Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Steiner József: Baranya megyei kistelepülések szennyvízelhelyezésének helyzete és megoldási lehetősége

eredeti biológiai egyensúly. A talajba és a felszíni vízbe csak meghatározott mennyiségű szennyvizet lehet elhelyezni anélkül, hogy az öntisztuló képességét megtartsuk. Ennek megóvása érdekében ezért csak olyan szennyvizeket szabad felszíni vízbe, talajba elhelyezni, amelyek a meglévő növény és állatvilágnak az életfeltételeit lényegesen nem változtatják meg, és további felhasználásukat károsan nem befolyásolják, a kórokozó mikroorganizmusok terjedését nem segítik elő. Az öntisztuló képesség csökken olyan anyagok állandó, nagyobb mennyiségű bevezetésével, ami az eredeti összetételt megváltoztatja és nagy mennyiségű oxigént von el. Ezek az elvek megszabják a felszíni vizek, talaj terhelhetőségét. E káros hatás megakadályozására a szennyvizeket előzetesen tisztítani kell és csak utána helyezhetők el talajba, vagy felszíni vizekbe. A tisztító berendezésekben tulajdonképpen ugyanazok a folyamatok játszódnak le, mint a természetben, csak a lebomláshoz optimális körülményeket biztosítanak. A felszíni vízfolyások terhelhetősége a befogadó vizének mennyiségétől függ. Kis vízhozam esetén nagy mértékű veszélyeztetés áll fenn. Ilyen esetekkel találkozunk megyénkben a Pécsi víz, Fekete víz, Almás patak, Kaszánya patak és a Véménd-Bári vízfolyásoknál. A nagy mennyiségű szennyvíz bevezetése — ezekben az esetekben — az élő vizeket szennyvíz jellegűvé változtatta. Az ilyen vízben megszűnik a biológiai élet, elpusztulnak az öntisztításhoz szükséges mikroorganizmusok, magasabb rendű élőlények, de az ilyen víz egyéb felhasználásra is alkalmatlanná válik. Különösen fontos azoknak a vízfolyásoknak az öntisztuló képességét óvni, amelyek a befolyó szennyvíztől kórokozó mikroorganizmusokat tartalmaznak és víznyerés céljára vizüket felhasználják. Több olyan járványt ismerünk megyénkben is, ahol a fertőzést a felszíni vízben elhelyezett szennyvíz okozta. A felszíni víztől fertőződött a használati víz, fürdővíz, ami robbanásszerű járvány kialakulásához vezetett. A felszíni vizeket öntözésre is felhasználják a mezőgazdasági termelés belterjesebbé tétele érdekében. Az c. ntözésen keresztül így már nemcsak a szennyvíz, felszíni vízfolyás, hanem a szennyvízzel öntözött mezőgazdasági termékek is a fertőzés és a járványok közvetítőjévé válhatnak. Fontos szerepet töltenek be a szennyvizek, felszíni vizek, a bélférgesség terjesztésében. Nem használhatók öntözésre azok a szennyvizek, felszíni vízfolyások, amelyekben az emberre, vagy állatra káros töménységben mérgező, vagy sugárzó, fertőző anyagok vannak. Fekália tartalmú szennyvizekkel végzett öntözések esetén a növények fajait, termesztési módozatait úgy kell szabályozni, hogy az ott termesztett emberi, állati fogyasztásra kerülő termékek tisztasága, elérje az egyéb területeken termesztett hasonló növények tisztaságának mértékét. Röviden összefoglalva: közegészségügyi szempontból nem esik korlátozás alá az erdők, facsemeték, hasznos fák öntözése. Nem engedhető meg azonban az, hogy a nyersen fogyasztásra kerülő növényeket ilyen vizekkel öntözzék, illetve csak akkor, ha az előírásokat szigorúan betartják. Baranya megye kistelepüléseinek szennyvízelhelyezési helyzetét kívánom ismertetni. Javaslatot teszek a jelenleg meglévő rossz vízügyi és higiénés helyzet javítására és annak megoldási lehetőségeire. Ehhez azonban ismerni kell megyénk településhálózatának szerkezetét, vízellátási helyzetét, közművesítettségi fokát és még sok más olyan tényezőt, amelynek ismerete a megoldáshoz feltétlenül szükséges. Megyénkben a szennyvízelhelyezés helyzetét alapvetően meghatározza, távlati fejlesztését még hosszú ideig befolyásolja a településhálózat szerkezete. A megye településszerkezete az utóbbi 200 év alatt rendkívül lassan változott. Az 1969. évi adatok szerint megyénk területén 318 község található, a lakosság száma 222 000 fő. Baranya megyében a XVIII. század végén: 500 lakos alatti község a települések 73 % 500—1000 lakos közötti 20 % 1000—2000 lakos közötti 5 % 2000—3000 lakos közötti 1,8 % 4000—5000 lakos közötti 0,1 % 5000—10 000 lakos közötti község volt a települések 0,1 %-a. Megyénkben a XVIII. században a települések 93 %-ában a lakosság száma nem érte el az 1000 főt. A jelenlegi településszerkezeti adatok szerint a települések nagyságrendje a következők szerint alakult: 500 lakos alatti község a települések 50,2 % 500—1000 lakos közötti 32,9 % 1000—2000 lakos közötti 10,7 % 2000—3000 lakos közötti 3,8 % 3000—5000 lakos közötti 2,2 % 5000—10 000 lakos közötti község a települések 0,3 %-a. A megye helyzetét ha összehasonlítjuk az ország más megyéinek településszerkezetével, akkor azt találjuk, hogy a lakosság növekedése az egyes településeken sokkal lassabban ment végbe, mint az ország más megyéiben. A Baranya megyei települések népességének nagyságrendje az alábbiak szerint oszlik meg: 550 lakos alatti településen él a megye összlakosságának 21,3 % 500—1000 lakosú településen 31,1 % 1000—2000 lakosú településen 21,7 % 2000—3000 lakosú településen 13,1 % 3000—5000 lakosú településen 10,5 % 5000—10 000 lakosú településen él a megye összes lakosságának 2,9%a. A megye falusi lakosságának 52%-a olyan településeken él, ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt. Ezekben a községekben a lakosság kulturális, kereskedelmi, szolgáltató és közművesítési szükségletét, illetve igényeit kielégíteni — a jelenlegi gazdasági lehetőségek mellett — nem lehet. A megye heterogén településhálózat szerkezete ezért szükségessé tesz bizonyos differenciált távlati fejlesztést. örvendetes tendenciák tapasztalhatók a települések népesség változásában. A kis településekről a lakosság elvándorol. Az 1000 lakos alatti települések lakosság száma, erősen fogyó — de számunkra még így is lassú — az 1000—3000 lakosú települések népesség változása, mérsékelten csökkenő, míg a 3000—10 000 lakosú települések lakosság száma stagnáló, vagy emelkedő tendenciát mutat. Az 500 lakos alatti településeken 1960— 1965 közötti időszakban — tehát 5 év alatt — a lakosság számának változása 1000 lakosra számítva — 47, ami megfelel 4,7%-os fogyásnak. Az elmondottak alapján látható, hogy Baranya megye kimondottan aprófalvas település. A szennyvíztisztítás megoldásánál ezt, mint alapadatot kell figyelembe venni. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a mezőgazdasági települések lakosságának 12%-a külterületen él, ami a településhálózat szerkezetében, a szennyvíztisztítás megoldásában további problémákat vet fel. Falusi lakótelepüléseinken az utóbbi 20 évben nagy arányú gazdasági, társadalmi változás ment végbe. A korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés megváltoztatta a községek általános képét, funkcióját, jelentősen befolyásolta a higiénés helyzetet. A mezőgazdasági lakosság tudatának fejlődésével olyan jogos igények jelentkeztek közművesítés, össz36