Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

A FERTŐ TÓ KUTATÓ TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁG TANULMÁNYAI - Boronkai Pál: A magyar Fertő-part rendezésének időszerű kérdései a jóváhagyott nyugat-dunántúli regionális rendezési terv végrehajtása kapcsán

2. kép. Száraz sztyepprétek a Fertő felé natum) gyepe: a Polygalo-Brachypodietum pinnati jelenik meg. Igazi pannon társulás, amely a még AlsóAusztriában (pl. Moosbrunn) is fellelhető állományoknál jelentékenyen fajgazdagabb. Legjellemzőbb fajai közül itt az Aster Amellus, Aster Linosyris, Astragalus austriacus, Buphthalmum salicifolium, Linum hirsutum ssp. glabrescens, Linum flavum, Ononis pusilla, Polygala major érdemelnek említést. B) LAPRÉTEK A Fertő melléki dombsor nyugati oldalának hajlatában a xerotherm társulások ellentétét hygrophil láprétek jelzik. Ezek a Csalánkert mögött és a Kis-Tómalomnál kezdődnek és a Nagy-Tómalmon keresztül részben Kőhida mögé, részben a Kecskehegy lábánál Fertőrákos irányában húzódnak. Fontos vízgyűjtő terület, amelynek kitűnő minőségű és nagy mennyiségű vize Sopron város ívóvíz-ellátási gondjait enyhíti. Ugyanakkor fontos természeti objektum: jégkorszaki lápreliktum, amelyen sajátos, egyre pusztuló növényritkaságok hatékony természetvédelmi intézkedéseket követelnek. Sajnos a ritkaságok egy része a Nagy-Tómalom mögött létesített és azóta felhagyott mesterséges halastavak miatt máris kipusztult. Ilyen a fekete csátés társulásban (Schoenetum nigricantis) korábban élő lisztes kankalin (Primma farinosa). A Kis-Tómalom előtt Schoenetum-ban, illetve Molinietum-ban és Seslerietum-ban még élnek a rovarevő mocsári hizóka (Pinguicula vulgáris), Dactylorrhiza latifolia, az országban egyedül itt található hagymaburok kosbor (Pseudorchis Loeselii); Kőhida mögött az Allium suaveolens és Centiana austriaca. IRODALOM 1. CSAPODY I.: A Sopron környéki flóra elemelnek analízise. Soproni Szemle, 1955. 9. 20—42. 2. CSAPODY I.: A Fető tó és környékének növényzete. Hidrológiai Tájékoztató. 1962. 141—146. 3. CSAPODY I.: Die Vegetation des Neusiedlersees und seiner Umgebung. Wlssenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland. Hf. 32. Naturwissenschaften 1963—1964. Eisenstadt 42—57. 4. CSAPODY I.—NEUWIRTH J.: Soproni dombvidék erdőgazdasági táj. In: Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási. erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. (Szerk.: Danszky I.) OEF kiadás, Budapest, 1963. 519—557. 5. CSAPCDY I.: Eichen-Hainbuchenwalder Ungarns. Feddes Repertórium. Berlin, 1968. 72. p. 57—81. 6. KAKPATI Z.: Die Florengrenzen in der Umgebung von Sopron und der Florendinstrikt Laitaicum. Aeta Bot. Acad. Se. Hung. 1956. 2. 281—301. 7. PÉCSI M.—SÁRFALVI B.: Magyarország földrajza. Bp. 1960. 8. SOÓ R.: Növényszövetkezetek Sopron környékéről. Acta Céobotanica Hungarica, 1941. 4. 3—34. A magyar Fertő-part rendezésének időszerű kérdései a jóváhagyott nyugat-dunántúli regionális rendezési terv végrehajtása kapcsán BORONKAI PÁL a MTH Soproni Csoportjának elnöke A nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervét jóváhagyó 1030/1967.(IX. 17) korm. sz. határozatot a 2051/1967 (IX. 17) korm. sz. határozat egészítette ki. E határozat 8. pontja szerint „gondoskodni kell a Fertő tó vízszintszabályozásával kapcsolatban a regionális rendezési tervben meghatározott területek kiszárításáról és az így nyert területek elöntéstől való védelméről. E területeket elsősorban strandok létesítésére és mezőgazdasági művelésre kell felhasználni. I. Az övcsatorna és a mezőgazdasági művelés kérdései A hosszú aszályos időszak után 1965-ben csapadékdús évjáratok következtek, amelyek a tó vízállását kb. 1 m-rel megemelték. A vízszint elérte a 115,75 m A.f. szintet, aminek az lett a következménye, hogy mezőgazdasági művelés alatt álló területek kerültek víz alá a tó déli partja mentén, érzékeny károkat okozva Fertőboz, Hidegség, Homok, Hegykő és Fertőszéplak termelőszövetkezeteinek. A Hazafias Népfront és a Járási Tanács részéről rendezett ankét javaslatára a Soproni Vízgazdálkodási Társulat elkészítette a vízkárok elhárítását célzó poldergát és övcsatorna tervvázlatát. Ezt a tervezetet Szekér Lajos mérnök a Fertő tó Kutató Tudományos Bizottság 1968. május 8-án Sopronban tartott ülésén ismertette. A poldergát és övcsatorna a sarródi és fertőszéplaki meglévő körgát végpontjából indulna ki és követné a Fertő szegélyét Fertőrákosig. Szekér Lajos tervében az övcsatornát öntözésre is felhasználni kívánta kedvező vízállásnál és ezért ide akarta bevezetni a Rákos patak bizonyos mennyiségű vízhozamát. Ez kétségtelenül vitatható felfogás volt, amellyel a MTH Soproni Csoportja sem értett egyet, tekintve, hogy a tó vízháztartásába való beavatkozás a leggondosabb előtanulmányozást igényli és az osztrák hatóságok hozzájárulása nélkül megengedhetetlen. Ezért teljesen jogosultak voltak Bencsik Béla főmérnöknek az említett ülésén elhangzott észrevételei, amelyekben a rendkívül sekély tó ér74