Hidrológiai tájékoztató, 1971

Garád Róbert: A Magyar Hidrológiai Társaság soproni csoportjának tízéves tevékenysége

(6. táblázat folytatása) Canada 165 Miboro Japán 200 Bersimis Canada 267 Hamillton Canada 318 Tokke Norvégia 395 Ferrera Svájc 520 Le Pouger Franciaország 550 Hjartdela Norvégia 445 Nachacho-Kamono Canada 555 Roselain la Batti Franciaország 760 145 135 142 200 106 72 40 105 110 83 200,0 200,0 277,0 300,0 375,0 750,0 300,0 428,0 327,0 428,0 7. táblázat. A Föld országainak vízienergia-tartalékai 1964-es adatok alapján és azok kihasználtsága Ország Szovjetunió USA Canada Japán Norvégia Svédország Franciaország Itália Svájc NSZK Lehetőség 10

5kWó 2100—1100* 643 218 130 105 85 76 60 33 25 Kihasználtság 3,8 27,7 55,0 83,0 41,0 49,3 48.6 70,0 69.7 48,0 Szovjetunióban a szakemberek véleménye szerint a jelenleg gazdaságosan kihasználható készlet HOOxlO

9 kWó. A Magyar Hidrológiai Társaság Soproni Csoportjának tízéves tevékenysége A MTESZ Sopron Városi SzervezeténeK Keretei Kozt csoportunk 1961. május 18-án alakult meg. A tényleges jogi megalakulás előtt a csoport tagjai az 1958 óta meglévő Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság keretében tevékenykedtek Pichler János főmérnök irányításával. A Magyar Hidrológiai Társaság a Soproni Csoport megalakulását már azért is sürgette, mert a város vízellátási kérdései társadalmi területen is jelentkeztek. A közvetlen szervezési munkát és az előkészítést dr. Vendel Miklós akadémikus, dr. Varga Lajos, Boronkai Pál és Garád Róbert végezték. Az alapító tagok ismerték Sopron város vízgazdálkodási problémáit, és örömmel köszöntötték az új megvalósítható társadalmi segítséget. A megalakult közösség felhasználta az akkori Soproni Ünnepi Hetek adottságait és nagyobb szabású hidrológiai Fertő kiállítást szervezett a nagyközönség részére. Ezzel a Csoport munkáját és elképzeléseit széles körben megismertethette, és a szükséges társadalmi segítséget igényelhette. A témakörök már akkor is lényegében adva voltak: 1. A város egyre sürgetőbb vízellátási kérdéseinek vizsgálata. 2. A Fertő tó és környékének hasznosítása. 3. A város életével összefüggő közművesítési problémák tudományos előkészítése és patronálása. A Csoport röviden megalakulása után felvette a tudományos kapcsolatokat a már meglévő személyi öszszeköttetések alapján mind a hazai, mind a nemzetközi területen is ismert szakemberekkel. Elkészültek azok a munkatervi irányelvek, amelyek a tudományos egyesületekkel történő komplex együttműködést biztosították. Sor került a soproni műemléki helyreállításoknál jelentkező talajvízadottságok vizsgálatára. A lakosság közvetlen érdekeit szolgáló öntözés, fürdés, forrásfeltárások kérdéseit munkabizottsági tevékenység értékelte. Külön szeretettel és gondossággal kellett foglalkozni a történelmileg nagyon fontos Balf fürdő felújítási nehézségeivel. Ugyancsak kellő súllyal jelentkeztek a Fertő tó hasznosítási lehetőségek. A Fertő tó az osztrák kutatások és fejlesztések alapján egyre jelentősebb üdülési és gazdasági bázist jelentett, és a soproni üzemek dolgozói is élvezni akarták a tó eddig nem hasznosítható adottságait. így a Csoport vezetősége széles társadalmi háttérrel dolgozta ki programját. Az idő múlásával egyre több szakember kereste fel a Csoport szakembereit, és nemsokára jelentkeztek azok a problémák, hogy a kidolgozásra kerülő munkatémák túlnőnek a társadalmi keretek által megszabott formákon. Emberi és szakmai hozzáálláson múlt, hogy a Csoport tagjai eddig mindig megtalálták azokat a jogi és társadalompolitikai lehetőségeket, amelyek a zavartalan együttműködést az adott viszonyok közt biztosították. Az országos hévíz feltárások Csoportunk tagjait is érdekelték, és a helyi kezdeményezések megtételére késztették. Az azóta történt hivatalos feltárások igazolták dr. Vendel Miklós akadémikus által előre jelzett megállapításokat. Így Sopron közvetlen környékén hévíz nyerésre lehetőség nincsen. A mindennapi munkavégzés közepette nagy veszteség érte Csoportunkat, amikor első, lelkes és kiváló emberi tulajdonságokkal rendelkező elnökünk, dr. Varga Lajos, a biológiai tudományok doktora, 1963. május 10-én hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése és szellemi hagyatékának rendezése után kegyelettel adózunk emlékének. A Fertő tó egyik leghivatottabb és legeredményesebb kutatóját vesztette el. Szeretnénk nevét és munkásságát az időközben kialakuló Fertői Kutatóállomás elnevezésével megörökíteni. A fejlődés minden téren tapasztalható és a megkezdett tudományos és társadalmi munkát új és új lehetőségek vizsgálatával a régi soproni műszaki gárda ismert tagja — mint következő elnök — Boronkai Pál főmérnök folytatta. A Csoport vezetőségének sikerült eredményes együttműködést és tapasztalatcserét létesítenie az osztrák szakemberekkel. A Fertő tó közgazdasági szerepe már régen foglalkoztatja az illetékes osztrák szakembereket, így már régen kialakult a kölcsönös személyi és tudományos kapcsolat Sopron és Burgenland között. Csoportunk tagjai ezt a lehetőséget most számos gyakorlati és időszerű probléma megoldásánál és vizsgálatánál felhasználták. A kezdeti szerény találkozások és tudományos értekezések után ma már ezt a feladatot a Magyar Tudományos Akadémia szakbizottságai végzik. A tudományos munkák és értekezések lebonyolítása mellett Csoportunk felkarolta a soproni dolgozókat anynvira érdeklő Fertőrákosi Vitorlástelep fejlesztési és hasznosítási terveket is. A Fertő tó partjain gazdag történelmi emlékek halmozódtak fel. A környéket és a part adottságait évszázadok eseményei teszik színessé és vonzóvá. A múlt század harmincas éveiben a leg-