Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Dr. Cziráky József: A második nemzetközi Balneotechnikai Szimpózium - Dr. Székely Miklós hozzászólásával - Dr. Bauer Jenő hozzászólásával

Dr. Székely Miklós hozzászólása Az egyes szakmai kérdések megtárgyalásán kívül a szimpózium igazi jelentőségét a következőkben lá­tom: 1. Mozgósította a balneológia frontján az egyik, a szocialista államokat magába foglaló organizációt, a balneotechnikai szakembereket. Ez az organizáció sok­ban hasonlatos a kurortológiai kooperációs konferen­ciához, amely azonban csak az orvosokat és klimato­lógusokat egyesíti. Eltér még abban is, hogy a bai­notechnikai szimpózium a tőkés országok képviselőit is szívesen látja a tudományos tárgyalások vonalán, csupán a szervezeti problémákat tárgyalja zárt kör­ben a szocialista országok képviselőivel. A szimpó­zium a balneológia minden ágazatát egyesítette, mér­nököt, geológust, orvost, jogászt, közgazdászt. Gyakor­latilag tehát a szimpózium sokkal többet nyújtott, mint amennyire címéből következtetni lehetne. 2. A balneológia egy másik vonalán, a gazdasági vo­natkozások kérdésében ugyancsak működik egy nem­zetközi organizáció, a Bureau Internatonal de Recher­ches Balnéo-Economiques (BIRBE), mégpedig a FITEC keretében, Prága állandó székhellyel. Ennek kuratóriumában hazánk elvileg szintén képviselve van, csupán gyakorlatilag ütközik nehézségekbe a tárgya­lásokon részvétel. Ez az organizáció tőkés és szocialis­ta országokat egyaránt magába foglal. A gazdasági kérdések jelentősége a balneotherápia terén egyre nő, a gazdasági mutatók lesznek végül is a fejlesztés mér­tékére döntők. A FITEC keretében ezenfelül működik még egy kü­lön orvosi szakosztály, amelynek ügykörébe a balneo­lógia balneotherápiás vonatkozásai tartoznak, és egy műszaki szakosztály is, amelynek építészeti és terve­zési funkció-köre van. Mindezeket azért tartottam szükségesnek megvilá­gítani, hogy rámutathassak, a balneotechnikai szim­pózium szerkezetileg erősen fellazított témakörökön kívül elsősorban szakembereket kíván egyesíteni. Ez Pöstyénben is jól sikerült. A magyar balneológia reformkorszaka állandó fej­lődést mutat fel, témák szüleinek, s nyernek megvi­tatást és oldódnak meg. Folyamatos kodifikációs mun­ka folyik, amelyben a nemzetközi összehasonlító jog­tudomány nagy segítséget nyújthat. Meg kell valla­nom, egyes személyi ismeretségek lenyűgöző hatást gyakoroltak rám. így elsősorban Prof. Kari. Fricke (NSzK) főgeológus széles skálájú, rendkívül megala­pozott repertoárja lepett meg. A használt nomenkla­túrák értelmezése és egységesítése iránt tett javasla­tai nagy jogérzékről tesznek tanúbizonyságot. A Né­met Demokratikus Köztársaságból Gerhard Schönfeld mérnök tájékoztatott az új német fürdőtörvény végre­hajtási rendelkezéseiről. Ez annyiban is érdekes volt, minthogy hazai jogrendszerünkhöz csupán az NDK volt eddig hasonló, s most úgy látszik, ott is reform­mozgalom indult meg. Érdeklődést tapasztaltam ha­zai viszonyaink iránt osztrák szomszédunk részéről (Rudolf Brandl igazgató, Baden bei Wien), sőt fran­cia partner is jelentkezett külön szervezési tárgyalás­ra: M. Jaques Verrier, a Mont-Dore-i fürdőigazgató. Eseménydús, kedves napok voltak. Szlovák és a prá­gai központot képviselő kollégáink figyelmességgel és szeretetreméltósággal versenyeztek annak érdekében, hogy mindannyian jól érezzük magunkat, s ismere­teinket gazdagíthassuk. Ezt megköszönni ehelyütt is kedves kötelességemnek tartom, s meg kell külön emlékeznem a Trencsén­Teplic-i folklór előadás színes képeiről, amelyek fiatal­ságom soha meg nem fakuló emlékeit idézték emléke­zetembe. Dr. Bauer Jenő hozzászólása Dr. Cziráky Józsefnek és Dr. Székely Miklósnak a II. pöstyéni Balneotechnikai Szimpózium eseménysoroza­tát híven rögzítő referátumaihoz alig lehet hozzáten­ni való, legfeljebb a hidrogeológiai témakörhöz kívá­natos néhány gondolatot hozzáfűzni. Ezt megelő­zően is azonban méltányos leszögezni, hogy a szakér­tekezlet mindenképpen az igen sokrétű nemzetközi résztvevő gárdához méltó, magasszintű és szívélyes rendezési stílusban valósult meg. E vonatkozásban is külön illő kiemelni J. Uhliarik mérnök és dr. I. Sikula balneológus orvos, a szlovákiai fürdők és gyógyforrá­sok pozsonyi szervezete munkatársainak tevékenysé­gét, melynek nyomán a három tagú magyar delegáció iránt az ülésszak alatt messzemenő figyelem és szívé­lyesség nyilvánult meg. Egészen prominens balneo­technikai, illetve balneológiai szakemberek részvéte­le, és közel 40 előadása fémjelezte a találkozó súly­ponti jellegét, akik közül mindenekelőtt dr. E. Chiostri (Olaszország), dr. K. Fricke (NSzK), dr. A Madeyski, dr. J. Dowgiallo (Lengyelország) K. Scerev (Bulgá­ria), a prágai gyógyfürdőügyi főhatóság részéről pedig J. Vála személyét kell kiemelni. A jelentős balneo­technikai tapasztalatokkal, értékes gyógyvizekkel ren­delkező Szovjetunió képviselőinek távol maradása mindenesetre hiányolható volt. Általánosságban mind Pöstyén, mind a kirándulás keretében megtekintett Trencsénteplic azt a szilárd benyomást keltette, hogy Szlovákia illetékes tényezői nagy megbecsülésben részesítik az országrész fürdő­helyeit, s az elmúlt évek során nemcsak elmélyült hidrogeológiai kutatómunkákat, de jelentős beruházá­sokat, fejlesztéseket is hajtottak végre (példája utób­biaknak a pöstyéni Magnólia Interhotel, és a teplici Pax-Szanatórium). Emellett pacientúrájuk felé is fi­gyelmesek, főbb gyógyhelye.kre még külön repülőjá­ratok útján is megkönnyítik az utazást, közlemé­nyeik, orvosi és laikus propaganda publikációjuk) kor­szerű világszínvonalat képvisel, melytől magunk is so­kat tanulhatnánk. Igényes, bár nem kizárólag szak­emberek számára alapított képes fürdő folyóiratuk („Slovenske Kupele") a pöstyéni dr. Ján Sipos mér­nök közreműködésével Pozsonyban jelenik meg. Magyar szempontból a pöstyéni előadássorozatnak jelentőségét talán abban láthatjuk, hogy annak kere­tében a budai hévforrásokhoz sok tekintetben hasonló vízföldtani jellegű Vág-menti gyógyfürdők nagyon is analóg víznyerési és forrásvédelmi intézkedéséi, vala­mint a Szlovákiában is egyre gyakrabban alkalmazott szeizmikus prospekció módszerei és tapasztalatai ke­rültek szőnyegre, s feltehető, hogy e munkák tapasz­talatai nálunk is gyümölcsöztethetők lennének. Konkrétan is figyelmet érdemel szempontunkból dr. Anton Porubskynak Cziráky dr. összefoglalójában is említett előadásai közül a „Die Slowakei, das Land der Mineral- und Thermalwásser" című tanulmánya. Ebből a többi között az derül ki, hogy Csehszlovákiá­ban megvan a törekvés az ásvány- és gyógyvizek kor­szerűbb, profilírozottabb minősítésére vegyi összetétel és hatásmechanizmus tekintetében egyaránt. A SN 86—8000. számú szabványuk rögzíti az ásvány- és gyógyvizek minősítésének kritériumait. A minősítés alapja a vízben oldott gáz, a teljes ásványi tartalom, a fő ion-alkatrészek, a biológiailag és farmakologiai­lag fontos tényezők, az ozmotikus nyomás, a feltörés helyén észlelhető természetes hőfok és a radioaktivi­tás. A szabványban (ők „normának" nevezik) a be­sorolás feltételei részletesen szerepelnek. Eszerint a csehszlovákiai ásványvizek 34 különböző — néha 4—5 ásványi és gázkomponenst is kombináló — csoportba sorolhatók. Á Szinpózion Bulletin-jében részletesen is­merteit ásványvíz beosztást, valamint a besorolási kri­tériumok táblázatát a Budapesti Műszaki Egyetem Ás­vány-Földtani Tanszékén értékelni igyekeztünk, és ar­ra a megállapításra jutottunk, hogy mindkettő a ve­gyi alkatrészek szerinti objektív besorolásra törekedve, a magyarországi rendszertől figyelemre méltó módon eltér. Különösen a kationok és anionok egyenérték­százalékán alapuló — milival szerinti — koncepció ad megbecsülendő többletet a magyar osztályozáshoz ké­pest, ahol csak az egyes komponensek literenkénti mg értékei szerepelnek. (Igaz másrészről, hogy a magyar osztályozás az ásványvizek vegyi analízisénél, illetve minősítésénél lényegesen több alkotóelem meghatáro­zását írja elő.) Éppen e különbségekre való figyelem­187

Next

/
Oldalképek
Tartalom