Hidrológiai tájékoztató, 1971

Baranyó Géza: Az 1970. évi Körös árhullámok kialakulásának körülményei

A havi csapadék összegek a vízgyűjtőben. G db ro­mániai csapadék állomás értékei, valamint a békéscsa­bai állomás tárgy időszaki és átlagos értéke mm-ben: a Sebes-Körösön a Hármas-Körösön 10 9 árvíz hullám. 1969 1970 Dec. Jan. Febr. Márc. Ápr. Máj. Jún. Júl. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 6 db román állomás 33— 26­- 59­- 51— 36— 91­- 105— 46 100 96 184 124 80 185 213 126 B.csaba 88 44 56 33 14 87 116 51 sokévi átlag: B.csaba 40 31 30 35 49 59 69 56 A csapadék megoszlása jellemző: a decemberi és júniusi bőségesség, valamint az áprilisi alacsony összeg. A Tisza vízjárása 1970. május 12—13-án a Felső-Tiszára és mellékágai­ra, valamint a Maros vízgyűjtőjére lezúdult, több mint 100 mm-es csapadék ezeken a folyókon ritka magas és tartós árhullámot indított el. mely a Tiszán Csongrád­nál június 1-én 22 órától 935 cm-es vízállással tetőzött. Ezek a záporok a Körösök forrásvidékét elkerülték, azo­kon csak kisebb árhullámot eredményeztek. A Tisza alsó szakaszán, a hetekig magas vízszint azonban a Kö­rösök későbbi árvizeire is hatással volt. A júniusi rendkívüli árvíz keletkezese A Körösök júniusban rendkívüli víztömeget, a sokévi átlag 7,75-szörösét, 2,14 milliárd mr vizet szállítottak (Gyománál). Ez a víztömeg 109 mm egyenletes vízréteg lefolyásával megegyező volt. Az 1969. december 1-től 1970. júniusáig levonult: a Fehér-Körösön 14 a Fekete-Körösön 11 a Kettős-Körösön 14 A vízgyűjtőn kialakult magas talajvíz és a rendkívüli Tisza vízjárás előkészítette a rendkívüli Körös árhul­lámot. Már csak kiváltó zápor kellett. A kiváltó rend­kívüli csapadék sem váratott sokáig magára, az VI. 10—13-a között bekövetkezett. Ezeken a napokon le­esett í. Fehér-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjére 47—90 mm a Fekete-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjére 59—80 mm a Sebes-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjére 32—84 mm a Berettyó hegyvidéki vízgyűjtőjére kb. 70 mm csapadék. A fentiekben közölt csapadékmennyiségek kevés szá­mú. völgyíenékben lévő állomásra vonatkoznak, miért­is azok csak tájékoztató jellegűek. A vízállások nagyságából, az árhullám levonulásából következtetve, a rendkívüli zápor centruma a Fekete-Körös hegyvidéki vízgyűjtőjében lehetett, másik záporcentrum a Berety­tvó felső szakaszára terjedt. Sem a Sebes- sem a Fehér­Körös vízgyűjtőjére nem hullott annyi csapadék, mint az előbbi folyókra. Az árhullám levonulása A rendkívüli záporok hatására elindult árhullámok levonulása is gyors volt (4. ábra). A torkolattól 200 km távolságban vizsgálva az egyes folyóágak tetőzése az alábbi sorrend szerint alakult ki: Sebes-Körös Berettyó Fekete-Körös Fehér-Körös 12-én 13-án 13-án 14-én 23 órakor 2 órakor 10 órakor 3 órakor A magyar—román országhatárhoz leérkező tetőző víz­állások : Berettyó Sebes-Körös Fekete-Körös Fehér-Körös 12-én 12-én 12-én 14-én 8 órakor 9 órakor 14 órakor 8 órakor • c/> o Sebes Körös országhatár Berettyó országhatár I Fekete Körös I .országhatár Berettyó Sebes Körös Fekete Körös Fehér Körös Fehér Körös országhatár 275 km 250 200 150 100 50 4. ábra. A Körösök 1970. évi júniusi árvizének út—időgrafikonja 54

Next

/
Oldalképek
Tartalom