Hidrológiai tájékoztató, 1972
Szabó Sándor: Szolnok város vízellátási-csatornázási múltja, jelene és jövője
b) Ivari vízellátás Iparivíz minőségű igényeket a rendelkezésre álló kapacitás kielégíti. Jelenleg az ivóvízminőségű ipari vizet előállító Sajóecseg I. ipari vízmű az ivóvízellátási igényektől függően 8.000 m 3/nap kooperációs ivóvíztermelési kapacitás igénybevételét biztosítja, mely egyedül álló példa az országban a komplex vízmű előnyeit illetően. c) Csatornaszolgáltatás A vállalat kezelésében lévő Sajó-völgyi szennyvíztisztító telepek kizárólag ipartelepek és az ahhoz tartozó lakótelepek helyi szennyvíz tisztítását végzik. d) Építés — Fenntartás A vállalat megalakulásának kezdeti éveiben az építőipari tevékenység keretén belül kisebb törpevízművek építését végezte, később a távolban fekvő munkaterületek miatt az amúgy is alacsony kapacitás kitöltését a Regionális Vízmű és az ahhoz tartozó települések hálózatbővítési munkáival töltötte ki. Kisebb volumenű munkákra történő átállás ellenére a vállalat építési üzeme 1970-ben sikeresen helyt állt az árvízsújtotta területen épült csengeri vízmű építésénél. Ma már 30 milliós kapacitással rendelkezünk. A nagykiterjedésű rendszer létesítményei a folyamatos vízellátás biztosítása érdekében a vállalat fenntartási üzemétől rendszeres és folyamatos karbantartást igényel. A szervezet gyors és jól gépesített hatékony alakulat. VI. A vállalat gazdasági tevékenysége A vállalat gazdasági tevékenysége és a műszaki intézkedések forint értéke számokban kifejezhető gazdasági eredményeken mérhető le. Ezen eredmények kedvező alakulását az 1. táblázat szemlélteti. A z 1967. évi eredmények után a vállalat 1968-ban elnyerte az Élüzem címet. A vállalati kollektíva jelenleg is arra törekszik, hogy az eddigi intenzív gazdasági növekedést minőségi munkával hozza. így a „Kiváló Vállalat" ós a „Szocialista Munka Vállalata" címet még kétszer nyertük el. VII. Távlati célkitűzések Északmagyarország ipari, mezőgazdasági üzemeinek és a lakosság vízfogyasztásának százalékos megoszlása 1962-től lényegesen megváltozott. Az elmúlt időszak alapján lemérhető tendenciákból következik, hogy a jövőben arányaiban a lakosság vízigényének növekedésével kell számolni. Ezt a tendenciát mi is elősegítjük, újabb települések bekötésével. A gazdasági és műszaki mutatók a napi feladatok mellett, a jövő feladatait is kijelölik. Az előreláthatólag kritikus helyekre a vállalat már elkészítette a VIZITERV-vel Szendrő község térségében, valamint a Boldva község alatti helyeken telepítendő vízművek tanulmánytervét. Az OVH és kisebb mértékben egyes tárcák beruházásából épült Regionális Vízműveket a vállalat lehetőségeihez képest saját forrásból jelenleg is, a jövőben is bővíteni fogja. Foglalkozunk a mátrai térség további vízszerzési lehetőségeinek felkutatásával, mely kiegészíti a jelenlegi megoldást. Ezek a helyi megoldások hosszabb távon feltételezik a nagyobb térségeket érintő állami beruházások további megvalósulását. Központi hitelforrásból 1971-ben elkezdődött az MRV. III. ütem csóréti tározó és az ÉNRV. II. ütem Komra-völgyi tározó építése. Igyekszünk már most felkészülni a jövő feladataira, erősítjük a vállalat személyi állományát. Ma már a személyi feltételek képzettség vonatkozásában, is előbbre léptünk. Közel 45 egyetemi, vagy főiskolai végzettségű több, mint 126 középfokú végzettségű szakemberrel rendelkezünk. Mérnökeink, közgazdászaink fiatalok, technikusaink többsége 4—8 éves gyakorlatú, azonban úgy érezzük, hogy együtt nőnek a feladatokkal és tudásban megfelelnek a mai korszerű kívánalmaknak. Szolnok város vízellátási-csatornázási múltja, jelene és jövője Szabó Sándor Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, Szolnok Vízellátás r A települések lakosságának ellátása egészséges, jóízű ivóvízzel az egyik legfontosabb közegészségügyi követelmény. A XIX. század rohamos városiasodásának időszakában a lakosság tömeges együttélése és a kellő higiénia hiánya súlyos következményekkel járt. Gyakoriak voltak az ivóvíz által terjedő járványok. A járványveszély erős növekedése indította a városok veztőségét arra. hogy fokozottabb mértékben gondoskodjanak szervezett, közösségi vízellátásról. A nem megfelelő ivóvízellátás és csatornázás miatt Szolnokon is kiterjedt járványos megbetegedések fordultak elő, jelentős halálozási arányszámmal. A vízhiány enyhítésére, és az egészséges ivóvíz biztosítása céljából a Kossuth téren és a Vásártéren artézi kutat létesítettek. E kutak vízhozama azonban nem volt elegendő a vízhiány kielégítésére, ezért állandó sorbanállás jelentkezett. A város akkori vezetői vízmű építését, létesítését határozták el. Az építkezést 1909. tavaszán egkezdték. A város vízszükségletének megállapítása során 100 l/nap fejadaggal számoltak. 37 000 lakost figyelembe véve 30 éves távlatban a vízművet 3700 m 3 napi víztérmelésre tervezték. Mivel az artézi kutas megoldás alkalmatlannak bizonyult a vízellátás megoldására — így született az a döntés, hogy a város ivóvíz szükségletét felszíni Tisza vízből kell biztosítani. Abban az időben a tiszai nyersvíz a jelenleginél lényegesen tisztább volt, a Tisza felső szakaszán nem volt említésre méltó ipari vagy házi szennyvízből adódó szennyeződés. A lakosság nagy része ebben az időben ivóvíz szükségletét is a nyers tiszavízből fedezte, s minden tisztítás nélkül használta. A vízmű építése 1910. februárjában fejeződött be. A felszíni tisztítómű egyszerű ülepítő medencékből (1. kép) és lassú szűrőkből állt, a szolgáltatott víz minősége megfelelő volt. A vízvezetéki elosztó hálózat 28,5 km hosszúságban épült ki, és magaslati víztárolóként 1 db 600 m 3-es űrtartalmú víztorony épült meg az Eötvös (akkor Vásár) téren (2. kép). 1972.