Hidrológiai tájékoztató, 1972

Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel

Ugyancsak állami pozíciójára vall egy 1780. körül készült eredeti, valamint egy másolati térképe is (OL. Zichy-cs. térk. S. 17. No. 89 és 97) amelyben a Papkeszi és a vele szomszédos Sári-puszta vitás birtokhatárát állapítja meg a régi határjárási okirat alapján. A megíelelő adatokat tartalmazó iratok hiányában a térképek tartalma és aláírása alapján arra kell következtetnünk, hogy Krieger 1780. tájt ismételten odahagyta a kincstári szolgálatot és visszatért Sopronmegyei hites mérnöki állásába (14.) (Véleményem szerint megunta a Balaton lecsapolása körül támadt, véget nem érő vitákat és az érdekelt földbirtokosok által kezdeményezett, ellene irányuló támadásokat). Mindenesetre 1780-ban Krieger újból Sopron-megye hites geometrája. Ebben az évben fejezi be „Mappa exhibens rivum Réptze ab op(pido) Locsmánd usque pos(sessionem) N(agy) Geresd, cum omnibus suis alveis et meatibus" című térképét. (Méretaránya 1:14400; nagysága: 133x43 cm. Található a Sopron-megyei levéltárban, SmT 67 sz. alatt.) E térkép, miként címéből is kitűnik, kimondottan folyószabályozási céllal készült. Tartalmazza a Répce „minden medrét" és a folyó „minden kanyarulatát". Ismeretes még egy Krieger-iéle Rába-térkép, amely a helytartótanácsi térképek állagában (OL. Htt. lt. Div. XIII. No. 271) Vertics Ferenc 1796. évi másolataként maradt fenn, de a térkép az 1776. év tájáról való. Valószínű, hogy a II. József rendeletére megkezdett „Práliminaire Flussaufnahme"-val kapcsolatosan megkezdett, és a császár halála után is folytatott általános folyótérképezés (8) során összegyűjtött térképekkel került ez a példány a helytartótanács birtokába. Itt jegyzem meg, hogy a Sopron-megyei levéltárban van öt, ismeretlen szerzőtől származó olyan térkép (jelzetük: SmT 30, 31, 32, 33, 34), amelyek minden valószínűség szerint Krieger Sámuel munkái. Mindegyik keltezetlen, de kivétel nélkül az 1780. körüli évekből valók. Tárgyuk szerint az SmT 30. KisfaHid határának-, a többi pedig a Kis Rába Beled, Mihályi és Kisfalud határában lévő szakaszainak térképei. Az 1778. körüli évekből való Krieger legnagyobb szabású birtoktérképe. Eredetije a Sopron-megyei levéltárban van. Címe: „Geographische Charte derer zur Grafschaft Forchtenstein gehörigen Herrschaften Hornstein, Eisenstadt, Poetsching, Forchtenstein, Kobersdorf, Landsee und Lockenhausen ..." (Méretaránya kb. 1:216000.) A térkép tehát a fraknói uradalmi központhoz tartozó Szarvkő, Kismarton, Pecsenyéd, Fraknó, Kabold. Lándzsér és Léka várát, illetve uradalmait magába foglaló területet öleli fel, szép, fekete tusrajzú ábrázolással. A térkép rajza kissé régi modorú, halmocskás hegyekkel, s a községek kis karikákra illesztett templomokkal. Fodor (6) kétségbe vonja Krieger szerzői prioritását Hegedűs Jánossal, Sopron-megye egykori hites főmérnökével szemben, leinek Sopron-megye térképe belekerült Görög Devieter atlaszába. Ez azonban nem döntő szempont, mert hasonló megyei térképet készített Sopron megyéről már 1735. táján Mikoviny Sámuel is (15). Közben Kriegert is kikezdte az idő. Noha 1780-ban még csak 36 éves, miként annyi más geometrát, őt is betegségek kínozták. A szívével volt baj? Az írások nem beszélnek erről. A munkálatok térbeliségét korlátoznia kellett. így került sor arra, hogy az 1776. utáni években elvállalja három Sopron-megyei község; Gyóró, Kisfalud és Mihályi erdeinek felmérését. Mind a három térképet a Sopron-megyei levéltár őrzi (Sm T 24, 29. illetve 39 sz. alatt). A térképek keltezetlenek. A levéltári térképkatalógus szerint Gyóró és Kisfalud térképe 1780—, Mihályié 1802. körül készült. Véleményem szerint valószínűbb sőt szinte bizonyos, hogy mind a három térkép 1778. és 1780 között készült. Már csak azért sem készülhetett később, mivel Krieger 1781-ben meghalt, de erről később. Egyébként valóbein nehéz Krieger életútját nyomon követnünk. Kiváló szakértelme és óriási munkabírása miatt szolgálati helye és viszonya sűrűn változott. Az alábbiakban összeállítottam szolgálati- és állandóbb lakhelyeit. Ezek: Eperjes (gyermek- és ifjúkor) 1746—1764, Sárvíz, Balaton-környék (praktikáns) 1764—1766, Gumpensdorf (mérnök-iskola) 1766—1768. jan., Pozsony és Sopron (uradalmi mérnök, majd a bécsi udvari kamara mérnöke) 1768—1771, Sárvíz, Sió, Kapós, Balaton-környék (kerületi mérnök) 1772—1774, Sopron (Sopron-m. hites mérnöke) 1775—1776, Dráva-menti munkálatok (kerületi mérnök) 1777—1779., Sopron (Sopron-m. hites főmérnöke) 1780—1781-ben bekövetkezett haláláig. Mivel Pozsonyban több rokona élt, ő is szívesen tartózkodott Pozsonyban, amely még a 18. század végén is az ország második városának számított; művelődési és gazdasági tekintetben pedig kétségtelenül Pozsonyé volt az irányító szerep. Krieger nem egy térképét, mint például az 1771-ből keltezett „Mappa fluviorum Raab et Rabza Aggerisque adjacentis" címűt Pozsonyban dolgozta ki. Kedves volt neki e város. Utolsó éveit azonban Sopronban töltötte. Érdekes, hogy Krieger kisfaludi térképének méretaránya 1" = 125 b.öl, vagy 4" = 500 b.öl, ami 1:9000-nek felel meg. A bécsi térképgyűjteményekben található lapok tanúsága szerint kb. ebben az időben, vagyis a 18. század közepétől kezdve találhatók a legelső nyomai annak, hogy a térképkészítők a kerek méretarányoknak megfelelő mértékarányok alkalmazására törekszenek. így tűnik fél már 1750-ben a városi belterületek térképezésénél a 2" = 25 b.öl, ami 1:900-nak felel meg. Krieger 1778. körül Kisfalud térképét (SmT 29) 4" = 500 b.öl mértékarányhan készíti, ami 1:9000-et jelent. Ezzel úttörőjévé vált nálunk annak az irányzatnak, amely tudatosan törekedett a kerek számú méretarányok alkalmazására, s ezzel előkészítette az utat a metrikus rendszer bevezetése felé. Hasonló példával Magyarországon, tömegesen csak 20 évvel később, a 19. század elején, a Duna-mappációnál találkozunk, amikor egyes fontosabb vagy vízrajzilag bonyolultabb részletek lapjai 3" = 50 b.öl, azaz 1:1200 méretarányban készültek. Hasonló példákat gyűjtöttünk a 19. század elejéről. Így Bécs felmérése a múlt század elején 4" = 100 b.öl, azaz 1:1800 méretarányban készült (Walter térképei 1810-ből). Teschen térképeit Kuffay ugyancsak 1810-ben 3" = 100 b.öl, azaz 1:2400, Bécsújhely térképét — szintén 1810-ben — Auracher 2" = 100 b.öl. azaz 1:3600 méretarányban készítette. Graz térképét azonban Melling 1816-ban már 3" = 250 b.öl, azaz 1:6000 méretarányban szerkesztette (16). A példák felsorolását még folytathatnám, de fölösleges. Látható, hogy a 18—19. század fordulójára megérett az a törekvés, amely elvezetett a metrikus rendszer általános alkalmazásához. Kétségtelen, hogy az erre utaló térképek közül Kriegernek a kisfaludi térképe talán életének legutolsó munkája volt. Krieger „Tabula nova Hungariae"-ja 1780-ban. majd halála után 1790-ben Krieoer-től két, a teljes Magyar Birodalmat bemutató térkép jelent meg. Az előbbi Windisch Károlynak „Geographie des Königreichs Ungarn; Pozsony 1780" c. művéhez csatoltan, az utóbbi pedig tíz évvel később, ugyancsak Pozsonyban, ilyen címen jelent meg: „Regni Hungáriáé in suos Circulos et Comitatus divisi Tabula nova recentioribus Astronomorum et Geometrarum observationibus concinnata a Samuele Krieger, Regio ad Excels. Cons. Reg. Hung. Mathematico (Sumptibus Antonii Loewi, Bibliopolae Posoniensis)". A címből kitűnik, hogy e térkép megszerkesztéséhez a helytartótanács Krieger rendelkezésére bocsátotta az addig összegyűlt gyér számú csillagászati 1972.