Hidrológiai tájékoztató, 1972
Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek
2,80 ,55^ 3x56-1.70^55^ +200 B-200 vb. lemezek ÉU™—C-40 vb.cölöp 4m-ként ~ 15 cm B-200 ±0,0 0 P° ne l VAV/'AV/ . + 160 A partfal jele 2. 3. 4. 5. 6. 1 méter építési költsége szükséges Ft munkaóra 2815 2648 3196 4556 1853 3260 59 51 39 56 25 36 6. ábra. Az új kikötő mólója sére tervezett belső kőhányás a lemezt külső jégnyomással szemben támasztja meg, részben vegyes építési törmelék helyettesíti. A szelvény gazdaságos, zagygátként is alkalmazható, méterenként 5 m 3 földmunka szükséges hozzá. B-200 gerenda 2 m-ként Munkaszervezés szempontjából jelenleg nem mutatható ki különbség a kőhányás és a colöpös szerkezetű partfalak között. Előbbinél a profilbarendezés és a burkolatképzés, utóbbinál pedig a koszorú zsaluzása jár sok nehézséggel. A 4. és 5. ötéves terv során 10 km partfalat kell építeni. A feladat nagysága lehetővé teszi korszerű eszközök, pl. cölöpverő és panelrakó munkahajó kialakítását, melyekkel a munkafolyamatok nagy része gépesíthető. Meg kell oldani a koszorú-zsaluzás korszerűsítését, pl. cölöpökre függeszthető önhordó fémzsaluzat szerkesztésével. A nehézséget itt a cölöpkiosztás várható egyenetlensége okozza. A Velencei-tó partjának üdülőhellyé fejlesztési programját a kormány elfogadta. Néhány részfeladat megoldása után a program partfalépítési része gazdaságosan, korszerű módszerekkel hajtható végre. Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek Sárközi Géza—Gordos Árpád Komárom megyei Vízmű Vállalat, Tata Komárom megye az ország legkisebb, egyben egyik legjobban iparosodott megyéje. Domborzati viszonyaira jellemző a Vértes, a Gerecse, .a Pilis, a Bakony lába éppúgy, mint nyugati részén a Kisalföld. A domborzati sokrétűség az itt élők tevékenységének sokfélesége, az ipari és mezőgazdasági tevékenység váltakozása és összefonódása, az ipari tevékenységnek szinte minden ága az, ami a megye arculatára jellemző. Ebben a mindenben szerteágazó megyében talán csak egy azonosság található: az ivóvízigények állandó jelentkezése lakossági és ipari téren egyaránt. Az ivóvízigények növekedése az ipari tevékenység növekedésével arányosan jelentkezett, és az 1950-es évek végén már nem látszott a klasszikus megszokott víztermelési lehetőségek módján a feladat megoldhatónak. Űj lehetőségeket kellett keresni a növekvő mennyiségi igények kielégítésére, mert koncentráltan jelentkeztek a vízfelhasználások a különböző városok és egyéb ipari települések területén, de elszórtan az egész megyében vízellátási gondokkal küzdöttek a legkülönbözőbb igényjelentkezések miatt a községek is. Súlyosbította .a megye vízellátási gondjait, hogy az ipar egyik fő ága a szénbányászat, mint vízelvonó fejtett ki tevékenységet. Az ipar más ágai pedig környezetük és befogadóik szennyezésével csökkentették a víztermelési lehetőségeket. Kényszerítően hatottak a körülmények, hogy komplex vízgazdálkodásra terveket dolgozzunk ki, hogy a vízelvonások által súlytott területeket kárpótoljuk, hogy a szennyezett területek növekedését megakadályozzuk, és biztosítsuk a távlati vízigények vízkiviteli lehetőségeit. Mind gyakrabban jelentkeztek a megye különböző területein a meglévő víztermelő kutak elszennyeződései. Felmerült, hogy az itt kitermelhető vízmennyiségeket más vízkivételi helyekről kell pótolni. Ilyen okok sürgették elsősorban a távlati elképzeléseket is magában foglaló gazdaságos üzemeltetést biztosító regionális rendszerek kialakítását. Első feladatként jelentkezett a vízigények felmérése, és az igények kielégítésére alkalmas vízkivételi művek telepítési kérdéseinek tisztázása. A szükséges vízföldtani kutatások munkáiba az ország szinte valamennyi szakvállalata közreműködött. A tervezők felmérték a terület: I. felszíni víz, II. forrásvíz, III. felszín alatt kis mélységben lévő víz, IV. felszín alatt nagyobb mélységben lévő víz előfordulásait. A mindenre kiterjedő munka során kikérték és egyeztették a terület részkérdéseivel foglalkozó szakembereinek, valamint az egységes átfogó vízgazdálkodási kérdésekben jártas ismert szakértők véleményeit. Á tervek készítésének időszaka előtt a Magyar Hidrológiai Társaság is foglalkozott — többek között — az Általér-völgyi ipartelepek vízellátásával és munkájával messzemenő támogatást adott a tervezőknek. A Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek előkészítése, tervezése és megvalósítása igen összetett feladat, így ismertetésére csak vázlatosan lehet vállalkozni az adott keretek között, és előre is elnézést kell kérnünk. ha az itt említésre került anyagrészekben nem foglalkoztunk olyan kérdésekkel, mint a rendszerek gépészeti berendezéseinek újszerűségei, a rendszerek egészségügyi vonatkozású előnyei és megoldásai stb. Komárom megye területén, a távlati fejlesztési tervek szerint 3 regionális vízellátási rendszer kialakítása képzelhető el: 1. Tatabánya, Tata, Oroszlány, Kisbér, 2. Dorog, Esztergom, 3. Komárom, Szőny, Almásfüzitő térségi regionális vízellátási rendszer (1. ábra). 1972.
