Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

A XI. HIDROBIOLÓGUS NAPOK KERETÉBEN MEGRENDEZETT SZIKESVÍZI SZIMPÓZIUM ELŐADÁSAI - Dr. Mairán Miklós: A magyarországi szikesek vertebrafaunája

gükben hasznosak. A vízisiklót és a mocsáriteknőst lehetne, hal és béka pusztításuk miatt, némi kártétellel vádolni. Kis létszámuk miatt azonban az okozott kár elhanyagolható. A szikesek herpetologiai kutatásának jövendő feladatai közül csak egyet emelek ki: még számos hazai szikesen kellene faunisztikai, ökológiai összehasonlító vizsgálatot végezni. Ez annál is inkább szükséges, mert azokon a kutatásokon kívül, amelyekről most beszámoltam még nem végeztek szikeseinken rendszeres herpetologiai tanulmányokat. Most áttérek az ornitofauna ismertetésére. A szikeseken él ma Magyarország legértékesebb madárállománya. A magyar puszták jellegzetes madarainak utolsó menedékét jelentik a szikes tavak. A szikeseknek a madárvonulásban jelentős szerepük van. A legtöbb vízimadárfaj a Tisza folyó mentén vándorol. így érthető, hogy a Tisza völgyével nagyjában párhuzamosan húzódó szikestó-láncolat fontos megállóhelyet biztosít ,a madárcsapatoknak. Ugyancsak a szikestavak földrajzi fekvése magyarázza meg madárfaunájuknak a legutóbbi évtizedben bekövetkezett növekedését. Amikor ugyanis a legnagyobb alföldi szikesnek a Szegedi Fehér-tónak szikes jellegét, a haltenyésztés érdekében megszüntették, gazdag sziki-madár faunája a vonulási útban fekvő más szikes tavakra települt át. A következőkben röviden bemutatom a pusztaszeri Dongér-tó jellegzetes madárvilágát, amely jellemzi egyben a dél-magyarországi szikesek avifaunáját is. A szikes tavak és sziki mocsarak a szélsőségesen változó vízviszonyoknak megfelelően évszakonként eltérő szerepet játszanak a madárvilág életében. A téli hónapokban rendkívül csekély a madárélet megnyilvánulása. Csak február közepétől kezd mozgalmassá válni a sziki világ élete. Csapatostól érkezik az Anas platyrhynchos, és az Anser albifrons. A hónap végén már nagy számú Vanellus vanellus szorgoskodik a pusztán. A Numenius arquata is ilyenkor érkezik. A tavaszi madármozgalom március-áprilisban bontakozik ki. A hóolvadástói, esőzésektől megszaporodott víz hatalmas területet borít, amelyből csak egy-két lapos sziget emelkedik ki. Mindez kiválóan alkalmas a madárcsapatok megpihenésére. Tömegesen jelentkezik a Fulcia atra, az Anas crecca, majd az Anas querquedula. Szép számmal látható a Spatula clypeata és az Aythya ferina. Ezres tömegekben érkezik a Philomachus pugnax és a Totanus totanus. A Limosa limosa csapatok is több száz egyedből állanak. Március közepe táján érkezik a szikesek három legértékesebb sziki madárfaja: a Charadrius alexandrinus, a Kimantopus himantopus és a Recurvirostra avosetta. A sirályok közül a Larus ridibundus, a Sterna hirundo és a Chlidonias niger kisebb-nagyobb csapatai tűnnek fel. ÁDrilisban jelennek meg a Nycticorax nyciicorax és az Egretta garzetta kisebb-nagyobb csapatai. Ilyenkor foglalnak fészket maguknak a Falco vespertinus-ok. Felhangzik a nádiposzáták hangja. A sziki legelőn megvillan a visszatért Motacilla flava élénksárga tollruhája. A mozgalom utolsó nagyobb hulláma május közepén éri a szikeseket, amikor a Platalea leucorodia nagy csapatai tűnnek fel. A nyári időszakra a tavak és sziki mocsarak vize összezsugorodik. Sekély, iszapos víz fedi a mélyedéseket. Legjobban a nyáron itt fészkelő fajok jellemzik a szikesek avifaunáját. Legfontosabbak: a Recurvirostra avosette (évi 25—30 pár), a Himantopus himantopus (évi 20—22 pár), a Charadrius alexandrinus (évi 20— 30 pár), a Limosa limosa, a Totanus. totanus, az Aythya ferina és az Aythya nyroca, a Chlidonias hybrida és a Vanellus vanellus. A ragadozó madarak közül a Circus aerigunosus-X. és a Falco vespertinus-t kell itt említenünk. Érdekes jelenség a magyar puszták madáréletében az átnyaralás. Egyes vonuló madárfajok, mint pl. az Anas crecca és a Philomachus pugnax, a nyári hónapokban is képviselve vannak néhány, esetleg több egyeddel. Tavaszi itt tartózkodásuk oly későre nyúlik, és őszi elvonulásra való gyülekezésük olyan korán kezdődik, hogy a két mozgalom szinte egybeesik. Őszre a mocsarak nagy része kiszárad, a tavak kicsire zsugorodnak. 5—6 ezer kacsa tartózkodik a tavon. Legnagyobb részük Anas crecca. Számban utánuk az Anas platyrhynchos következik, majd az Aythya nyroca és a Spatula clypeata. ösz elején a Platalea leucorodia és az Ardea cinerea, ősz végén a Phylomachus pugnax és a Numenius arquata tartozik a legnagyobb létszámmal megjelenő gázlómadárfajokhoz. Külön ki kell itt emelnünk a Grus grus, több hetes tartózkodással megszakított átvonulását a Kardoskúti Fehér-tavon. Ez a szikes az ország keleti szegélyére korlátozódott daruvonulásnak rendszeresen felkeresett pihenőhelye. ösz végére minden víz eltűnik a szikes tavakból, csak fehéresszürke iszap borítja a medret. Tél elején kevés csapadékvíz gyűlik össze a mederben, ez azonban hamarosan befagy és a madarak elhagyják a területet. Télen bizony rideg, kihalt képet nyújt a szikes puszta. A pusztaszeri szikesen az eddigi vizsgálatok 117 madárfaj előfordulását állapították meg. Ebből fészkelő 41 faj, a többi átvonuló, kóborló vagy rendkívüli vendég. A többi délmagyarországi szikesen is kb. ilyen fajszámmal számolhatunk. A jellemző fészkelők, amint már említettem, tipikusan sziki fajok: Charadrius alexandrinus, Himantopus himantopus, Recurvirostra avosette. Számarányuk miatt domináló fajok: 1. A fészkelők közül: Limosa limosa, Vanellus vanellus és Totanus totanus. Az átvonulok közül: a réce fajok, a Numenius arquata és a Philomachus pugnax. 140