Hidrológiai tájékoztató, 1971

Dr. Vendl Aladár†: Schafarzik Ferenc tanulmányai a budapesti forrásokról

dUitiAija li. .áfiia_ 'fJJihtíkc 1J5000. 3. ábra. A Rác (-Imre) fürdő védőterületének vázlata ső védőterületét (3. ábra). Később azonban a tervezett belső védőterületet D felé pótló javaslatával lényege­sen kibővítette egészen körülbelül a vasúti összekötő híd területéig. Erre a megnagyításra a következők miatt volt szükség: 1897. szeptember 2-án az Erzsébet híd pillérjének ala­pozási gödrének ásásakor újból „ki lett fakasztva" az 1897. január 11-én megnyitott forrás vize, amely most már huzamosabb ideig nyitva volt. Betömetvén Októ­ber 2-án újból kitört a víz, s hosszabb ideig ontotta a vizet, s akkor a Rudas fürdő vizét jóformán egészen elveszítette, a Rác fürdő pedig körülbelül 2/5 részben. Az apadás részletei a következők: A Rác fürdő nagy forrásának hozama 1897-ben 7200 hl/nap, 1898. szep­tember 2-Ján, az első forrásfakadáskor leszállott 6000 hlnre; szeptember 6-án a betömés után emelkedett 6420 hl-re, 16-án 6480-ra. Így Októberben valószínűleg ismét meg lett volna az eredeti 7200 hl, ha október 2-án az ú'jabb katasztrófa be nem állott volna, amely a Rác fürdő nagy forrásának vízmennyiségét 4500 hl-re szorította le. A kis forrás vizének kifolyása teljesen megszűnt. A budai bányakapitányság határozati javaslatában a Rudas fürdő belső védőterülete az eredetileg kérel­mezett határokhoz képest tetemesen — „még pedig a Rác fürdő belefonásával — ki lett bővítve". A fővá­rosi megbízottak, „minit a város tulajdonát képező Rudas fürdőnek képviselői azon az álláspontra helyez­kedtek, hogy a védőterület által a Rudas fürdő tulaj­donosa jogot nyerne belső védőterületén hatósági en­gedély eélkül korlátlanul fúrhatni". Schafarzik pótlásának figyelembe vételével szakvé­leménye alapján a Rác fürdő megkapta az engedély­okiratot. 1906-ban elkészítette a margitszigeti artézi gyógy­forrás védőterületének szakértői javaslatát is. A sziget történetének rövid vázolása után itt is jellemezte a földtani viszonyokat. Becsléssel megállapította a Pilis­szentlélek és Budaörs közt levő budai hegység terü­letét, amit kereken 400 km 2-miek számított ki; az át­12

Next

/
Oldalképek
Tartalom