Hidrológiai tájékoztató, 1972
Béress Béla-Szinessy Iván: A Fővárosi Csatornázási Művek délpesti szennyvíztisztító telepének üzemi tapasztalatai, s a fejlesztés irányai
3. kép. A 30.000 m^jnap kapacitású telep makettje (háttérben a fehér körök a tervesett további 30.000 m'/nap bővítést jelölik) került, és azóta is megfelelően, jó hatásfokkal működnek. A 2.800 m 3-es vasbeton tartályok vízzárósága jó. A üzemeltetés során kezdetben nehézségek voltak az iszap betáplálásánál, és keverésénél. Az eredetileg betervezett EGRS 125-ös szivattyúk ilyen nagy nyomómagasságra nem bizonyultak alkalmasnak, ezért szükségesnek láttuk más típus (SSI 125/150) beépítését. Ezek kisebb szerkezeti módosításokikai, és megfelelő vízkenéssel alkalmasak a feladatok megoldására. Laboratóriumunk folyamatosan ellenőrzi a rothasztók iszapminőségét, és a keletkező gáz összetételét. E vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a termelt gázban kénhidrogén még nyomokban sincs, ezért szükségtelen a gáztisztító berendezés üzemeltetése. Nehézséget okoz az egyes tornyokban keletkező gáz mennyiségének mérése. Minden egyes rothastzó fel van ugyan szerelve gázmennyiségmérő műszerrel, azonban a helyes képet teljesen meghamisítja a gázkcwnpresszor által a gáztárolóból keverés céljából kinyomott ismeretlen mennyiségű gáz, amely a mérőkön ismételten jelentkezik. Ezért szükségesnek láttuk a kazánokban elégetett gáz mennyiségén kívül az elfáklyázó felé vezetett gázmennyiség pontos mérését is, hogy az össztermelés pontosan mérhető legyen. Nem oldotta meg a tervezés a gáz megfelelő víztelenítését. A viszonylag magas hőmérsékletű gázban lévő pára könnyen kicsapódik, és ennek következtében az egyes csővezetékszakaszokba épített párafogók víztelenítése napjában többször is szükséges abból a célból, hogy a megfelelő üzemet és mérési lehetőségeket biztosítani tudjuk. Ugyancsak e körülmény teszi bizonytalanná általában a gázmennyiségmérő műszerek üzembiztos" működését is. 10. A termelt gáz jelentős részét a kazánházban 5 db MG III. típ. NDK kazánban égetjük el. A vegyes tüzelési iehetőségű kazánokkal — az üzem beindításakor — a koksztüzelésnél igen gyakoriak voltak a meghibásodások (kazántag repedések). Ez a koksztüzelésnek (kisalakozásának és utántöltésének) lehetett a következménye, mivel ezen hibák a gáztüzelés beindítása óta nem jelentkeztek. A kazánok félautomatikus működését sikerült megoldanunk a gáztüzelés beindítása után. A fűtővíz hőmérséklete vezérli a kazánokba betáplált gáz menynyiségét. Nyomáskimaradás esetére a kazánokat gázhiány biztosítókkal szereltük fel. A biztonságos üzemeltetés érdekében a kazánház jobb szellőztetését ventillátor beépítésével javítottuk. A kazánházi burkolatlan fűtőviz i^ovezetékeken nagy volt a hőveszteség, és ezért a csőrendszert teljes egészében hőszigeteltettük. 11. Az előzőekben nagy vonalakban vázoltuk a telep üzembehelyezésével, és eddigi üzemével kapcsolatos főbb tapasztalatainkat. Meg kell állapítani azt, hogy a tisztítóberendezés várakozáson felül beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és teljesítette a megépítésével kapcsolatban kitűzött feladatokat annál is inkább, mivel jelenleg már kapacitásának 50%-án túl is van terhelve. A felmerült és lényegileg már kiküszöbölt nehézségek elsősorban a berendezések és gépek prototípus jellegéből adódtak, és azok megszüntetése elsősorban az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján volt lehetséges. Külön nehézséget jelentett az a körülmény, hogy a telepet kezdetben lényegileg gyakorlatlan kezelők üzemeltették akiknek tevékenysége gyakran negatívan éreztette hatását. A jobb bérezési körülmények is biztosítják a jövőben, hogy megbízhatóbb szakképzettebb személyzetet foglalkoztassunk a telepen. Javítja kilátásainkat a megszerzett többéves üzemeltetési tapasztalat, és a lassan kialakuló törzsgárda is. 1972.
