszernél a két fázisra bontott anyagban megoszlik az összes tápanyag. A megoszlás mértékére még nincsenek pontos, végleges arányszámaink, de feltételezve, hogy a szétválasztás során a keletkező hígtrágya 20%-a marad a szűrő, illetve ülepítőtérben, és a 2. és 3. táblázat átlagadataival számolva a 4. táblázatban összefoglalt %-os megoszlás adódik a szalmaszűrős, illetve a szűréssel kombinált ülepítős módszerekre vonatkozóan. A táblázatból látható, hogy a vizsgált két szétválasztási módszernél az összes tápanyagmennyiség túlnyomó része a híg fázisban marad. Bármilyen jó trágyaértékű trágyát kapunk is a szilárd fázisban, az egészhez képest mégis ez a kisebb és értéktelenebb rész, tehát ebből a szempontból is a két fázis együttes kiadagolása látszik indokoltabbnak. 96
