Hidrológiai tájékoztató, 1970 június

Thoma Frigyes: Trópusi éghajlaton végzett párolgáscsökkentő kismintakísérlet

1717n -n -17 -17 Bóják 6. ábra.A párolgó víz felszíne és a szeleplemez között mért hézagok 1967. december 25-én (mm-ben) A párolgáscsökkentés mértékének meghatározására vonatkozó mérések Méréseinket 1967. december 17—29 között hajtottuk végre. A medence vízfelszínének párolgását a mért vízszintkülönbség és az észlelések között eltelt idő há nyiadosaként kaptuk meg. A párolgáscsökkentéssel kapcsolatos méréseinket a kísérlet folyamán gyűjtött helyi időjárási adatokka

1 egészítettük ki. Ez idő alatt tehát meghatároztuk: a) az időjárási adatokat (hőmérséklet °C, relatív páratart. R) b) a medence víztükre felett H magasságban bójákon úszó szeleplemez jelenlétében a medencéből elpárolgó víz mennyiségét (p mm/óra) c) a medence szabad vízfelszínéről elpárolgó víz mennyiségét (p' mm/óra) Helyi időjárási adatok és azok észlelésének módja Hőmérséklet. Meghatározása borszesz hőmérővel a megfigyelés ideje alatt a medence szélétől kb. 1 m távol, árnyékban, szabadon, a terep felett kb. 80 cm magasan történt. A kísérlet folyamán mért hőmérsékleti ingadozásokat a következő grafikonon tüntettük fel. A napi maximumok 30—38 °C a déli, illetve kora délutáni órákban léptek fel. Az éjszakai lehűlés a szabadban általában 23—26 °C közé esett. 17 7. ábra. Léghőmérséklet-változás a kísérlet alatt Relatív páratartalom. A relatív páratartalom mérését „Fischer"-féle Haar-hygrométerrel a medence szélétől kb. 1 m távol, árnyékban, szabadon, a terep felett kb. 90 cm magasan végeztük. Az észlelt relatív páratartalom ingadozásokat a 8. ábrán láthatjuk. Ezek szerint a napi maximumok éjszaka, illetve a hajnali órákban következtek be. Három éves Takoradi-i tartózkodásunk alatt a relatív páratartalom igen ritkán esett 40% alá, s a nap legnagyobb részében 60 és 70% felett volt. Éjszaka gyakran elérte a 95%-ot is. 1007. 90 80 70 60 50 W 1967X121 22 23 & 25 26 27 28 29 t 8. ábra. Relatív páratartalom-változás a kísérlet alatt meg, első időközben szeleplemez nélkül, a második időközben szeleplemezzel, majd a harmadik időközben ismét szeleplemez nélkül a medencében a párolgást. A leolvasások időpontjait, s az ezzel egyidejűen mért hőmérsékleteket, relatív páratartalmakat, valamint a vízszintkülönbségeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. Mint látható, a levegő hőmérséklete és relatív páratartalma a vízállásészlelések időpontjában mind a hat esetben majdnem azonos volt. A medence vízfelszínére vonatkozó párolgási értékekből a szeleplemez alatti vízfelszín csökkentett párolgásának mértékét (r%) az alábbi megfontolások alapján határozhatjuk meg. A szeleplemez széle és a medence fala közötti szabad vízfelszínről óránként elpárolgó víz mennyisége P' 01732 Q> — AF = 5760,0 = 99,8 cm

3 (A szeleplemez jelenlétében végzett mérések alatt, valamint az ezek előtti és utáni időközökben a szabad vízfelszín párolgása közel megegyezett, ami a vízszínészlelések alkalmával mért léghőmérsékleti és relatív páratartalom értékekből is következik. Hasonlóképpen a felhőzet és a légmozgás sem változott ez idő alatt lényegesen.) A vízen úszó bóják felületével csökkentett vízfelszínről — vagyis a szeleplemez alatt, valamint a medence fala és a szeleplemez közötti szabad vízfelszínről — óránként elpárolgó összes vízmennyiség nagysága. A párolgás mértéke a medence szabad vízfelszínén, valamint a vizsgált szeleplemez jelenlétében. Első kísérlet. Első kísérlet gyanánt három egymást követő időközben (20h 41'; 23h 32'; 25^ 14') határoztuk a-^(Vkád-2AF») 0,1223 10 (27530,0 - 1500,0) = 320,0 cm

s 10 20 mxi2t 22 23 2^ 25 26 27 28 2t t 80