Hidrológiai tájékoztató, 1972

Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel

helymeghatározási adatokat. A térkép mértékaránya: 1' = 60 magy. mfld, ami 1:1440000-nek felel meg. A térkép (OSzK Ttár. TM 5939) — Mikoviny ha­sonló tartalmú térképei után — határozott visszaesést mutat. Pontossági vizsgálatával Fodor (6) foglalkozott. Szerinte a földrajzi hosszúságokban elkövetett hiba 1° 50' és 2° 45' között változik, míg a szélességekben csak 24" és 2'. illetve 15' nagyságrendű eltérések mu­tatkoznak. Épp emiatt Fodor nincs valami jó véle­ménnyel Kriegerről. ítéletünknél azonban figyelembe kell vennünk, hogy Krieger e térképeket egyáltalában nem a maga jószántából szerkesztette, hanem a szerző: Windisch, illetve Leowinek, a könyv és térkép ki­adója unszoló kérésének engedve készítette. Az ön­állóan kiadott térképe (OSzK Ttár. TM 5627) a ma­gyarországi póstaút-hálózat egyik legkorábbi térképe, ahol nem a mai értelemben vett térképi pontosság, hanem az érthetőség és tájékozódás megkönnyítése volt a cél. Ilyen célnak pedig Krieger térképei na­gyon megfeleltek. A magyar birodalmi címerrel dí­szített, szépen színezett térkép a maga korában igen becses, jó munkának számított, és nagy hiányt pó­tolt. Hogy milyen nagy volt a hiány a Magyaror­szágot ábrázoló térképekben, mi sem mutatja jobban, mint az: hányszor adta ki Fritsch Erik András — évtizedekkel mestere halála (1750) után — Mikoviny­nak hasonló tartalmú, de Krteger-énél jóval kisebb terjedelmű térképét. Krieger Sámuel utolsó évei A Balaton jövőéért annyit fáradozó Krieger Sá­muel 1780. táján hirtelen eltűnik a kutatók szeme elől. Életének végső hónapjaira a Sopron megyei ta­nácsülési jegyzőkönyvek derítettek fényt. Eszerint: miután Mária Terézia személyes ren­delkezése értelmében Krieger 1776-ban visszatért a Balaton szabályozását célzó munkálatokhoz, a hely­tartótanács kérte, hogy állományilag is tartozzék hoz­zájuk. Sopron megye nem akarta kitűnő mérnökét elveszíteni. Négy évnél tovább folyt az emiatt kelet­kezett vita a vármegye és a helytartótanács között. Végül is 1781. januárjában a megyei tanácsülés 139/1781. sz. határozatával kimondta, hogy: „Sámuel Krieger inr. Geometram pro usibus Regni Hungáriáé et Status Politici resolvitur". Azaz hozzájárult ahhoz, hogy Krieger a megyei szolgálattól ismét a helytar­tótanács kerületi mérnöki hivatalának állományába helyeztessék át. Ma már nehezen dönthető el, hogy ezzel jót vagy rosszat tettek-e Krieger családjának. A megyei tanács ugyanis azért mutatott Krieger ügyében 1781. első heteiben olyan feltűnő engedékenységet, mivel a 36 éves mérnök hirtelen megbetegedett, és felépü­léséhez nem volt semmi remény. Valóban: 1781. már­cius 8-án meghalt. Két nap múlva a soproni evan­gélikus temetőben helyezték örök nyugalomra.i LÁBJEGYZETEK ') A soproni ág. ev. lelkészség halotti anyakönyvi be­jegyzése 1781. március 10-től: Titul. Herr Sam(uel) v(on) Krieger der Löbl. (ichen) Ungariseh(en) stadthalterey YVohl merit:(us) Provinc. (ialis) Inge.(nieur) (be/gr aben) Ist. (V. kt. 66. old. No. 31.) Az eredeti szöveg: „Krieger Sarauells Haeredibus res­tantium Diurnorum exolveudorum Intuitu Informatio Ex: libris pracstanda" (377/1784. februári sz.) 3) Az eredeti szöveg a soproni ág. ev. lelkészség keresz­teltek anyakönyvének 1776. december 10-én. keddi napon tör­tént belegvzése szerint: „Inf.(ans) Barbara Josepha Rosina. Pat(er): Titul. (ierter) Herr Sámuel v.(on) Krieger Comitats Ingenieur: Mat.(er) Christiana Josepha Philippina Geborene Bernigin Susc.(eptores): Titul. (ierter) Herr Carl von Jezer­nitzky Erbherr von Bahon, der löbl. (ichen) Odenburger Co­mitats Vice Gr(af) Samt mit s(einer) Ehefr(au) Barbara geb. (oren) von Griner. Titul. (ierter) Herr Adam von Landgraf mit seiner Ehefrau Salome, u(nd) Herr Jonathan VVietorls, Consector allhier mit seiner Ehefrau Rosina. (VII. kt. 124. old. 188. tétel). Még egyszer találkozunk a nevével a megyei tanácsülési jegyzőkönyvekben. Három év múlva, 377/1784 sz. határozatával utasítja a tanács az ille­tékeseket, hogy Krieger örököseinek a pénztárkönyvek alapján adjon részletes felvilágosítást az elhalt mér­nök állítólag ki nem fizetett napidíjairól. 2 Ügy látszik, az özvegy követelésére az üggyel a helytartótanács is foglalkozott. Ismeretes ugyanis Sop­ron vármegyének a helytartótanácshoz 1784. március 1-én intézett az a felterjesztése, amelyet a helytartó­tanács 1784. április 13-i ülése tárgyalt. Ennek jegy­zőkönyvében található ez a bejegyzés: „Zala vármegye — a 806/1784. számra utalva — jelenti: néhai Krieger nevű geometrát a Balaton tavával kapcsolatban vég­zett munkáiért teljesen kifizette" (17). A jegyzőkönyvek tartalma nem meglepő. Sok­szor találkozunk hasonló esetekkel. Most is az tör­tént, hogy Krieger özvegye, Christiana Josepha Phi­lippina Bernigin éveken át kérte férje elmaradt illetményeinek kifizetését. Az iratok szerint kérelme indokolatlan volt. A soproni evangélikus egyház anyakönyvei alap­ján megállapítható, hogy Krieger neve nem szerepel a házasságkötésekről készült anyakönyvben. Felesége tehát nem volt soproni lakos. Neve után (Bemigin: Brnice, Bernicze-i) valószínűen Liptó-megyei család sarja lehetett. A kereszteltek anyakönyvében lelt bejegyzés sze­rint egyetlen leányukat, Barbara Josepha Rosinát, 1776. december 10-én Sopronban az ágostai hit sze­rint keresztelték. Nem érdektelen tudnunk, kik vol­tak a leányka keresztszülei. (Minél többen és minél előkelőbbek voltak, annál megbecsültebbek voltak a gyermek szülei is.) Krieger Borbálának hat keresztszülője volt, és pe­dig: Jezernitzky Károly, Bahon örökös ura („Erbherr von Bahon"), Sopron megye alispánja és neje; Ádám von Landgraf és neje; s végül Jonathan Wietoris vizsgálóbíró és neje. 3 Ezek szerint Krieger Sámuel fiatal kora ellenére Sopron városban és megyében köztiszteletben álló, nagyon megbecsült személy volt. Dr. Bendefy László IRODALOM 1. Gatti. Friedrich (1901). Geschichte der K. K ingenieur und K. K. Genie- Akademie 1717—1869. Wien. 2. Bendefy L. (1971): Vay Miklós és Born Ignác szerepe a Tokaji-hegység földtani megismerésében. Technikatört. Szemle VI kt. Bpest. 1973. 3. Varga V. (1964): szerk.: Magyar műszaki alkotók — Bőhm Ferenc (44. old.) — Műszaki Kiadó. Bpest. 4. Fodor F. (1958): Magyar Vízmérnököknek a Tisza-völgy­ben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi mun­kálatai és azok eredményei = Bpesti Műsz. Egyet. Közp. Könyvt. Műsz. Tört. Kiadv. 8. sz. Bpest. 5. Szinnyey J. (1900): Magyar írók. VII. kt. 291. old. Bpest. 6. Fodor F. (1952'54): Magyar térképírás I—III. kt. Bpest. 7. Bendefy L. (1969): Walcher József 1719—1803 = Hidroló­giai Tájékoztató. 1969. június. Bpest. 8. Bendefy L. (1970): A magyar kamarai mérnöki intéz­mény kialakulása 1650—1850 = Levéltári Szemle. 1970/3. sz. 548—571 old. Bpest. 9. Hofkamerarchiv (HKA). Wien. 1772. Fasc. 3. A — fol. 98— No. 26. Január. 10. HKA 1776. 25. kt. — Fasc. 33. — fol. 139 — No. 152. — Térkép: OL. S 11. 1100. 11. HKA 1775. 23. kt. Fasc. 33. — fol. 469. — No. 79. 12. HKA 1776. 25. kt. Fasc. 34. — fol. 541. — No. 131. 13. OL. Kanc. lt. Acta gen. 1776/104. fol. 8. 14. Bendefy L. — V. Nagy I. (1969): A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bpest. 15. Bendefy L. 1973 : Mikoviny Sámuel megyei térképei = A Magvar Tud. Akad könyvtárának ki?d Bne«t. (*• a ) 16. Ulbrich K. (1956): Der Kartenmasstab und selne Bestlm­mung vormetrlschen Kartenwerken = Mit. d. Geogr. Ges. Wien. 98/2. sz. Wien. 17. OL. Htt. lt. Protoc. Dep. Comm. Rsz. 1913/1784.

Next

/
Oldalképek
Tartalom