Hidrológiai tájékoztató, 1972

Hírek

A vállalat 1950-ben alakult. Jelenlegi felkészültsége alapján az alábbi munkaterületeken fejt ki tevékenységet: 1. Geodézia — 2. Mélyépítés, alapozás, talajmechanika — 3. Mérnökgeológia — 4. Az előbbieket kiegészítő feladatokként foglalkozik: talajok és talajvizek vizsgálatával; talajba vagy agresszív levegőjű térbe kerülő betonok, acélcsövek stb. korróziós vizsgálatával, illetve korrózió elleni védelmi szaktanácsadással; építőipari faanyagok gombásodás elleni védelmével; salakbeton födémek vizsgálatával. Gyűjti, rendszerezi és tárolja a talajmechanikai és hidrológiai adatokat; nyilvántartást vezet róluk, és a szükséges megrendelésekhez képest fel is dolgozza azokat. E feladatok ellátása céljából az FTI számos laboratóriumot létesített. Van a vállalatnak fotogrammetriai, talajmechanikai, talajszilárdítási, mérnökgeológiai, geofizikai, geoelektromos. radiológiai, mérnökbiológiai. hidrokémiai, kolloidkémiai, betonkorróziós, valamint egy általános fotolaboratóriuma. Az elmúlt évek alatt az FTI komplex szervezetté fejlődött. Komplex tevékenysége abban áll, hogy a fentebb felsorolt mérnöki előtervezési és mélyépítési szakágak mindegyikében egyenként is, átfogó munkát tud vállalni; továbbá mint az ország egyetlen komplex előtervező vállalata e szakágakban kutatási, műszaki fejlesztési és szaktanácsadási tevékenységet is folytat. Az utóbbi: részint szaktanácsadási és patronáló, részint — bizonyos mértékben — szakfelügyeleti hatásköre az egész országra kiterjedt. E feladat ellátására az FTI keretein belül a következő szolgálatokat rendszeresítették: Központi Talajmechanikai és Hidrológiai Adattár, Építőipari Korróziós Tanácsadó Szolgálat és Alapozási Szaktanácsadás. A vállalat „Előtervezés — Mélyépítés 1950—1970" címmel emlékkönyvben összegezte két évtizedes munkásságának eredményeit. A tanulmányokat, amelyek a fentiek szerinti sorrendben ismertetik az FTI konkrét munkásságát, a vállalat osztályvezetői és kiváló munkatársai írták. Kiemeljük az alábbi nagyfontosságú ismertetéseket, értekezéseket. Ipari geodézia: Tervezési térképek készítése — Építmények mozgásvizsgálata. Fotogrammetria: Városrendezési alaptérképek — Korszerű homlokzatfelvétel — A fotogrammetria alkalmazása a műszaki tervezésben. Talajmechanika: Talajmechanikai vizsgálati módszerek fejlődése — Űj létesítmények talajvizsgálata — Meglevő létesítmények talajmechanikai vizsgálata — Rézsüállékonysági kérdések — Talajdinamikai vizsgálatok — Földművek ellenőrzése radioaktív izotópokkal. Alapozás tervezés: Korszerű cölöpözésd eljárások — Talajszilárdítás — Résfalas alapozás tervezése és művezetése — Alapmegerősítés — Különleges cölöpök teherbírása. Víztelenítés és vízmentesítés: A mértékadó talajvízszint meghatározása — Az elektroozmotikus szigeteléssel szerzett tapasztalatok — Székesfehérvári KÖFÉM víztelenítési és vízmentesítési munkálatai — Lakótelepek hidrológiai vizsgálata. Mérnökgeológia -építésföldtan: Mérnökgeológiai térkéDezések. Építőipari nyersanyagkutatás: A geofizikai módszerek alkalmazása a kutatásban — Az Orosházi Üveggyár részére végzett homokkutatás. Vízellátás: Vízbeszerzés és vízfeltárás — Vízművek tervezése. — Ivóvizek minősége — Vízkezelés — Mélyfúrású kutak vizsgálata. Korrózióvédelem: Bauxitbeton vizsgálatok — Fúrt kutak korrózió elleni védelme. Komplex vizsgálatok: Dunaújváros talajmechanikai és hidrogeológiai kérdései — Délborsodi Regionális Vízmű — Mátravidéki Fémművek vízellátása — Beremendi cement és Mészmű telepítésével kapcsolatos előmunkálatok. A Népgazdaság egyes ágazatai részére végzett munkák: Építmények állagvédelme — Építmények rekonstrukciója. Építőanyagipar: Néhány érdekes építőanyagipari nyersanyagkutatás — Az országos építőanyagipari felmérések. Városépítés: A balatonfelvidéki építésföldtani térképezés — Városrendezési alaptérképek készítése. Műemlékvédelem: Műemléképületek falainak nedvesség elleni védelme — Műemlék-objektumok felületvédelme. Mezőgazdaság és élelmezésipar: Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vízellátása — Gabonatárházak talajmechanikai vizsgálata és alapozása. Bányászat: Külszíni fejtések felvétele. Vegyipar: A vegyipar termékeinek felhasználása a mélyépítésben. Vízgazdálkodás: A Tisza II. Vízlépcső geodéziai és fotogrammetriai munkái — Ipari vízgazdálkodási vizsgálatok. , Kulturális ellátás: A „Budapest"' Szálló alapozása — A Keszthelyi Helikon Szálló alapozása. Nagyon tanulságos az FTI dolgozói irodalmi munkásságának bibliográfiája. A több mint 20 oldalra terjedő könyvészet rendkívül érdekes tanulmányok tárháza. Tiszteletre méltó tudományos és gyakorlati teljesítmények regisztrálása. Sajnálatos módon nem teljes. Nem találjuk benne például dr. Biczók Imrének, az FTI egykori neves igazgatójának korrózióvédelmi tanulmányait és már 10—12 nyelven, több mint 26 kiadásban megjelent híres korrózióvédelmi könyvét. Félő, hogy a szerkesztők mások tanulmányairól is megfeledkeztek. Valami módon e hiányok pótlását javasoljuk. Dr. Bendefy László HÍREK 1971. augusztusában tartották Tokióban a Nemzetközi Hidrológiai Konferenciát. amelyen hazánk küldöttjeként dr. Rónai András vett részt. Jelentéséből az alábbiakat közöljük: A japán földtani szolgálat vízügyi részlege, az ipari vízügyi szervekkel és az egyetemek földtani és földrajzi tanszékeivel összefogva, a Hidrogeológusok Nemzetközi Egyesületét (International Association of Hydrogeologists) egy tokiói konferenciára hívta meg. A rendező japánokon kívül 22 ország 57 képviselője vett részt a konferencián, köztük 13 ázsiai országé, olyanok is. mint Thaiföld, Korea, Kína, Afganisztán, India, Ceylon, Irán, Malaysia, Nepál, a Fülöpszigetek és Vietnam. A kis — és európai szemmel — gyakran elmaradottnak vélt ázsiai országok képviselői nemcsak megjelentek, hanem a hidrológiai térképkiállításon olyan térképekkel vonultak fel, ami a figyelmet rájuk irányította. A török és francia térképezés részletes és a kiállítási anyaggal jól dokumentált ismertetését kiválóan egészítette ki az Alföld hidrogeológiai térképezésének problémáiról szóló magyar előadás. A konferencia során a résztvevők megtekintették a térképkiállítást, közte a Magyar Alföld Földtani Atlaszának Szolnok füzetét, amellyel kapcsolatban dr. Rónai András több kérdést kapott. A 21 db, 100000-es méretű térkép és az ahhoz adott magyarázó szöveg (angol nyelvű is) feltűnést keltett, bár a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent Magyarország földtani atlasza (főszerkesztő: dr. Schmidt E. R.), a magyar hidrológiai kutatást már eddig is elismertté tette. 1972.