Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Donászy Ernő: A Fertő-tó limnológiai kutatásainak eredményei 1966-1968

A Fertő tó limnológiai kutatásainak eredményei 1966 _ 1968 (RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS DR. DONASZY ERNŐ Haltenyésztési Kutató Állomás, Szarvas Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet (OMMI) Vízélettani Osztályának 1966-ban megkezdett Fertő tavi kutatásairól összefoglaló képet kívánunk adni. Az 1966-ban a Fertő tó nádasát borító víz minőségének vizsgálatától a Hidrológiai Tájékoztató 1969. júniusi számában (p. 68—72) már beszámoltunk. Magyarország legnagyobb nádasai a Fertő tó déli részén terülnek el. Magyarország legnagyobb nádgazdasági üzeme is itt helyezkedik el. Célkitűzésünk volt a nád növekedését befolyásoló tényezők vizsgálata. Vizsgáltuk a vízkémizmust általában, a vízkémizmus változását a nyílt vízben a nádasokban és a csatornákban, továbbá az iszap tulajdonságait és a nád növekedését. A vizsgálatokat, mintavételeket a helyszínen a Fertői Nádgazdasági Vállalat közreműködésével végeztük. A vízkémiai, iszapkémiai, nád-biometriai vizsgálatokat az OMMI Vízélettani Osztálya laboratóriumaiban végeztük. A kémiai vizsgálatokat dr. Fábry Györgyné irányította. A matematikai-statisztikai számításokban dr. Szitó Andrásné működött közre. Ez a kutatómunka a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megrendelésére történt. A munkát a MTA Fertő Táj bizottsága hivatalos programjába felvette, és a Nyugat-Dunántúli fejlesztési program részét képezi. A Fertő tó vízkémizmusa általában Már 1902. óta vannak adataink a tó vízkémizmusáról. A régi és napjainkig végzett, közzétett adatok alapján a tó vízkémizmusa a következőképpen jellemezhető: A Fertő tó mind mennyiségi, mind pedig minőségi szempontból állandóan változó, a vízföldtani tényezők, fenékadottságok, csapadék, párolgás, az élő szervezetek felépítő és elbontó tevékenysége, a szélerősség és szélirány, továbbá a nádaratás révén állandóan vagy időszakosan erősen befolyásolt vízkémizmusú tó. » Mennyiségileg vizsgálva az évszázad kezdetén igen nagy ionkoncentrációk voltak jellemzők, később azonban lassan a mai napig magas koncentrációk csökkentek. Az ionok mval/1 egyenértékei 1902—1903. maximum minimum 1945. Maucha • 1960—61. Szabó E. 1966—68. 320 120 85 56 mval/1 mval/1 mval/1 mval/1 29—50 mval/1 (Treitz) (az összes próbák átlaga) között. , Minőségileg az évszázad elején szulfán-nátrium (Mg)klorid és hidrogénkarbonát-nátrium (klorid), Maucha szerint 1945-ben szulfát-nátrium-magnézium típusú, az 1960—61. években egészen napjainkig az összes próba átlaga alapján a Fertő tó hidrogén-karbonát-magnézium-nátrium típusú szikes tó, amelynek vízkémizuusa nagyon hasonlít a Velencei tóéhoz. A vízkémizmus változása, hasonlóságok és szignifikáns eltérések A három éven át tartó vizsgálati periódus alatt három alkalommal végeztünk nyugatról keletre haladva 10 mintaterületen mind a nyílt vízben, mind a vízzel borított nádasokban összehasonlító vízkémiai vizsgálatokat. A vizsgálatok legfontosabb eredményei a következők : 1. A nyílt vízben, ugyanabban az időpontban az egyes mintavételi helyek vízkémizmusában nem voltak szignifikáns eltérések. 2. A nádasparcellák borító vizének kémizmusa azonban erős zonációt mutatott. Nyugatról keletre haladva növekedett az összionkoncentráció, főleg a szulfát és nátrium-ion növekedésének hatására. Legnagyobb volt a különbség a legnyugatibb és a legkeletibb mintavételi hely között. 3. Nemcsak az összion-koncentráció változott szignifikánsan, hanem az egyes ionok közötti korreláció is eltérő volt. A legszorosabb pozitív korrelációt találtuk a szulfátion és az összion-koncentráció, a szulfát-ion és a nátrium-ion között. Erős negatív korrelációt találtunk az összion-konkoncentráció és a kalcium-ion, továbbá kalcium-ion és a klorid-ion között. 1968-ban a szignifikáns különbségek nem voltak olyan határozottak, mint 1966-ban. Az aratás előtt erős pozitív korreláció volt a magnézium-ion és az összion koncentráció között; az aratás után csak a nátriumion és az összion-koncentráció között volt erős pozitív korreláció. Nem volt ennyire erős pozitív korreláció a magnézium-ion és az összion koncentráció között, továbbá negatív korreláció és kalcium-ion és az összion-koncentráció, kalcium-ion és a klorid-ion között. A csatornarendszerek vizsgálata igen fontos volt, mivel ezek vezetik a nádas parcellákra a borítóvizet. Három csatornarendszert vizsgáltunk: a) egy nyugati csatornarendszert (9 csatorna, Soproni kapu), b) egy déli csatornarendszert (Balf-Halászcsárda, 10 csatorna), és c ) három csatornarendszert ugyanabban az időpontban (10 csatorna), amelyek egymástól távolabb fekszenek. Az első vizsgálatokban viszonylag nagyobb különbségek voltak az egyes csatornák vízkémizmusában. Erről röviden a következőket mondhatjuk: 1. erős pozitív korreláció volt a szulfát-ion és az összion-koncentráció között, de nem volt olyan erős korreláció a Na, Mg, Cl ionok és az összion-koncentráció között. 2. A második vizsgálatban jelentéktelenek voltak a különbségek és nem volt jelentős korreláció az egyes alkatrészek között. A vízvezetés a csatornákban a vízminőség alapján tehát általában megfelelő, időszakosan azonban mégis vannak szignifikáns különbségek a vízkémizmusban. Ezért fontos lenne felülvizsgálni a csatornarendszert, és a rekonstrukciónál figyelembe kellene venni a vizsgálatok eredményét. 151