Hidrológiai tájékoztató, 1971

Takács Lajos: Az 1970. évi rendkívüli körösi árvédekezés

A Fehér-Körös bal parti töltése kifogástalanul bír­ta a nagy víznyomást. A jobb parti töltés az apadás időszakában, a torkolat közelében több helyen meg­repedt, ezek a repedések azonban védelmi munká­latokat nem igényeltek. Az árvízvédelmi vonalak mentén sok helyen tört elő víz a talajból a töltésláb közelében. Ezeket a víz­feltöréseket a vízőrök és a védekezésben résztvevő közerő buzgárként kezelték és a szükséges védelmi munkáikat is eszerint végezték el. Ezek a jelenségek azoniban buzgárnak semmiképpen nem nevezhetők, mert a Körös menti talajok buzgárosodáisára npim nyújtanak lehetőséget. A feltörő vizek helyesebben koncentrált folyiásinaik, vtagy Italiaijtarrénnak nevez­hetők és rendszerint elhalt növényi gyökérzet nyo­mén, vagy féreglyukaik útján keletkeznek. A romániai töltések magassági és keresztmetszeti méreteinek ismeretében várható volt, hogy a rend­kívüli árhullám román területen gátszakadást fog eredményezni (1. ábra). Ez a feltevés be is következett zációs töltés minden veszély nélkül megtartotta és ezzel 80 km 2 magyar területet mentett meg az árvízi el­öntéstől. A Fekete- és Fehér-Körös gátszakadása 20—30 cm­rel mérsékelte a tetőzés szintijét, enyhítette a hely­zetet, de az árvízveszély a magyar területi gátsza­kaszokon még napokig fennállott. Ahol szükséges volt és a lehetőség is megvolt rá, az Igazgatóság fog­lalkozott az árapasztás lehetőségével. A Hortobágy­Berettyó főcsatornán belvízbeemelési tilalmat rendel­tek el, ennek ellenére a vízszint 11 cm-rel volt ma­gasabb az eddigi LNV-nél. A vízszint további emel­kedésének megakadályozása céljából a torkolati ár­vízkapu felett szivattyúkkal 5—10 m3/sec vizet emel­tek át a Hármas-Körösbe, majd a Hortobágy-Berety­tyó bal parti 13,8 km szelvényben levő Szandazugi szivattyútelep zsilipjének felnyitásával megcsapolták a Hortobágy-Berettyót és 2,4 m3/ssc vízmennyiséget vezettek át a Pere&i holtmederbe, ahonnan szivattyú­sán emelték be a Hármas-Körösbe. Felmerült a Fe­hér- és Fekete-Körös köze elárasztásának gondolata is — az alsóbb területek biztonsága érdekéiben — azonban a romániai gátszak adások kedvező hatása folytán ezt sikerült elkerülni. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság védelmi appa­rátusa nem volt elegendő a rendkívüli árvíz elleni védelemhez. Igénybe kellett venni az országos és a megyei szervek segítségét. Az Igazgatóság védelmi munkáját leghatékonyabban az Országos Vízügyi Hi­vatal segítette, ahonnan minden felvetett problé­mára gyors választ, igényeik kielégítésére azonnali segítséget kaptak. Az OVH által leküldött szakér­tők beilleszkedtek a védelem apparátusába és kitű­nően látták el a rájuk bízott feladatokat. A megyei szervek részéről elsősorban a megyei pártbizottság és a megyei tanács nyújtott hathatós segítséget. A párt­bizottság által a védvonalakra és a védvonalmenti községekbe kiküldött aktívák igen sokat tettek a vé­delmi munka sikeréért, a lakosság körében pedig a megfelelő közhangulat kialakításáért. A tanácsi szer­vek rendkívül gyorsan és eredményesen bonyolítot­ták le a kiürítési, mentési, valamint ezzel együttjáró ellátási, elhelyezési és egészségügyi problémákat, to­vábbá a közerő szervezését és kiállítását. A 'társ vízügyi igazgatóságok és vízitársulatok i:s erejükhöz képest segítséget küldtek a védekezési munkákhoz. A társ vízigektól 77 fő műszaki és 83 fő egyéb dolgozót, más vízügyi szervektől pedig 250 fő segítséget kapott az Igazgatóság. A védelmi mun­kában részt vetít a szolnoki, a pécsi, a budapesti és a gyulai vízügyi igazgatóság tegy-egy, visfeaimint az ÁBKSZ két osztaga. A vízalatti munkáknál 39 köny­iiyűbúvárt foglalkoztattak. 1. ábra. A Fehér- és Fekete-Körös gátszakadása és árvize Romániában és a Fekete-Körös jobb parti töltése június hó 13-án 14 óra 30 perckor, az országhatártól 24,3 km-re, mintegy 100 m hosszúságban kiszakadt. A szakadás helye a Felfoigó-csatorna betorkolása felett 5,5 km-re volt. ezérit a kiömlő víz a Fekete-Körös és a Felfogó­csatorna gátjaival bezárt területre került, így magyar területet nem veszélyeztetett. Ugyancsak kiszakadt a Fehér-Körös jobb parti töltése is június hó 14-én hajnali 5 óraikor. Kisjenő felett 8 km-rel. A szakadás helye a 30.30—30.45 km szelvények közé esett. Ezen a helyen a víz hajnali 3 óra 30 perckor a folyó mind­két oldali töltését meghágta, majd 5 órakor a jobb parti töltést 150 m hosszban átszakította. A szaka­dáson mintegy 90—100 millió m3 víz folyt ki. amely a terep esése folytán a két folyó között, az országhatár felé tartott. Az árvizet az 1966—67-ben megépült lokali­9. kép. Töltésrézsű bevédése hullámverés ellen pvc-fóliával a Kettős-Körös bal parti töltésénél ECSEGFALVA FÜ7ES3YAR MAT DÉVAVANYA csökmö SZEGHALt KOMADI NAGYVABÁD KÖRÖSLAOÁNV 1 VÉSZTŐ GYOMA MEZŐGVAN .KÖRÖSTARCSA MEZOBERÉN' IAGYSZALONTA TEN KÍ KONDOROS kötegyAn BÉKÉSCSABA TALPAS CRISAN* GYULi [TERtN DJL H:ri i o IJM'SCI yarsand! OROSHÁZA 'Élek' BOROSJENÖ 60

Next

/
Oldalképek
Tartalom