Hidrológiai tájékoztató, 1973

Rásonyi László: Sósvíz-feltárás, sógyártás céljára mélyfúrással Tanzániában

különlegessége és hidrológiai érdekessége részletesebb ismertetést igényel. A „bánya" 112 km-re fekszik, a Dar Es Salaamból kiinduló kelet-nyugati vasúti fővonal Tanganyika-tó partján lévő Kigoma-i végállomásától, a vasútvonal mentén. A sótermelés az uvinzai sós forrásokból történik, melyeket először a német keletafrikai adminisztráció hasznosított az első világháború kitörése előtt. Az üzem jelenlegi termelése 25 000—26 000 tonna só évenként, melynek nagyrészét, 15 000 tonnát Zaire Köztársaságba, Rwanda, Burundi és Zambiába exportálják. Uvinza környékén körülbelül harminc különböző hozam és koncentrációjú sósforrás ismeretes, melyek közül öt tekinthető fontosabbnak. A sókinyerésre felhasznált víz jelenleg három mélyfúrásból származik. A sósvíz fő forrásai a Tanganyika-tóba folyó Malagarasi folyó kb. 4 mérföld hosszú szakasza és a belé torkolló Ruchugi folyó mentén találhatók, Uvinza helység környékén. A szóbanforgó területet az Ubendian sorozathoz tartozó (prekambriumi formáció, archaikum időszak) gránit-gneiszek és metabázikus kristályos kőzetek építik fel, melyeken a Bukóban korú, — ősmaradványok nélküli, — üledékek (Nyanza-palák és Malagarasi-homokkövek) diszkordánsan települnek. Az archaikus kőzeteket és a Nyanza-palákat dolerit dyke-ok harántolják. A sóoldat a kristályos kőzetek repedéseiből áramlik fel, főleg a dolerit dyke-ok mentén. A források a kristályos kőzetek és Nyanza-palák érintkezési felületén, főleg az utóbbiak topográfiailag mélyen fekvő pontjain jelennek meg. Tekintve, hogy a sóoldat kizárólag vertikálisan áramlik, és hélium és egyéb gázokat is tartalmaz, a só eredete nagy mélységben lehet és valószínűleg alkáli típusú vulkánosságból származik. Az eredet természete, a mélybeli migráció és a sóoldat feláramlása komplex geológiai — geokémiai probléma. A nehézséget fokozza, hogy sem a fotogeológiai, sem a geofizikai módszerek nem adhatnak tökéletes magyarázatot a továbbkutatáshoz, a források genetikájához. A források hozamát a helyi hidrológiai és meteorológiai viszonyok is szabályozzák. A sókoncentráció a legnagyobb, ugyanakkor a hozam a legkisebb a száraz időszakban. Az esős időszakban ugyanez fordított. Ez az ingadozás inkább csak a forrásokban figyelhető meg. A fúrásokat a külszíni tényezők kevésbé befolyásolják. A sóoldat koncentrációja az egyes forrásokban meglehetősen változó, de az összetétel konstansnak tekinthető. A sóoldat átlagos vegyi összetétele az alábbi: NaCl 92,35% CaCl, 0,31% KC1 2,74% CaCŐ

3 0,37% MgSO/, 0,66% CaS0

4 1,81% MgClj 2,01% összesen 100,24% A gázminták elemzési eredménye: C0

2 1,7 térfogat % Hélium 2,5% O 0,1 Argon 1,2 CO, H, HC0

3 0,1 N 94,6 Tekintve, hogy a források, kutak (ásott) hozama és koncentrációja ingadozó, két fúrást mélyítettek már régebben a legkedvezőbbnek megítélt helyeken, az üzem egyenletes sóoldat ellátása érdekében. A fúrásokból szivattyúval emelik ki a sósvizet. Az üzemben egyszerű technológiával, a központi gyűjtőmedencébe szivatytyúzott oldatot, további medencesorozaton át, párologtatással sűrítik, majd a koncentrált oldatból végül fatüzelésű kemencékkel, főzéssel távolítják el a vizet. A gyár termelése kevésnek bizonyult, a megnövekedett belföldi igény, és az export kielégítésére, ezért szükségessé vált a kapacitás növelése. A jelenlegi üzem bővítése gazdaságtalan, ezért egy modern technológiával dolgozó új üzem építéséhez kezdtek hozzá — három és fél millió dolláros beruházással — melyben a napsugarak intenzív párologtatását használják fel. A terveket és a kivitelezést a francia SALINS DU MIDI cég készíti. Az új üzem évi 65 000 tonna sót fog előállítani, a közeljövőben történő beindulása után (1—4. kép). Mivel a jelenlegi sóoldat-mennyiség elégtelen, ehhez új fúrás mélyítése vált szükségessé. Tekintve, hogy geofizikai módszerrel (szeizmika) csak a kristályos alaphegység felszínét lehet meghatározni, de az optimális sóoldat-mennyiséget szolgáltató repedések, szerkezeti vonalak lefutását nem, egyéb meggondolásokból kellett kiindulni. 1. kép. A kristályosító medencék egyike 2. kép. Kristályosodott só a medencében, aratás előtt 3. kép. A só „aratása" 92