Hidrológiai tájékoztató, 1971
Dr. Vendl Aladár†: Schafarzik Ferenc tanulmányai a budapesti forrásokról
JELMA G YA HÁZA T. 1. dolomit 2. J3ryoíoáe rétegek. J. J3udai márga. JCisczelli agyag. 5. <?ectunculus homok. 6. <Alsó mediterrán homok. 5. ábra. Földtani szelvény az Ördögoromtól a Péter-hegyig Geologiai átmetszet a budaörsi Loser János-féle Pálma keserüvizes Ülepen at É-ról D-felé. Mérték: a hosszúságra 1:22000, a magassagra 1:3000. 1 % 3 H I. Dolomit (felső triász) 2. Budar marga J 3. Kisczelli agya,; ; " 5Ü ol iB ute n 6. ábra. Földtani szelvény a budaőrsi Loser János féle Pálma keserűvizes telepen át É-ról D-felé Jelmagyarázat: 4. Pectunculus homokko (felső oligocen) 7. Szarmata meszko 5. Homok, agyas, kavics | 8. Losz. ililluvium 6. Meszko | mediterrán g A y lyedésekor a hegységet K felől határoló törések ínég jobban kialakultak és a hévforrások feltörése erre a mélyebb vonalra tevődött át. Ugyanakkor a források elvesztették a gáj zár jelleget, hőmérsékletük csökkent és üledékük mésztufa volt. A Gellérthegy tövében a Duna medrének szélén levő „meleg vizű" „szökevény" forrásokat külön tanulmányban isimertette (1921). Részletesen ismertette a daehsteini mészkőből fakadó, addig kevéssé méltatott langyos forrásit, amelynek vize a békásmegyeri Kálváriadombok K-i lejtőjének lábáinál fakad. Ez a hely a budai termák vonalában van és így ez a vonal a Római fürdőn túl még 3,25 km-rel tovább húzódik E felé,. A brüsszeli „Városok állandó kiállítása" nemzetközi múzeumban Budapest számára 4 m 2 falrészt biztosítottak. Ezen állította ki a főváros a budapesti melegforrások és budai szulfátos források hidrogeológiai viszonyait ábrázoló színes térképeket és szelvényeket (1924). A 'kiállított agyag Schafarzik hidrogeológiai munkásságának eredményeit foglalta össze. A rajzok az ő utasításai és vázlatai alapján készültek. Lelkes híve volt a „Budapest fürdőváros" gondolatnak. Küzdött szóban és írásban. Szükségesnek tartotta, hogy a fővárosban megfelelő óvatossággal és szakértelemmel kijelölt helyen fúrásokat végezzenek a melegvíz további feltárására. Ezt fontosnak tartotta nemcsak további lehetőségek szempontjából, hanem azért is, mert a fúrások elősegítik: a melegvíz természetrajzának jobb megismerését. Végre 1926-ban elkészült a Gellért fürdő és a Kelenhegyi út északi oldalán a nagy régi barlang alatt a 142 m mély fúrás, amely 48 °C hőmérsékletű vizet -tárt fél. Részletesen tanulmányozta a budai keserűvizes forrásokat. Ennek a területnek nyugati és keleti részéről szelvényt is összeállított (5. és 6. ábra). Vizsgálati eredményeit védőterületi javaslataiban foglalta össze (7. ábra). Ezek egyike a Loser János tulajdonát képező Palrna keserűvíz telep, másiik a Saxlehner András örsödi és őrmezői keserűvízű források védőterületét tárgyalta. Javaslatait elfogadva a Földművelésügyi Minisztérium a védőterületeket engedélyezte. 14
