Hidrológiai tájékoztató, 1969 június

Dr. Schmidt Eligius Róbert: Az öntözővíz-beszerzés lehetőségei felszínalatti vizekből hazánkban (Ismertetés)

mintegy 140 millió tonnára becsült tőzegkészlet (melynek több mint fele az alföldi telepeken található) gazdaságosabb hasznosításának lehetőségét. A hévizekről írtak jó összefoglalást adnak a témakörről. Az ásványi és építőanyagokkal foglalkozó oldalak néhány új szempontot világítanak meg. A harmadik fejezet a dunai tájak földrajzát tárgyalja, tájegységenként. Ezek a Duna-menti síkság; Duna—Tisza közi hátság; Bácskai löszös hátság; Mezőföld és Dráva-menti síkság. A domborzat kialakulása, éghajlat, természetes növényzet, állatvilág, talajok mellett nagy hangsúlyt fektetett a szerkesztő a vízügyekkel foglalkozó részre. Jól hasznosítható a sok adat, térképvázlat, a vízhasznosítást és vízviszonyokat befolyásoló társadalmi beavatkozások tárgyalása. A könyvet bőséges irodalomjegyzék (27 oldal), név-, hely- és tárgymutató; 12 oldal fényképmelléklet és Magyarország színes geomorfológiai térképe teszi jól használhatóvá, élvezetes kézikönyvvé. Mindez értékes segítséget nyújt a területtel foglalkozó szakembereknek, de a földrajz iránt érdeklődőknek is. Rásonyi László Dr. Schmidt E. R., Ember K., Erhardt Gy., Fodor T.-né, Franyó F., Láng G., Ozoray Gy: Az öntözővíz-beszerzés lehetőségei felszínalatti vizekből hazánkban A korszerű mezőgazdaság megteremtésének egyik alapvető feltétele a nagyüzemi öntözéses gazdálkodás bevezetése. Ennek országos méretekben való előkészítésének szükségessége vízföldtani vonalon 1960-ban merült fel először konkrét formában. Az öntözési célokra igénybe vehető föld alatti vízkészletek vízföldtani szempontból vuló felkutatására és térképezésére á Magyar Állami Földtani Jntózet Vízföldtani Osztálya, a hidrológiai viszonyok ós vízkészletek megvizsgálására pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Talajvíz Osztálya kapott megbízást. Utóbbi eredményeit összefoglaló módon Magyarország talajvízből öntözhető területei címen még 1903-ban közzétette. A Földtani Intézet 1904-ig kéziratban évenként folyamatosan közölte eredményeit az érdekelt vízügyi hatóságokkal, szélesebb körű közlésre azonban mindmáig nem került sor. E hiányt részben pótlandó az alábbiakban közöljük a Magyar Állami Földtani Intézetben tárolt gazdag anyagból álló monográfia tartalmi vázlatát. Általános rész Helyzetfelmérés, célkitűzés (Schmidt E. R.) pp. 1—2 Általános vízföldtani viszonyok (Schmidt E. R.) pp. 3—7 Öntözővíz beszerzési lehetőségek felszín alatti vizekből (Schmidt E. fí.J pp. 7—11 Részletes rész A Duna—Tisza köze és északi peremvidéke (Schmidt E. R., Ember K., Erhardt Gy., Fodor T.-né, Láng G., Ozoray Gy. pp. 11-20 Az Ipoly völgye (Fodor T.-né, Ozoray Gy.) pp. 21-25 A Zagyva és Tarna vidéke (Franyó F.) pp. 26-34 A Felső-Tisza-mellék (Ozoray Gy.) pp. 35-48 A Berettyó ós Sebes-Körös vidéke (Fodor T.-né) pp. 49-53 A Körös—-Maros-köz K-i része (Láng G., Erhardt Gy.) pp. 54-68 A Dráva melléke (Fodor T.-né, Ozoray Gy.) pp. 69-76 A Kisalföld és a Rába völgye (Fodor T.-né, Ozoray Gy.) pp. 77-88 odalom pp. 89-95 Mellékletek I. Magyarország fontosabb homokos-kavicsos törmelékkúpjainak átnézetes térképe A Duna—Tisza köze és északi peremvidéke (II—VIII. sz. térkép és 12 db szelvény) II. Bács-Kiskun megye fúrt kútjainak térképe III. A Duna—Tisza köze és északi peremvidéke öntözési szempontból számba vehető homokos-kavicsos képződményeinek szintvonalas fekütérképe IV. A Duna—Tisza köze és északi peremvidéke öntözési szempontból számba jöhető homokos-kavicsos képződményeinek vastagsági térképe V. Bács-Kiskun megye felszín alatti vizeinek vegyi jellege VI. Bács-Kiskun megye felszín alatti vizeinek összes oldottanyag-tartalma ós összkeinénysóge VII. Pest megye tájegységei öntözési szempontból VIII. Pest megye fúrt kútjainak vegyi jellege Az Ipoly völgye (IX—X. sz. térkép) IX. Az Ipoly völgye tájegységei öntözési szempontból X. Osőkutak vizeinek vegyi jellege Felső-Tiszamellék (XI—-XII. sz. térkép, 10 db szelvény) XI. A Felső-Tisza mellék csőkutas öntözési lehetőségei XII. A Felső-Tisza mellék vizeinek vegyi jellege A Körös—Maros-köz keleti része (XIII—XIV. sz. térkép, 1 db szelvény) XIII. A Körös—-Maros-köz keleti része tájegységei öntözési szempontból XIV. A Körös—Maros köz keleti része vizeinek vegyi jellege A Sebes-Körös és Berettyó közötti terület (XV—XVI. sz. térkép) XV. A esőkutas öntözés lehetőségei a Sebes-Körös ós Berettyó mentén XVI. Sebes-Körös és Berettyó közötti terület vízkémiai térképe A Dráva melléke (XVII—XVIII. sz. térkép) XVII. A Dráva melléke tájegységei öntözési szempontból XVIII. A Dráva melléke vizeinek vegyi jellege A Kisalföld (XIX—XX. sz. térkép) XIX. A Kisalföld tájegységei öntözési szempontból XX. A Kisalföld öntözővizeinek vegyi jellege A térképek eredetije: 1:100 000-es léptékben készült, tisztázati klisérajzuk pedig 1:50 000-es léptékben. Dr. Schmidt E. R. 150