Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Hegyiné Pakó Júlia: Hidrotermális hatások vizsgálata a miskolctapolcai Nagykőmázsán

10000° 200 UOO —i— 600 800 1000 C 3 1

6 AC 8 16 20 22 DTŐ 908° 10000° 200 1*00 600 600 1000 0° 1000 C° 1. ábra. A VI—6. sz. fúrás 20,0 m-ből származó hidrotermális nyomokat tartalmazó mészkő derivatogramja 2,28 kalcit 2.^9 kalcit 2. ábra. A V—3. sz. fúrás 50,0 m-ből származó hidrotermális nyomokat tartalmazó mészkő derivatogramja 10000° 3. ábra. A V—T. sz. fúrás 239,0 m-ből származó hidrotermális nyomokat tartalmazó mészkő derivatogramja 303 kalcit 115 e •^Jfi^kolclt J ' 2sk kolci

t Í3,03 kalcit \l5 " j,3U kvarc 3.8U kalcit >10 713 kaolinit >10 3,03 kalcit 3,3b kvarc 3fik kalcit 713 kaolinit 4. ábra. A VI—6. sz. fúrás 20,0 m-ből 5. ábra. A V—3. sz. fúrás 50,0 m-ből 6. ábra. A V—7. sz. fúrás 239,0 m-ből származó hidrotermális nyomokat származó hidrotermális nyomokat származó hidrotermális nyomokat tartalmazó mészkő röntgendiagramja tartalmazó mészkő röntgendiagramja tartalmazó mészkő röntgendiagramja rozott endoterm hajlat látható. E minták röntgen diagramja kvarcot és kaolinit agyagásványt jelez. A termogramokon látható csúcs természetesen csak nyomokban levő szennyezettségre utal. A 3. ábra DTA görbéjén 435 °C-os csúcshőmérséklettel exoterm csúcsot láthatunk, ami pirit oxidációtól származik. E mintában viszonylag nagyobb vasoxid tartalmat is találunk. (Tapasztalatunk szerint ilyen kis mennyiségű piritet a karbonátos kőzetekben, a röntgen diffrakciós vizsgálat nem mutat ki.) A mészkőbányában a kőzethasadékok mentén — valószínűleg a harmadidőszaki trópusi — szubtrópusi karsztosodás termékeként — helyenként vörös, alárendelten szürke agyag is mutatkozik. A barna és vörösesbarna kőzetlisztes agyagos iszapból álló pleisztocén fedőréteg anyaga pedig, főleg a felszínközeli karsztos hasadékokat tölti ki. A hidrotermális eredetű, valamint a Bükk hegységi mészkövek repedéseiben előforduló „agyag'' féleségekkel való összehasonlítás céljából az utóbbiak vizsgálati eredményét is bemutatjuk. Ezek kémiai összetételét szintén az 1. táblázat, tájékoztató színképelemzési adatait pedig a 2. táblázat tartalmazza. A derivatogramokat a 7—9., a röntgendiagramokat a 10—12. ábrán közöljük. A vizsgálatok szerint a vörös agyag illit, kaolinit, kvarc, kalcit, hidrargillit; a szürke agyag illit, kaolinit, kvarc, kalcit; a pleisztocén „agyag" illit, kaolinit, kvarc földpát és szerves anyag tartalmú. A tájékoztató színképelemzés adataiból kitűnik, hogy a hidrotermális hatások a vörös és a szürke agyagot is átjárták. A vizsgálati eredmények értékeléséből megállapítható, hogy a Nagykőmázsa hegy ladini mészkőösszletét átjárt, valószínűleg pleisztocén hévforrástevékenység a kőzetben számottevő elváltozást nem okozott. A jellegzetes hidrotermális ásványtársulások ugyanis csak nyomokban jelentkeznek. 1X6