Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Joó Ottó: Jegyzetek a Magyar Hidrológiai Társaság nyugat-dunántúli csoportja 1970. szeptember 8-án Zalaegerszegen a Zala megyei Tanács és a Magyar Agrártudományi Egyesület Zala megyei Szervezete bevonásával megtartott rendezvényről

Fő fejlődő területek: Délalföld, Kisalföld. A hasznosításról: gyógyhatású hévizek, alkalmas területeket megállapítani, súlypont a mezőgazdaság, utána a kommunális vonal. Ezt mutatják a külföldi tapasztalatok: kazánfűtéssel Románia, Bulgária 4 millió m- üvegház. NSZK: 28 millió m

2. Hollandia 60 millió m\ A növényházak összes üzemi költségeinek 30—40%-a a fűtés (hévízzel 10—40 Ft/m

2, kazánnal fűtve 110— 140 Ft/m

2). A konkurencia: román—bolgár fűtött; spanyol—algériai szabadföldi. Hűtőházak hévíz energiával: Szeged, Szentes, Fábiánsebestyén. Hasznosításhoz min. 3 kút kell. Versenyképes nagyüzem 30—60 ezer m

2 fölött! Ahol nincs kellő hőmennyiség, olaj vagy gázkazánt — 5 °C alatt. Fejlesztés hazánkban: 2 millió m

2. Zala megye = ? Hasznosítható hévízkészlet feltárandó. II. OMFB hévízhasznosítási filmje, vetítése III. Hozzászólások 1. Dr. Horváth Lajos VIKÖZ (többször) Vízkészletgazdálkodási, hasznosítási szempontok, készletek, hasznosítási lehetőségek feltárása. 2. Dedinszky János OKGT Gellénháza (többször) Zala megye maximálisan feltárt. Felsőpannóniai rétegekben kevés hévíz van. Alsópannóniai karbonátos rétegek sok hévízzel. Zalai vizek nem felszállók, emelni kell — megbízható emelés korszerű technikai feltételei nálunk hiányoznak. Kérdéses a 80—90 °C-os víz emelésének a gazdasságossága. Zalában a helyes koncepció: oda települjön a mezőgazdasági hasznosítás, ahol megfelelő kút van (nem mint OMFB koncepció). Kritizálja a megyei szemléletet, hogy ahol van megfelelő hévízkút (Nagylengyel 5—7 ezer m

3/nap 60—70 °C) ott nem kell, ahol nincs víz, ott akarnak hasznosítani. 3. Balogh Jenő MÉLYÉPTERV Hol vannak a 80—90 °C-os vizek? Ha nem pozitív felszálló, akkor kiemelhető (v. ö. Reykjavik — 200 m-ig!). Fejlesztés feltételei: interferencia vizsgálatok, kivehető mennyiségek, vízgazdálkodási vizsgálatok. Karbantartási problémák. Hidrogeológiai napló (OVIKUV). 4. Bérezés Ferenc OKGT Zalában hévíz van a karszt mélységi részeiben korlátlan mennyiségben. 100 mAf-ra jön fel a víz, kúttávolság itt közömbös, szint ingadozás csak 10—20 m. Fiatalabb rétegekben hévíz kevesebb. A hévíz minősége: Felsőpannóniai: egykori folyók édesvize — tengervíz NaCl. Alsópannóniai: hidrogénkarbonátos 1000—1500 mg/l. A vizek hőmérséklete. A geotermikus grediens világátlag 30 m °C, Zala 16— 18 m/°C. Fő probléma a technológiai (szivattyú). 5. Bardócz Béla OKGT. Több példa bizonyítja, hogy Zalában 700—900 m mélységből nagy mennyiségű, de viszonylag kis hőmérsékletű víz nyerhető. A zalai hévízprogramot helyezzék új alapokra. Dedinszky koncepciója szerint. Közös összefogással a megyében felmérhetjük a hévízhasznosítási lehetőségeket, gazdaságosan kitermelhető készleteket, illetve hasznosítható energiát, hasznosítás körzetei, módjai kijelölhetők. A vonatkozó anyagi feltételek biztosítandók. Az olajipari kutatások nem fedezhetik a vizes paraméterek megállapítását. 6. Gaál Ferenc VÍZIG Szombathely Először is a gazdaságosan kitermelhető hévíz mennyiségét, minőségét, a hasznosítható hévízenergiát kell tisztázni. Utána jöhet a felhasználás körzeteinek, területének megállapítása, legvégül pedig a hasznosítás. 7. Dr. Kelemen Ottóné tanácstag Eszteregnye Az obornaki fúrás 1948 óta megvan. A kutat 1953ban Thoma János szakvéleményezte. Vize 94 °C-os, 800—900 m

3/nap jód—bróm tartalmú víz nyerhető belőle, melyből az egész ország J, Br. szükséglete kielégíthető lenne. Kertészeti hagyományaink nincsenek. A kutat lecementezték. Miért nem hasznosítják? Mondják el a községben is! 8. Németh Gusztáv OKGT Válaszol Kelemennének: Az obornaki kútba 3000 m mélyen alulról túlnyomásos 90 °C-os hévíz áramlott be, 3000 m felett olajnyomok mutatkoztak, az olajnyerési lehetőségek további vizsgálata során alulról felfelé cementdugóval elzárták. Az építés közben szerszámok, stb. maradtak bent. Űj kutat kellene fúrni kétes eredménnyel. A ráfúrás nem megy. Az új 3000 m-es fúrás 20 millió Ft jód, bróm kinyerése így nem olcsó, gazdaságosabb a tengervízből kinyerni, importálni. 9. Németh Ferenc Délzalai Vízművek Magyar búvárszivattyúval is lehet dolgozni. Bajcsa 40-est is így üzemelik (1000 l/min.—30 m stat. illetve —50 m din. vízszint). Hévíz kérdésekhez tudatformálás szükséges. 10. Tóth Sándor VÍZIG Szeged Területi példákkal (Csanytelek, Szentes stb.) utalt a hévízhasznosítás problémáira. Felajánlotta segítségüket, tapasztalataikat. 11. Balogh Jenő Válaszol az előadással kapcsolatos kérdésekre. Az OKGT szakemberek hozzászólása alapján rögzíthető, hogy Zala megyében lehetséges nagy mennyiségű és nagy hőmérsékletű hévíz feltárása. Ha lehetővé válna ezen állítás konkretizálása, akkor Zala megye ugyanolyan kertészeti, mezőgazdasági fejlődéshez jutna, mint a Délalföld, Szeged, Szentes stb. környéke. A geotermikus energia hasznosítás a fürdőtelepítést is nagymértékben elősegítené és a hévízfeltárás-hasznosítás az egész megye szempontjából nagy fejlődési lehetőséget biztosítana. 12. Kovács Sándor MTVB elnökh. Zalaegerszeg. A kérdésben közös összefoglalást, előbbre lépést sürget. Segítsen a vízügy 1—2 feltáró fúrással, OMFB is. Megnyugtató, hogy víz van. Gaál Ferenc javaslatával egyetért. Kölcsönös információcserét kér, Hidrológiai Társaság foglalkozzék e kérdéssel. Az obornaki kérdést a helyszínen lezárják. Hahót 26, Rádiházi hévízhasznosítást a ZMTVB tárgyalja. Dr. Joó Ottó