Hidrológiai tájékoztató, 1972

Dr. Bendefy László: Krieger Sámuel

Krieger Sámuel A régi geometrák közül keveset emlegetnek napjainkban annyian és annyiszor, mint Krieger Sámuelt, a Sárvíz, Sió, Kapós és a Balaton, a Rába, Rábca és a Mosoni Dunaág szabályozóját, illetőleg a szabályozási tervek készítőjét. Emlegetik, mint az 1766— 1781. közötti dunántúli vízrajzi viszonyok egyik legjobb ismerőjét és koronatanúját. Szorgos és alapos munkásságának eredményei megváltoztatták fél Dunántúl vízrajzi képét; megsokszorozták a földek terméshozamát. s azzal együtt emelték a lakosság jólétét. A bécsi K. K. Ingenieur- und K. K. Genie- Akademie tanulmányi anyakönyvi bejegyzése szerint (1) Krieger Sámuel 1746-ban Eperjesen született, ahol atyja gyógyszerész és patika-tulajdonos volt. Elemi és középiskoláit szülővárosában végezte. Az 1531-ben alapított eperjesi evangélikus kollégium, amely a főgimnázium mellett jogliceumot, teológiai akadémiát, később tanító- és tanítónőképzőt és leányiskolát is foglalt magában, kezdettől fogva igen kiváló tanárokat hívott meg az ifjúság nevelésére. A tanári kar egy része — Krieger korában is Krakkóból. Boroszlóból, Wittenbergából került Eoerjesre. A fiatal Krieger 1755-ben került be a kollégiumba, ahol a főgimnázium elvégzése után. 15 éves korában a két tanulmányi évre terjedő jogliceumba is beiratkozott. Itteni tantárgyai közül nem egynek vette a későbbiekben hasznát, így a természeti jognak, az általános- és a magyar történetnek. és különösen a statisztikának. Ez utóbbin nem a mai fogalmak szerinti statisztikát, hanem leíró és általános természeti földrajzot, természetraizot. ásványi és bányászati ismereteket kell értenünk. E tárgyat abban az időben a mineralógiai gvűiteménve révén európai hírű tudós. Sennovitz Mátyás adta elő (2). A matematika is rendes tantárgy volt. Krieger éppen betöltötte 17. életévét, amikor megkaota a jogliceum diplomáját. Mérnök szeretett volna lenni, ezért — az akkori főiskolai előírások szerint — megfelelő gyakorlatot kellett szereznie Bőhm Ferenc mellé szegődött praktikánknak. Erről közvetlen írásos bizonyítékunk ugyan nincsen, de tudiuk. hogy Bőhm az 1760-as évek elején csapolta le a Pozsony meevei Csád mocsarat, és ezzel négv falu határát tette megművelhetővé (31. Egyébként Bőhm az F,sztprhci~v.".\ uradalmi mérnöke volt. s ebb»n a minősében került első ízben kaDesolatba a Sárvíz-. Sió-. Kanos- és a Balaton lecsanolásának problémáiéval (41. Krieaert az utóbbi munkálatokhoz rendelték: ennek okínatos bizonyítéka a budanesti Országos Levéltárban (Helvtart. l-t. Div. VIII. No. 2831 őrzött, színezett, saját aláírásával és évszámmal (17661 ellátott 272x65 cm nagyságú. 1:36 000 (azaz 2" = 1000 b. öl) méretarányú térkéné. Ugyanennek egy kitűnő, nagyon gondosan .színezett de a szerző nevét fel nem tüntető, hasonló nawv.ságú. szúrt másolata a zalaegerszegi me'gyei levéltárban is megtalálható (Zala-ni. lt. TM 1.). Krieger e térkénen (..Manna Geoffraphia exhibens situm T,aons Balaton cum vicinitatibus suis..." stb.) ..ooerans Mathema ticus"-nak nevezi mását. A ..mathema ti cus"-i cím főiskolai végzettséget jelent: ez a cím tehát a iogakadémiai oklevél birtokában meTilleti őt. A komoly mérnöki stúdiumok azonban csak ezután következtek, amikor 1766. február 11-én felvételt nv°rt a gimpendorfi ..k. k. Tngenieur- Sehule"-ba. Talán nem is olvan véletlen, hogy oda került. A gnmnendorfi hadmérnöki iskola narancsnoka 1760. és 17R9. között ugyanis Eszterházy Ferenc gróf volt: a család pozsonyi áfának egvik tagia (1). A család háziorvosa nedig ez időben a szintén pozsonyi Krieger Keresztélv Ernő orvosdoktor volt (5). A mernök-iskolában az alábbi kötelező tárgyakat kellett tanulniuk: francia és latin nyelvet olyan mértékben. ahogy azt egy katonának tudnia kell: földrajzot és történelmet: műszaki- és térkéoraizot; matematikát. algebrát, geometriát és trigonometriát: nolgári- és hadi építészetet: tánc- és illemtant, s végül rendszeres katonai gyakorlatokat (1). Az intézetnek teljes- és félösztöndíjas növendékei mellett teljes tan- és ellátásdíjat fizető hallgatói voltak. Ügy látszik, Krieger atyja tehetős ember lehetett, 1972.