Hidrológiai tájékoztató, 1972

Kvasz Jenő: Korszerű esőztető öntözőfürtök tervezése elektronikus számítógép alkalmazásával

o> -o V) ^ 100 >o ü> -<d szakasz Lí-IMfm -© L2" 1 m ® © szakasz Vizsgált mellékvezeték 3 CL L

3-288m ® 5,0 6,0 Nyomásveszteség, h [m] 1. ábra. Költségminimum poligon szerkesztése -a c 0 e o>oiin o-a> c « | QJ O Nyomósveszteség, h[m] vízsebességek esetében alkalmazható átmérők szerepelnek. További jelölések: b: fajlagos beruházási költség e: fajlagos nyomásveszteség B: szakasz teljes beruházási költsége h: szakasz nyomásvesztesége AB: szomszédos csőátmérők beruházási költség különbsége Ah: szomszédos csőátmérők nyomásveszteség különbsége AB/Ah: egységnyi nyomásveszteségre eső beruházási költség változása. A méretezés gyakorlatilag azonos a grafikus eljárásnál ismertetett módszerrel. Először minden szakaszon alkalmazzuk az előforduló legnagyobb átmérőt. Ezek összege ad egy maximális beruházási költséget, és minimális nyomásveszteséget a mellékvezetékre. A következő lépésben azon a szakaszon csökkentünk átmérőt, ahol a A B/ h A érték a legnagyobb. (Példában „b" szakasz 0 250). Az ennek megfelelő A B-vel csökkentjük a 2 B értéket és a A h-val növeljük a 2 h értékét. Ezt folytatva végül eljutunk a legkisebb átmérőkhöz. Adott h értékhez tartozó optimális átmérő összetétel így kiválasztható. Amennyiben a megadott nyomásveszteség nem egyezik valamely számított 2h értékkel, akkor lineáris interpolálás végzendő, a két szomszédos érték között. Az itt vázolt eljárás egzakt módon bizonyítható költségminimumot eredményez, azonban csak elágazás nélküli vezetékszakaszok méretezése esetén rentábilis a módszer. Elvileg alkalmazható elágazó vezetékek esetén is, de rendkívül munkaigényes a számítás elvégzése. 3. 2 Gépi számítás Véleményem szerint a módszer gyakorlati alkalmazása tarthat elsősorban érdeklődésre számot, így csak azt vázolom. A programozásról csak annyit, hogy linéáris programozással készült, melynek kidolgozása a felszínalatti nyomócsőhálózatok hidraulikai méretezésére szintén dr. Ijjas I. (2.4) nevéhez fűződik. A TIVÍZIG Műszaki Tervezési Osztálya ezt első ízben 1968-ban a hajdúszováti esőztető öntözőfürt kiviteli terveinek készítése során alkalmazta. Az első ízben alkalmazott program azóta több módosításon ment át (és továbbfejlesztése jelenleg is folyamatban van), amelynek eredményeként az adatlapok kitölté-